NETKUTATÁSOK.hu
A fontos magyar és a tanulságos nemzetközi internetkutatások eredményeinek blogja - online vállalkozóknak és online hirdetőknek. Azért, hogy jobban megismerjük és megértsük az internetet és az internetezőket.
"Ne azt számold, hány embert érsz el, azokat érd el, akik számítanak."
[David Ogilvy]
Kérdése, észrevétele, javaslata esetén várjuk levelét a hello[kukac]sarkozymarketing.hu email címen, vagy az oldal alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tns. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tns. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. szeptember 2.

DE - Naponta átlag 80 perc internetezés és 160 perc tévénézés Németországban, 2013. augusztus

Die private Internetnutzung ist nach Einschätzung der Befragten in den letzten Jahren von rund 50 Minuten pro Tag (2008) auf aktuell 80 Minuten deutlich gestiegen. Dennoch hat die zunehmende Internetnutzung auf die Fernsehnutzung keinen Einfluss: Nach Einschätzung der Befragten ist die Fernseh-Sehdauer mit um die 160 Minuten pro Tag seit längerem in allen Altersgruppen konstant hoch.

Neben dem Fernsehen wird auch im Internet gesurft. Laut aktuellem TNS CONVERGENCE MONITOR tun dies 28 Prozent der 14- bis 64-Jährigen zumindest gelegentlich. Ein Wert, der seit 2010 auf gleichem Niveau geblieben ist.

„Die Parallelnutzung entwickelt sich weit weniger dynamisch, als es die gegenwärtige Diskussion um die Nutzung von First und Second Screen vermuten lässt“, stellt Andrea Geißlitz, Associate Director bei TNS Infratest, fest.

Gefragt nach der Dauer der Parallelnutzung von TV und Internet geben die Befragten an, lediglich zwölf Minuten der TV-Nutzungszeit zeitgleich im Internet zu surfen. Das heißt, dass über 90 Prozent der TV-Nutzungszeit ohne Internetnutzung stattfindet.

Von 68 Prozent der Parallelnutzer wird dann via E-Mail oder Chat kommuniziert. 21 Prozent tauschen sich in sozialen Netzwerken über die gerade laufende TV-Sendung aus. 28 Prozent der Parallel-Nutzer schätzen es, sich im Internet intensiver mit dem, was gerade im Fernsehen gesendet wird, auseinandersetzen zu können. Für 26 Prozent äußert sich die Impulswirkung des TV darin, dass sie sich über Produkte, die in der TV-Werbung gezeigt werden, gleich näher online informieren.

Am häufigsten wird mit 58 Prozent das Notebook für die Parallelnutzung als Second Screen eingesetzt. 38 Prozent nutzen Handy oder Smartphone parallel zum Fernsehen, 17 Prozent einen Desktop und 14 Prozent das Tablet.

Bei den Jüngeren im Alter zwischen 14 und 29 Jahren ist der Anteil der Parallel-Nutzer erwartungsgemäß höher. Aber auch in dieser Altersgruppe ist der Wert von 44 Prozent, die angeben, neben dem Fernsehen gelegentlich im Internet zu surfen, über die letzten vier Jahre konstant.

Jüngere surfen weitaus länger als alle anderen Altersgruppen im Internet (139 Minuten am Tag). Entsprechend wird auch mit 21 Minuten mehr Zeit für die parallele Nutzung von TV und Internet aufgewendet. Insgesamt ist die Fernsehnutzung in allen Altersgruppen stabil und wird gerne mit der Nutzung von Fernsehinhalten über das Internet ergänzt. Jüngere nehmen die Angebote der TV-Sender im Internet verstärkt wahr: So nutzen 32 Prozent in dieser Altersgruppe Mediatheken und 19 Prozent schauen zumindest einmal pro Monat den Livestream von TV-Sendungen an.

„Längere Internetnutzung beeinflusst die TV-Nutzungsdauer nicht, vielmehr koexistieren Fernsehen und Internet friedlich nebeneinander. Das Internet stellt dabei nicht nur einen zusätzlichen Verbreitungsweg für TV-Inhalte dar, sondern die Websites der TV-Sender und die sozialen Netzwerke animieren zum Ansehen von TV-Sendungen. Laut unseren Ergebnissen sagen dies 16 Prozent der 14- bis 64-Jährigen“, erläutert Andrea Geißlitz, Associate Director bei TNS Infratest.

Quelle: TNS

2011. szeptember 7.

TNS-NRC - Reklámozás a digitális játékokban, 2011. augusztus

  • Közel 4 millió ember játszik Magyarországon,
  • Több, mint 1,1 millióan naponta játszanak digitális játékokkal,
  • Többségük magas végzettségű, magas jövedelmű, nagyvárosi férfi
A TNS-Hoffmann és az NRC kutatás összefoglalója itt >>


2010. január 4.

Online képes hirdetések 7 százalék növekedés Amerikában - 2009. december

A médiaköltések 15 százalékkal csökkentek Amerikában 2009. első kilenc hónapjában előző év azonos időszakához viszonyítva. A legnagyobb visszaesés az újságoknál és a rádióknál történt 23-23 százalék. A magazinoknál 20 százalék a csökkenés, a közterületi médiánál 16 százalék, a tévéknél 12 százalék. Az online képes hirdetéseknél ugyanakkor 7 százalékkal növekedtek a hirdetési összegek.

Total measured advertising expenditures in the first nine months of 2009 dropped by 14.7 percent as compared to the same period in 2008, according to data released by TNS Media Intelligence, the leading provider of strategic advertising and marketing information. Ad spending during the third quarter of 2009 was down 15.3 percent versus last year, the sixth consecutive quarter of year-over-year declines.

“The updated monthly trend line on total advertising expenditures still shows no meaningful improvement through October,” said Jon Swallen, SVP Research at TNS Media Intelligence. “The slump has now passed its first anniversary and year-on-year comparisons will become easier in the upcoming months.
Going forward, the timing, strength and durability of an advertising recovery will ultimately be determined by the way consumer activity rebounds.”

Ad Spending by Media

Internet display (+7.0 percent) and FSIs (+3.9 percent) were the only media types with spending increases for the nine month period. Online growth was propelled by telecom, travel and auto advertisers. FSIs benefitted from CPG companies expanding their couponing efforts as consumers became more value-conscious.

Among Television media, Cable TV networks continued to translate audience gains into a larger share of ad revenue. Year-to-date Cable TV expenditures slipped by just 2.9 percent, a much stronger performance than the TV sector as a whole. Network TV, now faced with comparisons against the 2008 Summer Olympics bonanza, saw year-to-date spending fall 11.5 percent and Q3 spending tumble 25.1 percent. Spot TV expenditures (-27.5 percent) remained depressed due to persistent weakness in auto and retail activity as well as cyclical reductions in political advertising.

Magazines (-19.7 percent), Newspapers (-22.8 percent) and Radio (-22.8 percent) severely lagged the overall ad market during the January-September period. Third quarter losses for each of these broad media groupings were less severe compared to the first half of the year and this could be construed as a positive indicator. However, these media are also into their second year of steep declines so Q3 comparisons are against the relatively low levels of year-ago spending.

Overall, local media ad spending was down 23.7 percent through September while national media dropped 10.1 percent.

Ad Spending by Advertiser

The top 10 advertisers in the first nine months of 2009 spent a combined total of $11,757.6 million, a 5.9 percent decrease from last year. Across the top 100 companies, a more diversified group of marketers representing almost one-half of total ad expenditures, spending fell by 7.9 percent. Among the top 100 companies, 67 reduced their ad budgets and only 33 increased spending.

Procter & Gamble was the largest advertiser with $1,941.1 million in expenditures for the January-September period, a 15.9 percent decline versus a year ago.

Wireless telecom providers occupied three of the top ten positions and took different paths to arrive there. Verizon Communications spent $1,692.1 million, down 5.8 percent from last year. AT&T spent $1,339.4 million, 6.1 percent less than a year ago. Both advertisers cut Q3 ad expenditures by over 20 percent and this erased their spending increases from the first half of the year. Sprint Nextel, after slashing ad budgets in 2008, continued its aggressive marketing efforts and spent $912.8 million, a gain of 51.1 percent and the largest rate of increase among the top ten companies.

Pfizer was the only other top advertiser to raise its spending, finishing the period at $896.6 million, up 11.9 percent. While the acquisition of Wyeth helped pushed Pfizer into the top tier, the spending gains were primarily attributable to its own portfolio of prescription drugs, particularly Lipitor and Caduet.

General Motors was the lone automotive advertiser to make the top ten list, even as it reduced media budgets by 15.5 percent during the first nine months, to $1,352.6 million. Emerging from bankruptcy in July, GM quickly ramped up marketing activities and hiked its Q3 expenditures by 4.2 percent.

Ad Spending by Category

The top ten advertising categories in January-September 2009 spent a total of $50,952.3 million, down 14.1 percent from a year ago. Automotive was the leading category at $7,491.9 million, a drop of 30.8 percent and proportionately in line with the decline in new vehicle sales. Dealer spending fell more severely than manufacturers. Automotive expenditures have now declined for seventeen consecutive quarters.

Ongoing competition among wireless phone companies and TV service providers propped up Telecom spending, which finished the period at $6,190.3 million, a gain of 0.4 percent. The only other leading category with an increase was Pharmaceuticals, up 0.6 percent to $3,483.6 million.

Financial services advertising plunged 23.7 percent to $5,673.1 million, the largest rate of decline among the top ten. Online stock brokerages and investment advisors, chasing a rising stock market, showed some tentative signs of an advertising revival in the third quarter. However, retail banks and credit card companies continued to be extremely cautious with their marketing budgets.

Local advertising categories continued to sputter as seen in the results for Local Services and Amusements (down 15.0 percent, to $5,609.9 million) and Miscellaneous Retail (off 17.4 percent, to $4,751.0 million). The latter includes all retail segments except department stores (where spending fell just 5.1 percent) and home furnishing/building supply stores (down 20.4 percent).

Branded Entertainment

TNS Media Intelligence continuously monitors Branded Entertainment within network prime time and late night programming. The tracking identifies Brand Appearances and measures their duration and attributes. Given the short length of many Brand Appearances, duration is a more relevant metric than a count of occurrences for quantifying and comparing the gross amount of brand activity that viewers are potentially exposed to in the program versus in the commercial breaks.

In the third quarter of 2009, an average hour of monitored prime time network programming contained 11 minutes, 46 seconds (11:46) of in-show Brand Appearances, a 31 percent increase from a year ago. In addition, there was 14:07 per hour of network commercial messages. The combined total of 25:53 of marketing content represents 43 percent of a prime-time hour.

Unscripted reality programming had an average of 15:04 per hour of Brand Appearances as compared to just 5:33 per hour for scripted programs such as sitcoms and dramas. Late night network talk shows averaged 11:18 per hour. The combined load of Brand Appearances and network ad messages in these programs reached 26:23 per hour, or 44 percent of total programming time.





Forrás: TNS Media Intelligence

2009. március 16.

Mobil internetet használók 16 százalék a világon - 2009 március

Mobil internetet használók aránya 16 százalék a világon, Németországban 20 százalék 2008 decemberben.
Világszerte a megkérdezettek 60 százaléka szeretné használni mobilon az internetet, a németeknek pedig a 41 százaléka.


Weltweit nutzen derzeit 16 Prozent das mobile Internet, in Deutschland sind es etwa 20 Prozent. Dies ergab eine Studie von TNS Infratest, in der weltweit 20.622 Personen befragt wurden (in Deutschland 484 Online-Interviews). Damit handelt es sich bei der mobilen Internetnutzung um einen globalen Trend und um ein neues Massenphänomen.

In Zukunft ist davon auszugehen, dass die mobile Nutzung des Internets weiterhin stark ansteigen wird, denn die Befragten bekunden immenses Interesse. Weltweit geben 60 Prozent der Befragten an, Interesse an mobiler Internetnutzung zu haben (Deutschland: 41 Prozent). Das Potenzial an zukünftigen „mobilen Surfern“ ist folglich sehr groß. Mobiles Internet ist somit einer der Treiber im mobilen Kommunikationsmarkt.

Bei der mobilen Internetnutzung zeigt sich das Zusammenspiel von technischer Ausstattung, Gebrauchstauglichkeit und Tarifmodellen sehr deutlich. Einerseits müssen die mobil genutzten Endgeräte natürlich internetfähig sein. Weltweit geben 41 Prozent der Konsumenten an, ein internetfähiges Mobiltelefon zu besitzen. In Deutschland sind es sogar noch deutlich mehr (60 Prozent).

Andererseits ist nicht nur die Internetfähigkeit der Geräte, sondern auch ihre Gebrauchstauglichkeit entscheidend für die Nutzung. So verfügen global 15 Prozent über ein Endgerät mit Touchscreen (Deutschland: 19 Prozent). Weltweit äußern 62 Prozent Interesse an einem Telefon mit Touchscreen; in Deutschland sind es 48 Prozent.

Der Datentarif spielt eine entscheidende Rolle bei der Nutzung des mobilen Internets. Seit es Datentarife mit Flatrate, Freivolumen oder Freiminuten gibt, ist die Nutzung des mobilen Internets stark angestiegen. Auf der anderen Seite gibt ein Drittel der Nichtnutzer an, dass sie das mobile Internet nicht nutzen, weil es ihnen noch zu teuer sei. In Deutschland sind dies sogar 42 Prozent. Für die Mobilfunkanbieter kommt es also darauf an, die Balance zwischen Preis und Anzahl der Nutzer zu optimieren.

Welche Inhalte sind für die „mobilen Surfer“ relevant? Hierzu ergeben die globalen Daten des GTI 2009 klare Aussagen zur Nutzung. Durch die große Stichprobe des GTI 2009 wurden weltweit 3.825 mobile Internetnutzer zu den genutzten Websites befragt. Aus ihren Aussagen resultieren die folgenden Ergebnisse: Auf dem ersten Platz befinden sich – nicht ganz unerwartet – die Suchseiten. Insgesamt 34 Prozent der Befragten nutzen Suchmaschinen im mobilen Internet.

Auf Platz zwei steht die Newsfunktion: Auf dem Weg zur Arbeit, in der Mittagspause und in kurzen „Verschnaufpausen“ über den Tag hinweg greifen die Nutzer zum Mobiltelefon und informieren sich über die aktuellsten Geschehnisse.

Auf dem dritten Platz können sich in der globalen Betrachtung Musikseiten wie „iTunes“ und „Napster“ platzieren – ein positives Signal für die Anbieter von gebührenpflichtigen Services und Applikationen, denn diese Musiksites sind gebührenpflichtig.

Auf Platz vier mit einer globalen Nutzung von 19 Prozent stehen die Social Networking Sites. In der mobilen Variation sind Community Sites insbesondere in den USA sehr beliebt und weit verbreitet.

Auf dem fünften und sechsten Platz finden sich die Dauerbrenner des Small Talks: Informationen über Wetter und Sport sind sehr gefragt. Beides ist immer aktuell und wird gerne auch mobil in der Freizeit abgerufen.

In Deutschland verhält es sich da sehr ähnlich wie auf globaler Ebene. Musikseiten und Social Communities haben hierzulande im Vergleich zur globalen Nutzung noch Nachholbedarf. Doch aufgrund der Nutzungszahlen für das stationäre Internet ist auch in Deutschland Potential für mobile Social Networking Sites vorhanden. Auffällig höhere Nutzugsraten haben die Deutschen dagegen bei mobilen Videosites.

Zudem rufen sie unterwegs häufiger Seiten zu Finanzgeschäften auf. In Deutschland wurde sehr früh das BTX-System für Online-Banking eingeführt. Die Aufgeschlossenheit der Deutschen gegenüber Online-Banking rührt aus dieser Zeit und setzt sich nun auch in der Nutzung des mobilen Bankings fort.

Zusammengefasst ist die mobile Internetnutzung kein Nischenthema mehr. Weltweit sind 16 Prozent und in Deutschland jeder Fünfte bereits mobil online. Die Anzahl der Nutzer wird weiter ansteigen: Sowohl das Interesse am mobilen Internet als auch an Geräten mit Touchscreens zur einfachen Nutzung des mobilen Internets sind immens.

Durch die Preisgestaltung der Datentarife lässt sich sowohl die Nutzung des mobilen Internets als auch der Absatz von hochwertigen und hochpreisigen Geräten beeinflussen. Am häufigsten werden Suchmaschinen, News und Musikseiten genutzt. Global liegen Musiksites unter den gebührenpflichtigen Angeboten im mobilen Internet klar auf dem ersten Platz.

Forrás: TNS

2009. január 24.

Az új online barátok 60 százaléka személyesen is találkozik a világon - 2009 január

Az egymással online barátságot kötött internetezők átlagosan 60 százaléka később személyesen is találkozik egymással világszerte. Országonként azonban az átlagtól eltérő arányban -
  • 76 százalék Németországban,
  • 56 százalék Amerikában,
  • 40 százalék Kínában
The majority of people who first make acquaintance over the internet, have gone on to arrange to meet at least one person face to face or to talk on the phone finds a TNS global survey entitled Digital World, Digital Life, probing online behavior and perspectives. The survey found that six out of 10 respondents that have met a person online have gone on to meet them in person, and over half have at least talked on the phone.

The highest percentages of people meeting in person are in Germany (76 percent), Sweden (75 percent), France (75 percent), Denmark (74 percent) and Norway (73 percent). The Chinese have the lowest percentage of face to face meetings at 40 percent. The US and Korea have the next lowest incidence of face to face meetings with online acquaintances at 56 percent.

Conducted in 16 countries, Digital World, Digital Life examines online behaviour and perspectives around the world. More than 27,000 participants aged 18 to 55 years old were interviewed online to see how much of their social life is conducted online. Country by country, the total number of digital acquaintances varies. While the average across 16 countries is online 17 friends, there are much higher figures in Sweden (the Swedes in the survey say they have met an average of 39 people over the internet) France (27) and Canada (26). The US average is 19.

We also make online friends outside our own countries. Respondents in the study say they have made an average of at least two online acquaintances across different countries. US and Japanese respondents had the least international online friends with 74 percent and 83 percent respectively having friends in only their home country. British and Italian respondents had the most international mix with a scant 19 percent and 20 percent having friends in only one country.

The online community continues to grow globally, as evidenced by respondents stating that they have friends in as diverse countries as Azerbaijan, The Ivory Coast, Fiji, Haiti, Liechtenstein, Nepal, Vatican City, Qatar and Christmas Island.

Digital World, Digital Life also looked at whether people feel they can be sure of the true identity of an online friend. The results showed a clear sense of doubt about the identities of such people. TNS asked respondents to indicate on a scale of one to 10 how much they agree with the statement “You can never be sure of an online friend’s true identity.”

Over a third (37 percent) of respondents across all countries stated that they strongly agreed with the statement. The most suspicious respondents were in Germany (57 percent) and the most trusting the Koreans with less than one quarter (24 percent) agreeing with the statement. 39 percent of US respondents were suspicious of potential online friends.

Don Ryan, VP Technology and Media, TNS Global, said: “What is clear from this survey is that people around the world are actively engaging with each other online, but they haven’t lost the need for conventional social contact. It is interesting that there seems to be very little correlation between how skeptical we are of peoples’ online identity and whether we are willing to meet them face to face. This could be due to the rich information and clues that are available about people through social media and even through we are skeptical of who they say they are, we have enough information to meet with them anyway.”

Forrás: TNS

2008. december 20.

A blogokban kevésbé bíznak az internetezők a világon - 2008 december

Az online hírekben ugyanannyira megbíznak az internetezők a világon, mint a tévében és a napilapokban. Ám a blogokat a legkevésbé megbízható információforrásoknak tartják

We now trust the information we get from online news to the same degree as news information from TV and information / recommendations from friends. But we have a poor opinion of blogs, ranking them the least trustworthy way of understanding the world around us. These are some of the findings in a new study entitled Digital World, Digital Life, from global market insight group TNS.

Conducted in 16 countries, Digital World, Digital Life examines online behavior and perspectives around the world. More than 27,000 survey participants were asked to select from 13 sources of information: online news, blogs, Wikipedia, company websites, trade website reviews, user forum reviews, product comparison sites, TV news, paid-for newspapers, free newspapers, company brochures, industry magazines and friends’ recommendations. Respondents were asked to rate a variety of information sources on a scale of 1 (don’t trust at all) to 10 (trust completely).

On a global basis, four out of ten of respondents (42%) highly trust good old recommendations from friends. The US place an even higher emphasis on word of mouth with 48 percent trusting recommendations from friends. The Chinese put most trust in friendly recommendations at 56%

Globally, a roughly equal number highly trust TV news (41%), online news (40%) and newspapers (39%). Three countries – the US, France and Italy – now claim to trust online news more than they do TV news. In the US, the results were 38% trust online vs 33% for TV news and 34% newspapers, while for France the figures were 28% online vs 24% TV news, 24% newspapers. In Italy, around four of ten respondents (41%) trust online news and less than a quarter (24%) trust TV news. Scandinavians surveyed by TNS have the highest level of trust of all in respect to online news, with around half of all respondents in Finland (54%), Sweden (50%), Norway (48%) and Denmark (48%) trusting this medium.

In the UK a strong distrust of traditional newspapers stands out with only 23% saying they trust this information source, a much lower score than online news (40%).

Blogs are almost universally distrusted with only one in ten trusting them globally. Norway, The Netherlands, Germany and Sweden are particularly distrustful at only 5% The Chinese and Koreans were much more trusting of the medium at 24% and 22% respectively. In the US 9% of respondents trusted blogs.

Don Ryan, VP Technology and Media, TNS, said “It’s heartening to see how well online users are able to gauge their media. Whether using new or traditional media, trust of the source of information is paramount. Online blogs clearly have no real accountability. Although they may be a great source of entertainment and a useful source of information and reviews they are clearly highly subjective. The move of traditional news media into the online space has ensured that the trust of traditional media has spread into to online-only sources too.”

There were quite marked variations in the levels of trust for particular countries. Chinese respondents were the most trusting of all nations on all but one of the information sources discussed. The exception in China is Wikipedia, with only around a quarter (26%) of Chinese respondents seeing Wikipedia as trustworthy. This is in comparison to respondents in Germany, where just over half (52%) say they trust the site. In Germany, Wikipedia scored the highest level of trust among all the 13 information sources identified in the survey.

Forrás: TNS

2008. november 24.

A szabadidő eltöltése 30 százalékban online történik a világon - 2009 november

Szabadidejükben a megkérdezettek -
  • 81 százaléka keresőkben információk után kutatott,
  • 76 százaléka híreket olvasott,
  • 74 százaléka online bankolt,
  • 65 százaléka időjárási előrejelzést nézett,
  • 63 százaléka vásárláshoz terméket vagy szolgáltatást keresett
A TNS global survey entitled Digital World, Digital Life, probing online behaviours and perspectives shows that, on average, people across the 16 countries surveyed are spending close to a third (30%) of their leisure time online.

It appears we like our 30% digital time regardless of how much free time we have. Digital World, Digital Life found that respondents with up to 2 hours leisure time each week day, spent the same proportion of their leisure time online as respondents who had between 7 and 8 hours of leisure time on a week day.

What are the top 5 activities that people undertake while online? TNS asked people to identify a range of activities in the month before they took the survey. A total of 81% had used a search engine to find information; 76% had looked up the news; 74% had used online banking; 65% had looked up the weather; and 63% had researched a product or service before buying it. These activities are all inherently very practical. The highest ranking classic leisure activity – “watching a video clip” – only came in at number 8 with half (51%) saying they had done this in the past month. Another leisure activity – “listening to an audio clip” – came in at number 10 (44%).

Arno Hummerston, Managing Director, TNS Global Interactive, said: “If our leisure time is so precious, then why do we on average spend almost a third of it using the internet? We believe it is because we are making more efficient use of our valuable time, specifically by using the internet – thereby allowing us to fit more into our lives. Being online helps people fulfill certain tasks and activities quickly and efficiently. By spending productive time online, we are actually making more time for leisure. With more social and entertainment activities available online, it is also easy to understand why our lives are becoming more digital.”

Who and where are the most avid onliners in the world? Younger people under 25, as might be expected, are seriously engaged with online life. The under 25s surveyed in the report say they spend well over a third (36%) of their time online. On average, Chinese respondents under 25 spend half (50%) of their leisure time online.

If the world is to take its lead from Japan and Korea – countries that are seen as being innovative and pioneering in the online world – then we can expect to spend even more time online. In those countries, respondents say they currently spend on average around two-fifths of their leisure time online.

There are particular groups of people that are more avid users of the internet than others. For example, across the 16 countries surveyed, students spend 39% of their time online. Housewives are another distinct group of online users. In the US, the housewives participating in Digital World, Digital Life, said they spend 38% of their leisure time online. In the UK, this was even more pronounced with housewives saying they spend almost half (47%) of their leisure time online. This might be explained by the rapid expansion of online food shopping, particularly in the UK where online shopping expenditure in general now tops £1 billion per month (Source: Mintel 2008).

The Digital World, Digital Life survey also underlined that mobile handsets are frequently used to connect to the internet. Worldwide, 1 in 10 respondents surveyed say they connect to the internet once a day via mobile handsets. But Asia’s adoption trends imply significant growth prospects. Among the Japanese and Chinese respondents to the survey, for example, over a quarter of people access the internet over mobile connections at this once-a-day frequency.

Forrás: TNS

2008. november 18.

A fogyasztók az üzletekben kevesebbet, online többet terveznek vásárolni Amerikában - 2008 november

Az online fogyasztók azt tervezik, hogy idén a karácsonyi ünnepek előtt kevesebbet költenek a hagyományos üzletekben, mint tavaly, de valamivel többet az Interneten. Az online vásárlók ingyenes szállítást és speciális online kedvezményeket várnak el. A TNS kutatási szerint.

The Consumer Internet Barometer, a quarterly report produced by The Conference Board, the global business research and membership organization, and TNS, a global market insight and information group, surveys 10,000 households across the country and tracks who’s doing what on the Internet.

“Given the current economic environment, it is no surprise that consumers are reigning in their spending and seeking bargains,” says Lynn Franco, Director of The Conference Board Consumer Research Center. “Free shipping, exclusive online deals, coupons and discounts are among the incentives consumers will be expecting this season.” Bargain hunting will remain the driving force behind online sales, the report notes.

Consumers to Reduce In-Store Spending; Planned Online Shopping Shows Slight Increase
Even though online shoppers plan to spend less in stores this holiday season, planned spending online is up slightly, compared to the same quarter last year. Online households planning to spend more than $500 in stores declined to 16 percent from 21 percent last year. Those planning to spend more than $500 online rose to 5 percent from 4 percent last season.

Those planning to spend between $100 and $499 in stores declined to 57 percent from 61 percent last year, while those planning to spend that amount online edged up to 36 percent from 35 percent last year.

Online households planning to spend less than $100 in stores increased to 22 percent from 16 percent last year. Those planning to spend that amount online rose to 32 percent from 29 percent.

“Despite slowing retail sales in many channels this holiday season, online shopping is likely to be one of the few bright spots this holiday season,” reports Mary Brett Whitfield, Director of the Retail Forward Intelligence System™ of TNS Retail Forward. Online sales across retail channels are forecast to grow 9 percent this holiday season, compared with a total retail sales forecast of just 1.5 percent growth this year in the key holiday shopping retail sectors. TNS Retail Forward forecasts online sales to reach $42.5 billion in the fourth quarter, up $3.5 billion from last year. “The convenience of shopping online still resonates with many holiday shoppers, even in a slow economy,” adds Whitfield.

Retail and Catalogue Sites Most Popular

This holiday season, books, clothes, movies and toys will be the most popular items on the consumer’s Internet shopping list. The most preferred shopping sites are those operated by retail store and catalogue operators such as Walmart.com or BestBuy.com, followed by online retailers such as Amazon.com and online auction sites such as EBay.com.

Women shoppers are shifting from retail and catalogue sites to online retailers this year, perhaps in search of better prices. Female shoppers who preferred retail and catalogue sites dropped to 42 percent from 48 percent in 2007, while female shoppers who prefer online retailers have grown to 40 percent from 34 percent last year. Site preferences for male shoppers only changed slightly.

Shopping Habits Differ Among Genders

Consumers are very aware of the cost benefits between shopping in stores and online. Self-identified bargain hunters account for 44 percent of shoppers who made an online purchase in the past three months, the same as a year ago. Die-hard Internet shoppers have increased slightly and represent 17 percent of shoppers. They are the second most common type of Internet shopper. Traditional shoppers, who occasionally shop online but prefer the familiarity of real stores, account for about 15 percent of online shoppers. Last resort shoppers, who buy online only when products are unavailable in stores, rank fourth on the list and represent 14 percent of online shoppers. Lastly, hurried shoppers, who point and click only when pressed for time, represent 10 percent of online shoppers.

Among bargain hunters, men are more likely than women to surf the Internet searching for deals. Only 41 percent of women compared with 48 percent of men are self-proclaimed bargain hunters. Last resort shoppers and hurried shoppers, however, are more likely to be women. About the same proportion of men and women are Internet die-hards and traditional shoppers.

Consumers More Cost Conscious

Shipping charges, which are the most frustrating aspect of online shopping, tend to frustrate women more than men, 47 percent versus 38 percent respectively. The ongoing sentiment among online holiday shoppers is that free shipping, coupons and discount offers would encourage them to spend more online. About 93 percent of women versus 87 percent of men say free shipping would serve as a motivation to spend more online this holiday season. More than 71 percent said special offers and deals not available in stores would boost their online spending, with little difference between men and women. More than 70 percent of women and 68 percent of men said they would be willing to spend more if merchants offered coupons/discounts. In concert with shipping cost frustrations, 48 percent of women say they would spend more online if sites offered free return postage, compared with 39 percent of men who felt this way.

Forrás: TNS

2008. augusztus 25.

Mire jó a világháló? - 2008 augusztus

Az NRC Piackutató – a TNS-sel közösen – 2008 első félévében is vizsgálta a hazai internetezők internetezési és demográfiai jellemzőit, online és offline médiahasználatát, fogyasztási és vásárlási szokásait, illetve reklámokkal kapcsolatos attitűdjét. A Visitor Media Research (VMR) 2008 első féléves adatai a legalább hetente internetező 14-69 évesekről nyújtanak olyan átfogó és aktuális információkat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az internetes piacon tevékenykedők – médiatulajdonosok, ügynökségek, hirdetők – számára.

Az elmúlt fél évben tovább nőtt a legalább hetente internetező 14-69 évesek száma. A penetráció növekedésével fokozatosan csökken az internetes populáció férfias, fiatalos, urbánus jellege – de még mindig e csoportok dominanciája figyelhető meg. A gyakori internetezők 55 százaléka férfi, 48 százaléka 30 év alatti, és 30 százaléka Budapesten él.

A gyakori internetezők 73 százaléka internetezik otthonában. Munkahelyükön 32 százalékuk, az iskolában pedig 16 százalékuk szokta használni a világhálót.

Az internethasználat tudatosabbá válására utal, hogy évről évre nő a levelezésen, böngészésen túlmutató tevékenységeket végzők aránya. Vásárlás előtti információgyűjtésre az internetezők 92 százaléka használta már az internetet, és 55 százalék rendszeresen keresgél különböző termékinformációkat a világhálón.

Az internetes tevékenységek tekintetében az online banki szolgáltatások igénybevételében növekvő tendencia figyelhető meg. 2008 első félévében a gyakori internetezők 33 százaléka intézte pénzügyeit az interneten keresztül, ami a fél évvel korábbi adatokhoz viszonyítva 2 százalékpontos növekedést jelent. Az internetezők tehát növekvő bizalommal vannak az online banki szolgáltatások iránt.

Az internet jellemző tájékozódási forrása az álláskeresőknek is. Három internetező közül 2 álláskeresésre is használja a világhálót.

A multimédiás tartalmak ugyancsak népszerűek. A legalább hetente internetező 14-69 évesek 57 százaléka rádióhallgatásra is használja a hálót, míg az online tévénézésnek 33 százalékuk hódol legalább alkalmanként. Letöltésért még kevesen fizetnek. Szoftverért 14, zenéért 7, képért vagy videóért 6 százalékuk fizetett már. A videomegosztó szájtok népszerűségének növekedésével folyamatosan nő azok aránya, akik már töltöttek fel valamilyen videót az internetre. Jelenleg 18 százalék azok aránya, akik éltek már ezzel a lehetőséggel.

Forrás: NRC

2008. augusztus 3.

Behálózott média - 2007

Az internetezők több mint fele legalább egy napilapot rendszeresen olvas. A napilapok közül a Blikk és az ingyenes Metro a legnépszerűbb: előbbit 22, utóbbit 20 százalék olvassa legalább 2-3 naponta - derül ki az NRC legújabb felméréséből, amely a médiahasználat átalakulását vizsgálta a hazai internetes közönség körében.

A nyomtatott napilap már a 18. század végétől a reggel elfogyasztott forró fekete mellé nélkülözhetetlen társ volt. A televíziózás is sokak számára elképzelhetetlen a távirányító és a puff nélkül, ahogy a dugóban nyugtatóként szolgáló rádióhallgatás sem pótolható semmivel. Vajon mennyire ragaszkodunk ezekhez a szokásokhoz, maradunk hagyományőrzőek? Mennyi időt szánunk az internetezésre illetve a hagyományos médiumokra?

Az internet robbanásszerű elterjedése bizonyítottan negatív hatással volt a nyomtatott sajtótermékek olvasottságára: miközben az online hírforrások látogatottsága folyamatosan növekszik az ezredfordulót követően, addig a nyomtatott hírlapok esetében pont az ellenkezőjét tapasztalhatjuk.

A legalább hetente internetező 14-69 éves magyarországi lakosság körében lefolytatott kutatás szerint a politikai napilapok között a Népszabadság a legnépszerűbb, amelyet az internetes populáció tizede olvas hetente legalább 2-3 naponta. A főként férfiak körében népszerű sportlap, a Nemzeti Sport megelőzve az összes gazdasági magazint és a politikai lapok többségét, a netpolgárok 8 százalékának nélkülözhetetlen sport-hírforrása.

Hetilapokat az internetezők 43 százaléka olvas rendszeresen, és ugyanilyen arányban vannak azok, akik havilapot, magazint olvasnak hetente legalább 2-3 alkalommal. A magazinok esetében a legtöbben női témájú sajtóterméket olvasnak: az internetezők 15 százaléka (az internetező nők 31 százaléka) szokott heti több alkalommal női magazint olvasni.

Az internetezők rádióhallgatási szokásait vizsgálva a kutatás a következő jelenségeket tárta fel; A naponta rádióhallgatással töltött percek száma jóval alatta maradt a televíziózásnál és az internetezésnél becsült adatoknak: az első esetében közel egy órával, a második esetében fél órával. A 14-17 éves internetezők naponta alig több mint egy órát hallgatnak rádiót, a 30 év felettiek körében viszont a rádióhallgatás átlagos ideje meghaladja a 2 órát. A legtöbbek által hallgatott rádióadó az internetezők körében a Sláger Rádió, amelyet 43 százalék hallgat legalább hetente, míg a második helyen a Danubius áll 34 százalékkal. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán egy közszolgálati csatorna végzett, az MR2 Petőfi Rádió, amelynek népszerűségét nagyban magyarázza a 2007 júliusában megtörtént átalakítása, amellyel a csatorna hallgatóinak demográfiai összetétele átalakult, és jelenleg főként a fiatalok körében örvend népszerűségnek a „nagyon zene” csatornája. A „megfiatalodott” közönség egyértelműen azt eredményezte, hogy az internet használók körében is nőtt az adó népszerűsége.

Az internet segítségével a számítógépen keresztül is elérhetővé vált a televízió, illetve a rádióműsor nyomon követése. Legfőbb előnye, hogy a csatornák ingyen nézhetőek, csupán internet hozzáférés és számítógép szükséges hozzá. Hátránya, hogy több nagyobb televíziós csatorna nem érhető el az interneten keresztül, ugyanakkor a kisebb regionális csatornáknak kedvez az online műsorszórás, hiszen az internet segítségével a világ tárul ki előttük.

A televíziózás a világhálón keresztül még nem terjedt el annyira a magyar közönség körében, mint a rádióhallgatás: a rendszeresen online módon tévézők aránya csupán 3 százalék, míg eltérő rendszerességgel 29 százalék használja ki az internet nyújtotta újszerű szolgáltatást (összesen tehát 850 ezren próbálták már ki az interneten keresztüli televíziózást).

A felmérést az NRC Piackutató 2007 második félévében végezte 10.000 fő online megkérdezésével. Az adatbázist a személyes megkérdezéssel végzett TNS - NRC adataival súlyozták, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek (nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus, internet használat gyakorisága, helye és az otthoni hozzáférés típusa) tekintetében reprezentatív a 14-69 éves magyar lakosságra nézve. A Visitor Media Research (VMR) Magyarország legnagyobb és legátfogóbb online tracking kutatása, amelyet az NRC Piackutató Kft. és a TNS készít el a hazai médiavásárlók, médiatulajdonosok és vállalatok részére.

Forrás: nrc

Internet penetráció - 2007 II. félév

Fél év alatt 2 százalékpontot nőtt a 15-69 éves hazai lakosságon belül az internetezők aránya, így 2007 második félévében 41 százalékos az internet penetráció – több mint 3 millióan kapcsolódnak legalább havi rendszerességgel a világhálóra, a legalább hetente internetezők aránya pedig 37 százalék.

Az internetet ennél többen próbálták már ki, ugyanakkor a lakosság feléről még mindig elmondható, hogy semmilyen személyes tapasztalattal nem rendelkezik az internettel, illetve az ott található tartalmakkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban.

Bár az utóbbi években – néhány kisebb megtorpanástól eltekintve – dinamikus növekedést figyelhettünk meg az internetet használók számában, a jelenlegi 41 százalékos penetrációs szint nemzetközi viszonylatban még mindig alacsonynak mondható, és nem csak az USA vagy a skandináv országok kiemelkedően magas penetrációs szintjéhez képest, hanem az EU 50 százalék feletti átlagához, és jónéhány szomszédos ország adatához viszonyítva is.

A penetráció növekedésével ugyan fokozatosan csökken az egyes társadalmi csoportok közötti különbség az internet használatát illetően, azért az internetezők aránya még mindig magasabb a férfiak, mint a nők körében: előbbiek 46, utóbbiak 37 százaléka internetezik rendszeresen.

Még jelentősebb a különbség az egyes életkori csoportok között. Az internet még mindig fiatalos médiumnak számít, amit jelez, hogy míg a 15-24 évesek 72 százaléka rendszeresen internetezik, addig a 25-34 éveseknek már csak 52 százaléka – az 50 felettiek körében pedig az átlagosnál lényegesen alacsonyabb, mindössze 14 százalékos a penetráció.

Budapesten az internetezők aránya még mindig jelentősen meghaladja az országos szintet: a fővárosban 59 százalékos a mért penetrációs szint, ugyanakkor a kisebb városokban, illetve a községekben az átlagosnál alacsonyabb a penetráció. 2007 első félévéhez képest a legkisebb növekedés az 50 ezer fő feletti városokban figyelhető meg, ahol 34 százalékról 35 százalékra növekedett a rendszeresen internetezők aránya.

A 15-69 éves internetezők 67 százaléka szokott otthonában internetezni – ez azt jelenti, hogy a teljes populáció 28 százaléka használja otthonról az internetet. Ennél valamivel többen – 31 százaléknyian – rendelkeznek otthoni internet hozzáféréssel, de nem mindenki él a lehetőséggel. Azt, hogy az otthoni hozzáférés megléte még nem jelent automatikusan internet használatot, jól mutatja, hogy az otthonukban hozzáféréssel rendelkezők egytizede egyáltalán nem használja az internetet.

Nem csak az internetezők, hanem az otthonukban internetezők aránya is jelentősen nőtt az elmúlt fél évben – 2007 első félévében még csak a lakosság 23 százaléka használta otthonából a világhálót. A hozzáférések számának növekedésével párhuzamosan az otthoni számítógéppel való ellátottság is növekedett: 43-ról 45 százalékra.

2007 második félévében az otthoni internettel rendelkezők 87 százaléka valamilyen szélessávú hozzáférést használ. A korábban ütemesen növekedő ADSL vonalon keresztül történő internetezés 2007 második félévére már kicsit visszaesett az otthoni internettel rendelkezők körében, ugyanakkor növekedés figyelhető meg azok körében, akik kábeltévén keresztül interneteznek: a korábbi 38 százalékról 43 százalékra növekedett az arányuk. Bár nem annyira látványos a növekedés, mégis érdemes kiemelni, hogy az első félévhez képest egyre több háztartásban választják a mobiltelefonon keresztüli internet hozzáférést: az otthoni hozzáféréssel rendelkezők körében már meghaladja a 2 százalékot azok aránya, akik elsődlegesen mobilinterneten keresztül kapcsolódnak otthonukban a világhálóra (a mobilinternetet kiegészítő technológiaként használók aránya ennél természetesen lényegesen magasabb).

A jelenleg nem internetezők 1 százaléka biztos abban, hogy néhány hónapon belül elkezdi használni az internetet, további 4 százalékuk pedig valószínűnek tartja ezt. Ez – és az eddigi trendek – alapján a közeljövőben 2-3 százalékpontos növekedés várható az internetezők arányában. Az otthoni internet kapcsolattal nem rendelkezők 10 százaléka tervezi, hogy vásárol valamilyen hozzáférést. A jelenleg nem internetezők 4 százaléka gondolkodik az otthoni internet bevezetésén, míg azok körében, akik használják az internetet, de nem rendelkeznek otthoni hozzáféréssel, 29 százalék tervezi az internet-kapcsolat kiépítésén. Azok, akik döntöttek már a hozzáférés módját illetően, elsöprő többségben valamilyen szélessávú technológia bevezetésében gondolkodnak.

Internet használat

A hagyományos internetes tevékenységek – e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása – mellett az internetezők mind nagyobb hányada használja az internet különböző, hasznos vagy éppen szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetező 14-69 évesek 63 százaléka használta már a világhálót álláskeresésre, hivatali ügyeket pedig 32 százalékuk intézett az interneten keresztül. Az előző félévhez képest jelentősen nőtt azok aránya, akik pénzügyeiket online módon intézik – a korábbi 27 százalék helyett az év végén már 31 százalék az online bankolók aránya.

A chatet egyre inkább felváltja az online telefonálás – az internetezők 56 százaléka szokott hangátvitellel kommunikálni az interneten – ez az arány 7 százalékponttal magasabb, mint fél évvel korábban. Ugyancsak dinamikusan nő a blogok népszerűsége: 50 százalék olvas ilyen jellegű tartalmakat, saját blogja pedig a netpolgárok 12 százalékának van.

Videómegosztó szájtokat minden második internetező látogat legalább alkalmanként – 18 százalék pedig már legalább egyszer fel is töltött valamilyen videót az internetre. Folyamatosan nő az interneten rádiót hallgató, tévéadást nézők aránya is: rádiót 58 százalék hallgat a neten, a tévézést pedig 32 százalék próbálta már ki az interneten keresztül.

Az már nem újdonság, hogy az internetezők több mint kilenctizede használja a világhálót vásárlás előtti információgyűjtésre – komolyabb vásárlási döntés meghozatala előtt tájékozódik a gyártók, forgalmazók weboldaláról, a különböző árösszehasonlító honlapokról vagy éppen vásárlói fórumokról, ahol a termékek, szolgáltatások fogyasztói megoszthatják egymással pozitív, illetve negatív tapasztalatikat.

Az ugyanakkor kiemelendő, hogy fél év alatt jelentősen, 53-ról 60 százalékra nőtt azok aránya, akik kipróbálták már az online vásárlást. Több-kevesebb rendszerességgel azonban csak 36 százalékuk rendel termékeket, szolgáltatásokat az internetről. Online aukción a netezők 27 százaléka vett már részt, 16 százalékuk pedig vásárolt is ily módon. 2007 végére ugyancsak számottevően nőtt az online fizetést kipróbálók aránya: az internetezők 15 százaléka fizetett már bankkártyaszáma megadásával az interneten keresztül.

Az adatok forrása A gyorsjelentés adatai a TNS-NRC InterBus, valamint az NRC-TNS Visitor Media Research kutatásának 2007 második féléves felméréséből származnak. A 15-69 éves hazai lakosságra reprezentatív InterBus kutatás a hazai internet penetráció alakulásáról, az internetezők és a nem internetezők jellemzőiről, valamint az internet használat (és nem használat) motivációiról szolgáltat információt – a legalább hetente internetező 14-69 évesekre reprezentatív VMR felmérés pedig az internetezők, valamint az egyes honlapok látogatóinak fogyasztási szokásait, médiahasználatát, valamint reklámokkal kapcsolatos attitűdjét mutatja be.

Forrás: nrc

Mit tudunk az internetezőkről? - 2007 II. félév

Az NRC Piackutató – a TNS-sel közösen – 2007 második félévében is vizsgálta a hazai internetezők internetezési és demográfiai jellemzőit, online és offline médiahasználatát, fogyasztási és vásárlási szokásait, illetve reklámokkal kapcsolatos attitűdjét. A Visitor Media Research (VMR) 2007 második féléves adatai a legalább hetente internetező 14-69 évesekről, 2 650000 emberről nyújtanak olyan átfogó és aktuális információkat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az internetes piacon tevékenykedők – médiatulajdonosok, ügynökségek, hirdetők – számára.

Az elmúlt fél évben 400 ezerrel nőtt a legalább hetente internetező 14-69 évesek száma. Az internetezők arányának folyamatos emelkedésével változik a csoport demográfiai összetétele is, fokozatosan csökken az internetes populáció férfias, fiatalos, urbánus jellege, de természetesen még mindig e csoportok dominanciája figyelhető meg. A gyakori internetezők 56 százaléka férfi, 50 százaléka 30 év alatti, 28 százaléka Budapesten él.

A legfrissebb adatok szerint a legalább hetente internetező 14-69 évesek fele minden nap fellép a világhálóra, a másik fele azonban ennél ritkábban csatlakozik a nethez. Az internetezők kétharmada rendelkezik otthoni internet hozzáféréssel, munkahelyén 33, iskolában 21 százalékuk internetezik. A szélessáv egyértelmű térnyerését jelzi, hogy az otthonukban internetezők 45 százaléka ADSL, 38 százaléka pedig kábeltévés eléréssel rendelkezik, és már csak 9 százalék használ dial-up kapcsolatot.

Internethasználat: az online vásárlás és a webkettes tartalmak térnyerése

Az internet használat tudatosabbá válására utal, hogy évről évre nő azok száma, akik a levelezésen és böngészésen kívül vásárlásra, társkeresésre, blog írásra, játékra, letöltésre, vagy pénzügyek intézésére használják a világhálót. Az internetezők 28 százaléka használja társ-, és partnerkeresésre az internetet, 43 százaléka szokott chatelni, 45 százaléka pedig a különböző fórumok témáihoz szól hozzá szívesen. Az internetezők fele látogatott már blogokat, de csak 11 százalékuk szokott rendszeresen olvasni internetes naplókat. Az előző féléves adatokat összehasonlítva a mostaniakkal kiderül, hogy hat hónap alatt 3 százalékponttal emelkedett a saját bloggal rendelkezők aránya, így jelenleg az internetezők 12 százaléka vezet internetes naplót.

Minden második internetező szokott alkalomadtán valamilyen ingyenes játékot játszani az interneten, de a rendszeresen játszók aránya csupán 12 százalék. Az elmúlt fél évben nem nőtt az online szerencsejátékokat játszók aránya: jelenleg 8 százalék teszi próbára szerencséjét a világhálón.

A letöltés köztudottan népszerű tevékenység az internetezők körében, fizetni azonban még mindig nem mindenki hajlandó az internetről szerzett tartalmakért. Szoftverletöltésért 12, zenéért és filmért pedig egyaránt 6-6 százalék fizetett már. A videomegosztó szájtok népszerűségének növekedésével folyamatosan nő azok száma is, akik már töltöttek fel valamilyen videót az internetre. Jelenleg 17 százalék, tehát több mint három százalékkal magasabb az előző félévinél azok aránya, akik már éltek ezzel a lehetőséggel.

Az internetezők 93 százaléka szokott tájékozódni a világhálón vásárlás előtt, és fél év alatt jelentősen nőtt azok aránya is, akik kipróbálták az online rendelést. 60 százalék, tehát több mint 1,5 millió ember rendelt már életében legalább egyszer valamilyen terméket, szolgáltatást az interneten – igaz, a rendszeresen vásárlók aránya még minidig csak 7 százalék. Ugyancsak nőtt azok száma, akik fizettek már az interneten bankkártyaszámuk megadásával: 2007 végén az internetezők 15 százalékáról lehetett elmondani, hogy kipróbálták az online fizetési módot.

Míg 2007 első félévében az internetezők 27 százaléka intézte pénzügyeit az interneten keresztül, addig év végén 31 százalékuk bankol online. Az internetes banki szolgáltatások igénybevételének további terjedését jelzi, hogy az internetezők 9 százaléka tervezi, hogy fél éven belül átáll banki ügyei internetes intézésére.

Nem hatástalan az online reklám

Bár az internetezők 61 százaléka szívesebben látogat(na) olyan honlapokat, amelyeken nem található hirdetés, ráadásul közel kétharmaduk a reklámok többségét megtévesztőnek tartja, a válaszadók 72 százaléka kattintott már banner-hirdetésre. Minden második netezővel fordult már elő, hogy online hirdetés keltette fel figyelmét valamilyen termék vagy szolgáltatás iránt, és a reklám hatására további információt keresett. Kifejezetten vásárlásra, ugyanakkor csupán a megkérdezettek egytizedét sarkallta internetes banner-hirdetés. Az internetezők növekvő érdeklődését mutatja a bannerek iránt, hogy egy fél év alatt 56 százalékról 65 százalékra nőtt azok száma, akik már kattintottak ilyen típusú hirdetésre.

Autó, lakás, üdülés

A VMR kutatás nem csak az internetezési jellemzőket, hanem az internetezők fogyasztási, vásárlási szokásait is vizsgálja.

A legfrissebb adatokból megtudhatjuk, hogy a netpolgárok 2 százaléka biztos abban, hogy a következő fél évben vásárol autót, 11 százalékuk pedig valószínűnek tartja ezt. A gépkocsi-vásárlást fontolgatók több mint fele használt autót szeretne venni, 12 százalékuk viszont egyértelműen új gépkocsi vásárlásában gondolkodik. A 14-69 éves internetezők alig több mint 1 százaléka tervezi, hogy újépítésű ingatlant vásárol a következő hat hónapban, és további 4 százalékuk valószínűsíti a lakásvásárlást.

Az internetezők csupán egyharmada tervezi, hogy 2008 első félévében üdülni megy valahova. Csak belföldi üdülést 14, csak külföldi kiruccanást 12 százalékuk tervez, azonban az internetezők 7 százaléka hazánkban és más országban is szeretne pihenni. Az internetezők egyharmada biztos benne, hogy a következő fél évben nem megy üdülni, 32 százalék viszont még nem döntött a kérdésben.

Az internetezők 56 százaléka még sosem ült repülőgépen, további 23 százalékuk pedig az elmúlt két évben nem repült. A netpolgárok 7 százaléka biztos abban, hogy a következő fél évben fog repülőgéppel utazni, 11 százalékuk pedig valószínűnek tartja ezt.

Az adatok forrása: A felmérést az NRC Piackutató 2007 második félévében végezte 10000 fő online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS adataival súlyozták, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a 18-29 éves magyar lakosságra nézve.

Forrás: nrc

Átstrukturálódó internetezési szokások - 2007 I. félév

A chatet egyre inkább felváltja az online telefonálás. Az internetezők közel fele alkalmanként, 25 százaléka pedig rendszeresen hívja fel ismerőseit a világhálón keresztül - derült ki az NRC és a TNS VMR2007 első félévére vonatkozó felméréséből.

Átalakulnak az internetezési szokások, a hagyományos tevékenységek: e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása - mellett egyre többen fedezik fel maguknak a világháló egyéb, hasznos vagy szórakoztató funkcióit - derült ki az NRC és a TNS 2007 első félévére vonatkozó kutatásából.

A hagyományos internetes tevékenységek – e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása – mellett az internetezők mind nagyobb hányada használja az internet különböző, hasznos vagy éppen szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetező 14-69 évesek 61 százaléka használta már a világhálót álláskeresésre, hivatali ügyeket pedig 30 százalékuk intézett az interneten keresztül. Fél év alatt nem nőtt a pénzügyeiket online módon intézők aránya – jelenleg 27 százalék (a folyószámlával rendelkezők 36) százaléka, mintegy 600 ezer ember él ezzel a lehetőséggel, de további 200 ezren gondolkodnak azon, hogy hamarosan átváltanak az online bankolásra.

A chatet egyre inkább felváltja az online telefonálás – az internetezők közel fele szokott hangátvitellel kommunikálni az interneten, 25 százalékuk rendszeresen. Ugyancsak rohamosan nő a blogok népszerűsége: 47 százalék olvas ilyen jellegű tartalmakat, igaz, a rendszeres olvasók aránya még csak 7 százalék – saját blogja a netpolgárok 9 százalékának van, és minden harmadik blogtulajdonos rendszeresen írja is internetes naplóját.

Videómegosztó szájtokat minden második internetező látogat legalább alkalmanként – 14 százalék pedig már legalább egyszer fel is töltött valamilyen videót az internetre. Folyamatosan nő az interneten rádiót hallgató, tévéadást nézők aránya is: rádiót 55 százalék hallgat a neten, 11 százalék rendszeresen; a tévézést pedig 29 százalék próbálta már ki, igaz, a rendszeres online tévézők aránya most még csak 2 százalék.

Az már nem újdonság, hogy az internetezők kilenctizede használja a világhálót vásárlás előtti információgyűjtésre – komolyabb vásárlási döntés meghozatala előtt tájékozódik a gyártók, forgalmazók weboldaláról, a különböző árösszehasonlító honlapokról vagy éppen vásárlói fórumokról, ahol a termékek, szolgáltatások fogyasztói megoszthatják egymással pozitív, illetve negatív tapasztalatikat.

Az internet használók 53 százaléka kipróbálta már az online vásárlást is – több-kevesebb rendszerességgel azonban csak minden harmadik netpolgár rendel termékeket, szolgáltatásokat az internetről. Online aukción a netezők egynegyede vett már részt, 12 százalék pedig vásárolt is már ily módon. Az online fizetés azonban évek óta csak az internetezők egy kis hányadára jellemző: a 2007-es adatok szerint 11 százalék fizetett már az interneten bankkártyaszáma megadásával. Az online fizetéssel kapcsolatos félelmek mellett az alacsony arány magyarázata az is, hogy az internetezők kevesebb, mint 30 százaléka rendelkezik online fizetésre alkalmas bankkártyával.

Forrás: nrc