Egyre több közintézmény található meg a világhálón, de az elérhető tartalmak és szolgáltatások köre csak lassan bővül.
A közszférában a hatékonyságra törekvés, a szolgáltatói szemlélet és az ügyfélbarát hozzáállás igénye egyaránt megköveteli az internetes megjelenést, az ügyfeleknek és egyéb érintetteknek fontos információk és szolgáltatások nyújtását webes platformon. Ennek ellenére a hazai intézmények honlap-ellátottsága még korántsem teljes. A Magyar Infokommunikációs Jelentés kutatássorozatában a BellResearch elemzői évente monitorozzák a szegmens helyzetét.
Kevesebb intézmény, több honlap
A felmérés legutóbbi, 2008 második féléves intézményi adatfelvételének eredményei szerint a hazai közintézmények közel kétharmada, 61 százaléka van jelen saját honlappal a világhálón. Ez - önmagában tekintve - az egy évvel korábban mért 54 százalékhoz viszonyítva számottevő fejlődést jelent. A penetrációs mutató ilyen mértékű emelkedése azonban nemcsak a tényleges bővülésből, a honlappal rendelkező intézmények számának növekedéséből adódik, az előző időszakhoz képest ugyanis csökkent a bázis, a közszférában működő szervezetek száma is.
Ellátottság tekintetében az egyes szegmensek között jelentősek a különbségek - mutatnak rá az elemzők. A központi költségvetés alá tartozó, jellemzően nagyobb méretű és általában más vonatkozásokban is fejlettebb infrastruktúrával rendelkező intézményi kör közel 90 százaléka már megtalálható a világhálón, míg a sor végén álló egészségügyben az ide sorolható közintézményeknek csak kevesebb mint kétötöde. A honlappal még nem rendelkező közel 5500 szervezet döntő többsége az oktatási (ezen belül is az alapfokú képzést nyújtó) intézményekből, illetve az önkormányzati szegmensből kerül ki, de ezekben a csoportokban a legmagasabb a létrehozást tervezők aránya is.
Űrlap letölthető
A kutatássorozat eredményei szerint intézményeink honlapjai lassan mozdulnak el a statikus, leíró jellegű információközlés felől az interakció és a szolgáltatások irányába. A honlappal rendelkező és ügyfélkezelést is végző központi és önkormányzati intézmények körében a leggyakoribbnak az űrlapok, nyomtatványok letölthetővé tétele számít, ezek viszont csak ritkán nyújthatók be elektronikus úton. Az önkormányzati honlapok több mint fele, a központi szegmens oldalainak egynegyede viszont semmilyen formában nem támogatja az elektronikus ügyintézést.
Az oktatási szféra egyes alszegmensei között nemcsak a honlapellátottságban jelentősek a különbségek (a közép- és a felsőfokú körben gyakorlatilag teljes a penetráció), hanem a tartalmak, illetve szolgáltatások tekintetében is. Szinte az összes felsőoktatási intézmény elérhetővé tesz tananyagokat, miközben ez a középfokúaknak csupán 56, illetve az alapfokúak 18 százalékáról mondatható el.
Az ügyfélkör nem igényli A felméréssorozatban a BellResearch kutatói a központi és az önkormányzati körben az elektronikus ügyintézési megoldások bevezetésének visszatartó tényezőit is vizsgálják. Az elmúlt évekre viszszatekintve a leggyakoribb korlátnak az ügyféloldali igények (vélt vagy valós) hiánya, illetve az anyagi források elégtelensége számított.
A megkérdezett döntéshozók a legutóbbi felmérésben hasonlóan nyilatkoztak: az érintett intézmények 35 százalékánál az ügyfélkör észlelt igényei nem indukálnak ilyesfajta fejlesztéseket, míg a szükséges források hiánya a központi szegmens egyharmadát, az önkormányzati szervezeteknek pedig bő felét, 55 százalékát hátráltatja.
A visszatartó tényezők között a központi intézmények negyedénél jogi aggályok, a törvényi szabályozás kérdései is szerepelnek; számottevő az intézmény infrastruktúrájának fejletlenségére hivatkozók aránya, és a szervezetek tizedénél a szervezeti felépítés és az ügymenet nem teszi lehetővé az internetes ügyintézést.