KSH - A háztartások 73 százaléka rendelkezett számítógéppel 2013-ban

Az elmúlt években fokozatosan javult az IKT-eszközökkel való ellátottság mind a háztartások, mind a vállalatok, mind a közigazgatás területén. 2013-ban a magyar háztartások több mint 73%-a rendelkezett számítógéppel (asztali, hordozható, vagy kézi) és több mint kétharmada internet-hozzáféréssel. Az internet-hozzáférések csaknem egésze már szélessávú, arányuk több éve meghaladja az EU-átlagot. 

A tényleges (3 hónapon belüli) számítógépes internethasználat tekintetében Magyarország lemaradása az uniós átlagtól nem jelentős. A magyar lakosság 73%-a tényleges számítógép- és internethasználó. A számítógép- és az internethasználat fejlődését jól mutatja, hogy a havinál ritkább gyakoriságú használat már nem jellemző.

A közigazgatási ügyek intézésének adatai sem EU-, sem nemzeti szinten nem fejlődnek töretlenül. 2013-ban az EU lakosságának 41%-a lépett már kapcsolatba közhivatalokkal elektronikusan, Magyarországon ugyanez a lakosság 37%-áról mondható el.

A magyar lakosság több mint 28%-a vásárolt már az interneten az elmúlt 1 év során. Elmaradásunk az EU-átlagtól (47%) ezen a téren még jelentős (19 százalékpont), de az adatok fejlődése dinamikus és fokozatos a felzárkózás. Az interneten vásárlók több mint fele (50,3%) tényleges (3 hónapon belüli) internetes vásárló volt.

Az internet használata ma már általános az üzleti szférában, mivel a számítógép- és internethasználati arány magas mind a területi, mind nemzetgazdasági ágak, illetve létszám-kategória szerinti bontás szempontjából, a növekedési ütem évek óta lassul, stagnál. A legelterjedtebb technológia mind a vállalkozások, mind a közigazgatás esetében 2013-ban is az xDSL-kapcsolat volt. Míg az üzleti szférában emellett a szélessávú mobil kapcsolat volt népszerű, addig a közigazgatásban az egyéb helyhez kötött kapcsolatok voltak elterjedtek. Az államigazgatásban továbbra is gyakori a bérelt vonali kapcsolat.

Az információs társadalom fejlődésével a közösségi média is mind nagyobb szerephez jut a gazdasági életben is. Mind európai, mind hazai szinten a közösségi oldalak egyelőre a legelterjedtebb eszközök, amelyeket az üzleti életben a vállalkozások elsősorban arculatuk fejlesztésére vagy termékeik népszerűsítésére, reklámozására használnak fel. Ugyanezt a célt szolgálja elsősorban a honlapok üzleti célú használata.

Tíz megkérdezett vállalkozásból több mint nyolc használja arra a honlapját, hogy termékeiről és szolgáltatásairól információt nyújtson a fogyasztók felé. Az infokommunikációs technológiák beágyazódása a vállalati folyamatokba továbbfejlődött, különösen a nagyobb vállalkozások esetében.

Az Európai Unió 28 országának átlagát is meghaladó mértékben veszik igénybe a magyar vállalkozások az internetet közigazgatási ügyeik intézése során. Részben ezt az igényt kiszolgálandó növekedett a közigazgatási szervek honlapjainak száma. A közigazgatási szervek háromnegyede látja el információval az állampolgárokat, és több mint 40%-uk ad lehetőséget különböző közigazgatási ügyintézéshez szükséges űrlapok letöltésére.

Az elektronikus kereskedelemből származó árbevétel teljes árbevételhez viszonyított aránya és folyó áron számított értéke egyaránt csökkent. A weboldalon keresztüli árbevétel megoszlási aránya viszont növekedett az automatikus adatcserén keresztüli árbevételhez képest. A weboldalon keresztül történő értékesítés technikai feltételei leginkább Közép-Magyarországon, ezen belül Budapesten álltak rendelkezésre a cégek számára.

Forrás: KSH