NETKUTATÁSOK.hu
A fontos magyar és a tanulságos nemzetközi internetkutatások eredményeinek blogja - online vállalkozóknak és online hirdetőknek. Azért, hogy jobban megismerjük és megértsük az internetet és az internetezőket.
"Ne azt számold, hány embert érsz el, azokat érd el, akik számítanak."
[David Ogilvy]
Kérdése, észrevétele, javaslata esetén várjuk levelét a hello[kukac]sarkozymarketing.hu email címen, vagy az oldal alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hirdetés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hirdetés. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. november 10.

gemius - A facebookos videohirdetések hatékonyságának mesterséges túlbecsléséről, 2016. október

A facebookos videohirdetések hatékonyságának mesterséges túlbecslése – hiba, vagy az ügyfelek szándékos megvezetése?

Néhány héttel ezelőtt a Facebook beismerte a médiaházaknak és hirdetőknek, hogy az elmúlt két évben túlbecsült statisztikákat közöltek a videohirdetések nézési hosszával kapcsolatban (az ún. „Videómegtekintés átlagos időtartama” mutató); ezzel egyidőben pedig bemutatták az új mutatót: az „Átlagos nézési idő” mutatót.

A két mutató közötti különbség, ami egyben az említett probléma oka is, az a bázis, amely alapján átlagot számoltak: a régi mutató azokra a videomegjelenítésekre reflektált, amelyek meghaladták a fizetett hirdetések küszöbét. Az átlagszámításba csak azok az emberek kerültek, akik kellő érdeklődést mutattak a videó iránt és legalább 3 másodpercig nézték azt. A nagy többség, akik elindították a tartalmat, majd legörgettek egytized másodperc alatt, nem kerültek bele a számításba.

Ennek eredményeképpen a Facebook össze tudta hasonlítani a saját statisztikáit a YouTube-bal és a televíziókkal, és meg tudta győzni a hirdetőket az online videós hirdetési lehetőségek hatékonyságáról. Csupán félreértés történt vagy szándékosan mutatták a jobb oldalukat, kontextuson kívüli leírásokat és magyarázatokat használva? Nehéz elhinni, hogy csak egy kis hiba csúszott a gépezetbe. Másrészt a Facebooknak nem kellene aggódnia a statisztikák miatt – hiszen a hirdetők csak a 3 másodperces küszöbértéket elérő hirdetésekért fizetnek…

Ahogyan azt Wall Street Journal is közölte a Publicis Media szóvivőjével való beszélgetésre hivatkozva, a médiaügynökségek ügyfeleinek videohirdetési statisztikáit 60-80%-ban túlbecsülték.

Mindeközben a két amerikai óriás – a Facebook és a Google – körüli vita újra lángra lobbant, hiszen egyik sem fogadja el külső scriptek alkalmazását, amelyek hitelesíthetnék a statisztikáikat és engedélyezhetnék az elérésük hatékonyságának független vizsgálatát.

A scriptek tekintetében meg fog változni a Facebook vagy a Google szabályzata az új facebookos mutató miatt? Nehéz megjósolni, hogy a hirdetők el tudják-e fogadtatni az óriásokkal a szabályzat változtatását, hogy megosszák legnagyobb kincsüket – az adatot – külső szervezetekkel.

A marketing jövője a Big Datában van, mégpedig amiatt, hogy a két cég kizárólagos hozzáférése emberek milliónak adatlapjaihoz és szokásaihoz olyan értékes, hogy gyakran értékesebb, mint a legnagyobb hirdetők és médiaóriások, mint a Publicis és a Group M. Habár a Publicis és a Group M aláaknázhatja ezt az értéket azzal, hogy visszavesznek hirdetési büdzséikből. A kérdés már csak az, hogy akad-e bárki, aki szolidáris a két óriással szemben? Van-e bármilyen alternatíva?

A harmadik lehetőség: független kutatások a Facebook és a YouTube hirdetési hatékonyságáról user-centrikus méréssel

Egy harmadik lehetőség is rendelkezésünkre áll. Néhány országban már működik az online hirdetési piac user-centrikus független kutatása (gemiusAdReal). Sem a Facebooknak, sem a Google-nek nem kell rábólintania arra, hogy részt vesznek a mérésben, hiszen az adatok azoknak a paneltagoknak a számítógépére telepített szoftverekből származnak, akik látogatják a Facebookot, a YouTube-ot vagy bármilyen más weboldalt. Ráadásul a hirdetéseket úgy vizsgálják, ahogy megvásárolták őket – hiszen a Facebook- és a YouTube-vásárlás is user-centrikus. A közeljövőben a Gemius új piacokra fogja bevezetni a kutatást.

A sokezres internetezői mintának köszönhetően meg tudjuk vizsgálni, hogyan nézik a reklámokat, és el tudjuk választani országonként a statisztikákat, beleértve Lengyelországot, Romániát, Németországot, Oroszországot és Ukrajnát. Tudjuk, hogy PC-n az átlagos online videohirdetések nézési ideje 5-7 másodperc a Facebookon, és, hogy az internetezők harmada néz átlagosan 3 másodpercnél hosszabb ideig videókat. Azt is tudjuk, hogy miután elkezdték nézni, a nagy többség végignézi azokat. Így már nem olyan meglepő, hogy a Facebook-statisztikák radikálisan változtak, miután a mutatót megváltoztatták.

Mit tudunk még a facebookos videohirdetési szokásokról? Tudjuk, hogy a keleti piacokon (Oroszország és Ukrajna) a nők kevesebb ideig nézik azokat, mint a férfiak. Tudjuk, hogy semmilyen átlagot nem tudunk egy az egyben alkalmazni egyedi kreatívokra. A hirdetők folyamatosan, igazán kreatívan fordítják előnyükre az új online videócsatornák adta lehetőségeket, ahol csak a garantált 3 vagy 5 másodpercért fizetnek (a Facebookon, illetve a YouTube-on), és nem a teljes 15 vagy 30 másodperces hosszért.

Két stratégiát alkalmaznak. Az első a nagyon rövid, 6-8 másodperces videókat foglalja magában, ahol a kreatív ügynökség az első 3-5 másodpercre szorítja a legfontosabb üzenetet. Ezen rövid anyagok VCR- (végignézési arány) statisztikái eléggé megtévesztőek lehetnek, és inkább a formátum alapján kellene őket elemezni. A második stratégia a hosszabb felvételekről szól (kb. 1-2,5 perc).

Ha igazán jó, érdekes kreatívokat használunk, amelyek elnyerik a célcsoport tetszését, az hosszú megtekintési időt eredményezhet azok körében, akik leginkább számítanak. Ez az a pont, ahol a tartalommarketing találkozik a médiavásárlással. A Nike és az Adidas már egy ideje ezt a stratégiát alkalmazza – láthattuk a 2016-os futball EB és az olimpia alatt is. Augusztus elején a Nike videók megtekintési ideje 127 másodperc volt a 7-19 éves férfiak körében, és 65 másodperc a teljes csoportban (lengyelországi piac adatai, forrás: gemiusAdReal). Miután gratuláltunk a Nike-nak a remek stratégiához, van min törni a fejünket, mert ez a fajta kampány túllépi az átlagos 6 másodperces facebookos hirdetési időt.

Ez azt jelenti, hogy a facebookos online videókban rejlő lehetőségeket kreatívan használhatjuk ki – de ennek érdekében az akcióik hatását kell mérnünk, tudnunk kell a szegmensünk benchmarkjait, és mindenekelőtt ne kizárólag a Facebook-statisztika vezéreljen minket. Az online hirdetési piac gemiusAdReal kutatása arra is lehetőséget ad,  hogy tanulmányozzuk versenytársaink facebookos eredményeit és hogy lássuk, a célcsoportunk körében mely videók a legnépszerűbbek. Természetesen a saját kampányainkon túlmenő módszerről van szó – új lehetőségeket nyit, nem csupán a médiaügynökségek, hanem a stratégiai és kreatív ügynökségeknek is.

A programmatic és big data nagy lehetőségeket jelent, de független kutatások nélkül akár óriási kelepcébe is vezethet.

Forrás: Gemius

2015. március 27.

Gemius - Az online hirdetésekre kattintók 28 százaléka 35-44 éves Magyarországon, 2015. március

Milyen életkorúak azoknak az internetfelhasználók, akik rákattintanak az online hirdetésekre? Mi az iskolai végzettségük? Férfiak vagy nők? A válasz ezekre a kérdésekre országonként különböző a Gemius közép-kelet-európai kutatása szerint. 

A tanulmány szerint, Észtországban és Ukrajnában inkább a nők, mint a férfiak kattintanak a hirdetésekre (56% illetve 44%). Ennek épp az ellenkezője tapasztalható Bulgáriában, Horvátországban és Szerbiában. Ezekben az országokban a férfiak alkotják a hirdetésekre kattintó internetezők több mint felét.

Hasonló különbségek figyelhetők meg az életkor terén. Például a hirdetésre kattintó 16–24 éves internetező korosztály aránya a legmagasabb Ukrajnában (27%) és Romániában (26%), míg a legalacsonyabb Horvátországban (8%).

Iskolai végzettség terén a hirdetésekre kattintó internetezők megoszlása valamennyi vizsgált országban hasonló képet mutat. Minden országban az internetfelhasználók több mint a fele válaszolta azt, hogy középfokú végzettséggel rendelkezik, vagy megkezdett középiskolai tanulmányokat folytat.

Iskolai végzettség terén a hirdetésekre kattintó internetezők megoszlása valamennyi vizsgált országban hasonló képet mutat. Minden országban az internetfelhasználók több mint a fele válaszolta azt, hogy középfokú végzettséggel rendelkezik, vagy megkezdett középiskolai tanulmányokat folytat.


Forrás: Gemius

2015. március 16.

MRSZ - Már csak 1,4 százalékpont a különbség a tévés és a digitális reklámok részesedései között 2014-ben

A 2014-es teljes reklámtorta a 2013-as 175,5 milliárd forintról 189,05 milliárd forintra emelkedett, amely 7,77%-os növekedést jelent. Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke azonban hangsúlyozta: „Felhőtlen optimizmusra még idén sincs oka a piacnak. Óvatosan örülhetünk, mert ugyan több média típusnál nagyarányú növekedés mutatható ki, de a számok mögött hangsúlyos hatások állnak. 

Többek között számos egyedi tényező befolyásolta a tavalyi évet, ugyanakkor olyan szabályozási- és piaci változások indultak meg 2014-ben, melyek hatásai 2015-ben és az azt követő években lesznek igazán látványosak. Így például a reklámadó bevezetése már tavaly is érezhető volt a piac számára, de ennek hatása az idén fog nagymértékben lecsapódni. Ugyanakkor az áremelkedések is hizlalták a tavalyi számokat.”

A televízió és a digitális reklámköltés nőtt a legnagyobbat

Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség alelnöke összegezte: „A televízió és a digitális reklámköltések esetében a legnagyobb a pozitív változás. A tévék számait befolyásolta leginkább az állami költés megugrása. Fontos tényező a digitális költések kivándorlása Magyarországról, amelyben újabb 2%-os elmozdulás mutatható ki a nemzetközi cégek javára a digitális költések arányában.”

Tovább folyik az a tendencia, amely a nemzetközi digitális szereplők térhódítását jelenti: a hazai digitális költések 48%-át a nemzetközi cégek birtokolják, míg a reklámköltés növekedés mértéke a globális vállalatoknál 25%, ugyanez a szám a hazai cégeknél csak 15%. „Ez a 10% pontnyi különbség egyértelműen mutatja, hogy a hazai szereplők versenyképessége és piaci lehetőségei lényegesen kisebbek a nemzetközi szereplőknél.” – tette hozzá Hivatal Péter.

A televíziós, digitális, nyomtatott, direktmarketing, közterületi és rádiós reklámszeletek háttere a társzövetségek vezetői szemével:

Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke kiemelte: “A televíziós reklámpiac 2014-ben – öt évig tartó folyamatos csökkenést követően – újra növekedett. Mintegy 10%-os bővüléssel újra elérte az 50 milliárd forintot. Tovább folytatódott a kábelcsatornák térnyerése és a nonszpot bevételek ismét nagyobb aranyban emelkedtek.”

Novák Péter, az IAB Hungary elnöke kiemelte a digitális reklámköltések kapcsán: “Óriási fejlődésen ment keresztül a magyar digitális reklámpiac. Míg 10 éve mindössze 4 milliárd forintott fektettek be a hirdetők, az „IAB Hungary Adex 2014” felmérésünk alapján a tavalyi évben már több mint 49 milliárd forintot költöttek digitális reklámeszközökre, ami 20%-kal több mint az előző évben. A médiafogyasztás változását követő hirdetői aktivitások újabb mérföldköveket vetítenek előre 2015-re: egyrészt a digitális reklámozás megelőzheti a tévét, másrészt a globális szereplők súlya a digitális reklámpiac több mint felét teheti ki.”




Forrás: MRSZ

2014. augusztus 18.

Gemius - A banner megjelenését követő 20 perc eltelte után mutatnak érdeklődést az internetezők, 2014. augusztus

A Gemius több éves kutatásai során összegyűjtött adatok jól mutatják, hogy az online marketing üzenetek észlelése és hatékonysága megváltozott. A banner kampányok post-view hatásának szerepe egyértelműen növekszik.

A hirdetési bannerek vagy linkek átkattintási aránya  évről évre egyre csökken. Egyre kevesebb a közvetlen kattintás a hirdető céloldalán (a termék vagy szolgáltatás weboldalán). Más szóval, az internet felhasználók már kevésbé lelkesek, hogy azonnal reagáljanak a megjelent hirdetésekre; sokkal inkább már önállóan keresnek rá egy-egy információra a reklámozott termékkel kapcsolatban, vagy írják be  a weboldal címét vagy a kulcsszót a kereső ablakba. A reklám maga csak inspiráció, vagy kiindulási pont az internetező számára, hogy felkeltse figyelmét egy reklámozott termék vagy szolgáltatás iránt - függetlenül a hirdetés formátumától: display szponzorált link, vagy videó.

Ami még inkább érdekes, az online forgalmi adatok elemzése lehetővé teszi, hogy beazonosítsuk a hirdetés megjelenése után azt az időszakot és pillanatot, amikor a reklámozott termék, szolgáltatás vagy márka iránti keresések gyakorisága növekszik.

Íme, néhány a fontosabb következtetés a Gemius elemzéséből:
  • Az internet felhasználók leginkább a banner megjelenését követő első 20 perc eltelte után mutatnak érdeklődést. 
  • Hosszabb távon figyelve, a reklámmal kapcsolatos információra történő keresés leggyakrabban a megjelenést követő 3 órán belül tapasztalható. Ezután a kommunikáció hatékonysága - azaz a felhasználó információ keresési hajlandósága – idővel elhalványul, majd szinte teljesen eltűnik. Ez az időszak eltérő az egyes piaci szegmensekben és néhány órától néhány napig tarthat. Az internet felhasználók tevékenységében ciklikusság figyelhető meg; a ciklus változatos tulajdonságokat mutat a piaci szegmenstől függően.  A reklám hatékonysága (a felhasználóban kiváltott vágy, hogy online rákeressen az ajánlattal kapcsolatos információra) szabályos időszakonként újra magasra szökik, 24, 48, 72 óra, stb. Ebből arra következtethetünk, hogy az emberek többsége egy napon belül mindig közel ugyan abban az időszakban használja a számítógépét internetezésre, így az érdeklődések csúcspontjaiban jól megfigyelhető ez a 24 órás ciklus.
  • Meg kell azonban jegyezni, hogy ez az érdeklődés néhány 24 órás ciklus után elhal. Érdekes, hogy egyes iparágakban, ahol a döntési folyamat hosszabb időt vesz igénybe (pl. telefon-szolgáltatók), a reklámüzenet akár 7 napig képes túlélni az internet felhasználó fejében. Más piaci szegmensekben (ahol a döntéseket gyorsabban hozzák, mint például online repülőjegy vásárlás, last minute ajánlatok), az érdeklődés hamarabb - 48-72 óra (azaz 2-3 ciklus) után elhalványul, 
Hatékony kampány menedzsment

Ezek a megfigyelések ráirányítják a figyelmet az online hirdetési kampányok hatékonyságának mérésére és ellenőrzésére eddig használt módszerekre, valamint néhány új paradigma alkalmazására a hatékony kampány menedzsment során. Ilyen például a kampány teljes tartamára kiterjedő pontos felhasználói újracélzás (a reklámüzenet időről időre történő frissítése), mindez az értékelésnek megfelelően korrigálva az RTB rendszerben (figyelembe véve az eltelt idő hatását a vásárlási potenciálra), alkalmazva a céloldalon is (azon az adott webhelyen, ahol a tranzakcióra sor kerül), továbbá, figyelembe véve az előzményeket (statisztikák) és a reklám által az internetezőkben kiváltott hatást.

Forrás: Gemius

2014. augusztus 14.

Gemius - Az online reklámtorta Csehországban és Szlovákiában növekedett a legnagyobb mértékben a Visegrádi országoknál, 2014. július

Az online reklámok trendjei a Visegrádi országokban - 

Lengyelországban:
  • az online reklámkiadások 10 százalékkal növekedtek 2013-ban és elérték az 580 millió Eurot,
    ezen belül a legnagyobb ágazatok a hirdetők között: 
    • autóipar 16 százalék, 
    • pénzügyek 14 százalék, 
    • napi fogyasztási cikkek (FMCG) 13 százalék. 
  • Az online kampányok 9 százaléka használ videóhirdetéseket. 
Csehországban:
  • a teljes reklámpiac több mint 2 milliárd Euro volt 2013-ban, 
    • a tévéhirdetések aránya 41 százalék, 
    • a nyomtatott hirdetéseké 25 százalék, 
    • az interneté 19 százalék, 
    • a rádióké 9 százalék, 
    • a köztéri reklámoké 6 százalék. 
  • Az online hirdetésekre fordított kiadások 19 százalékkal emelkedtek és elérték a 480 millió Eurot, ezen belül a legfontosabb hirdetési formák: 
    • display 250 millió Euro, 
    • keresők 110 millió Euro,
    • tartalmi hálózatok 50 millió Euro.
  • Az online kampányok 25 százaléka használ videóhirdetéseket. 
Magyarországon:
  • az online reklámkiadások 15 százalékkal növekedtek 2013-ban és elérték a 135 millió Eurot, ezen belül a legfontosabb hirdetési formák: 
    • display 56 millió Euro, 
    • keresők 50 millió Euro,
    • listázások 20 millió Euro,
    • mobil 6 millió Euro,
    • email 3 millió Euro. 
  • Az online kampányok 4 százaléka használ videóhirdetéseket. 
Szlovákiában:
  • az online reklámkiadások 18 százalékkal növekedtek 2013-ban és elérték a 66 millió Eurot,
    ezen belül a legfontosabb hirdetési formák: 
    • keresők 25 millió Euro,
    • display 24 millió Euro, 
    • apróhirdetések és reklámkatalógusok 16 millió Euro. 
  • Az online kampányok 8 százaléka használ videóhirdetéseket. 




Forrás: Gemius


2014. május 14.

Gemius - A pénzügyi szolgáltatók aránya 13 százalék az online hirdetéseknél Magyarországon, 2014. április

Az online hirdetési kampányokból a legnagyobb szelet azon vállalkozásoké, amelyek a pénzügyi szolgáltatások, a kereskedelem és az autóipar területén tevékenykednek. 

Az elemzés azokra az országokra terjedt ki, ahol a Gemius méri az online kampányokat és lefedi a piac legalább 50 százalékát. Ezek; Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Románia, Szerbia és Szlovákia. A jelentés a 2013. augusztus és 2014. január között kiszolgált online hirdetések adatait tartalmazza.

A Gemius vizsgálta, mely iparágak hasítják ki a legnagyobb darabot az online reklámokból. Kiderült, hogy Szlovákiában, Bulgáriában és Magyarországon például a legnagyobb részben a pénzügyi szolgáltatók (az online hirdetések aránya, 16, 15 és 13 százalék volt). Litvániában és Csehországban az internetes hirdetési kampányok közel 20 százaléka kapcsolódik a kereskedelemhez (19 és 17 százalék), míg Horvátországban és Romániában is az autóipar vezet (20 és 11 százalékkal). Szerbiában a távközlés áll az élen (25 százalék); Lettországban a szabadidős szolgáltatásokkal kapcsolatos hirdetések (19 százalék) Lengyelországban pedig az élelmiszeripar (13 százalék).

Nézzük mely iparágak maradnak le az online hirdetések terén. Magyarországon csakúgy mint Bulgáriában, és Romániában - ez az ingatlan szektor (nálunk 0,65 százalék, a másik két országban pedig 0,35 százalék), Litvániában és Lettországban háztartási cikket hirdetnek a legkevésbé online (arányuk 0,38 és 0,73 százalékkal). Szerbiában és Horvátországban a gyógyszeripari hirdetések aránya a legkisebb - mindössze 0,53 és 2 százalék, míg Csehországban a legutolsó helyen az üdítőitalok és az alkohol áll (0,82 százalék).

Szlovákiában viszont, a szabadidős szolgáltatásokkal kapcsolatos hirdetésekből volt a legkevesebb online kampány (2 százalék), Lengyelországban pedig az utazás volt az a szektor, mely a legkisebb százalékban hasított ki az online reklámokból (2 százalék).




Forrás: Gemius

2014. március 11.

IAB - A mobilreklámpiac aránya 5 százalék, a kereső reklámoké 37 százalék 2013-ban

A hazai digitális reklámpiac 2013-ban 41.17 milliárd forintos volumenével immáron a második legnagyobb reklámpiaci szegmens a televízió után.

Az IAB Hungary megbízásából a PwC Magyarország végezte el idén is a digitális reklámköltések éves felmérését (IAB Hungary Adex 2013), a munkában közreműködött a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének (MAKSZ) Online szekciója.

"A hazai digitális reklámpiac, mely mindössze 16 éves volt tavaly, újabb mérföldkőhöz érkezett 2013-ban. A digitális reklámköltések először haladták meg a 40 milliárd forintot és a teljes reklámpiac stagnálásával párhuzamosan a reklámtorta második legnagyobb szegmensévé vált. Az előrejelzések szerint javuló gazdasági környezet és főképpen a digitális szolgáltatások, tartalmak, kommunikáció, szórakozás és vásárlás folyamatosan növekvő szerepe a mindennapokban várakozásunk szerint további növekedést hoz a digitális marketing és média számára a következő években." – foglalta össze a folyamatokat Novák Péter, az IAB Hungary elnöke, az Adex munkacsoport vezetője.













Forrás: IAB

2014. március 5.

MLE - A médiakiadók online reklámbevétele 6 milliárd Ft, a hagyományos hirdetéseké 36 milliárd Ft 2013-ban

Nyilvánossá váltak a 2013. évi sajtópiaci eredmények. A sajtópiac 35,806 milliárd forint reklámbevételt és 62,04 milliárd forint lapeladásból származó bevételt ért el 2013-ban. A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 5,5 milliárd Ft online hirdetési árbevételt realizáltak. 

A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) 2012-től teszi közzé a sajtópiaci reklámköltés becsült adatait. Az MLE felmérésének célja a nyomtatott sajtóban, a reklámból befolyt, tényleges árbevételek számszerűsítése, mivel ezekről az adatokról korábban csak becslések láttak napvilágot.

A 2013. évi reklámtortát mutatták be 2014. március 4-én a szakmai szervezetek által rendezett sajtótájékoztatón, amelyen Kovács Tibor, az MLE elnöke ismertette a sajtóra vonatkozó eredményeket. Az MLE összesítése alapján 2013-ban a „net-net” (ügynökségi és egyéb kedvezményekkel csökkentett) nyomtatott reklámpiac bevétele 35,806 milliárd forint volt. A tavalyi bevétel 4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi 37,32 milliárdtól.

A sajtó összesített árbevétele, a lapterjesztésből származó 62,04 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2013-ben meghaladta a 103 milliárd forintot.

A TOP 5 + 1 szegmens részaránya a teljes bevételből 92%, ezen belül napilapok 36%, női lapok 19%, az önkormányzati és ingyenes lapok 18%, a gazdasági és közéleti magazinok 9%, B2B lapok 7%, a program és tévé magazinok 3% arányt képviselnek.

“A sajtópiaci bevételek a várakozásoknak és a piaci tendenciáknak megfelelően alakultak. A csökkenés ugyan folytatódott, de sokkal kisebb mértékű volt, mint egy évvel korábban. A reklám- és terjesztési bevételek közösen egyértelműen mutatják a sajtópiac súlyát, a gazdaságban betöltött szerepét. A klasszikus kiadóházak szerepe és részesedése fokozatosan nő és erősödik az online tartalmak területén is, a bevallást adó kiadóvállalatok összesen 5,5 milliárd forint online hirdetési árbevételt realizáltak, amely összeg mutatja, hogy a kiadók az online tartalomszolgáltatói piac hirdetési szeletéből is jelentős részt tudhatnak magukénak” – mondta el Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke.

**********
Bevallás 2013-ról 
  • Bevalló kiadók száma: 24 kiadó 
  • Bevallásban érintett lapok száma 254 
  • Bevallásban érintett weboldalak száma 123 (új!) 
  • Adexben érintett, de nem bevallott lapok száma: 143 
  • Összes bevallott (tehát fix) forgalom: 23,4 Mrd Ft (-3,7% vs. 2012) 
  • Összevonások a kategóriákban 
    • Számtech. és hobby lapok; 
    • Ingyenes lapok és önkormányzati lapok 
  • Nincs adat a Márkamagazinok területéről 
  • Kevés adat érkezett a következő csoportokban: 
    • (1) Ifjúsági, gyermek lapok; (2) Tudományos lapok; (3) 
    • Szabadidő, Kultúra; (4) Term.tudomány, Utazás; 
  • Jelentős bevallási arányt produkált: 
    • Napilapok (89%)
Adatszolgáltatók: 
  • Axel Springer Kft. 
  • Galenus Kft. 
  • Geomédia Kiadói Zrt. 
  • Grabowski Kiadó Kft. 
  • Haszon Lapkiadó Kft. 
  • Heiling Média Kft. 
  • HVG Kiadó Zrt. 
  • Inform Média Kft. 
  • Képmás 2002 Kft. 
  • Lapcom Kft. 
  • Magyar Mezőgazdaság Kft. 
  • Maraton Lapcsoport 
  • Marquard Media Magyarország Kft. 
  • MediaCity Magyarország Kft. 
  • MTG Metro Gratis Kft. 
  • Napi Gazdaság Kiadó Kft. 
  • Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. 
  • Patika Tükör Kft. 
  • Professional Publishing Hungary 
  • Kiadó Kft. 
  • Project029 Kft. 
  • Ringier Kiadó Kft. 
  • Sanoma Media Budapest Zrt. 
  • Tarsago Magyarország Kft. 
  • Ursa et Ursus Kiadó Kft. 
A reklámbevétel számítása
A számítás alapja:
Kedvezményekkel csökkentett, ügynökségi jutalékok levonása utáni, de ügynökségi bónusszal nem csökkentett NET2 árbevétel.

A számításba nem tartoznak bele
  • az adott médiaterméktől eltérő, más ISSN, ISBN számon értékesített, más névvel ellátott fogyasztói termékben megjelenő hirdetések; 
  • az adott médium(család) neve mellett/alatt végzett kereskedelmi jellegű tevékenységek bevételei (pl könyv, CD, DVD értékesítés); 
  • az adott termék(család) márkaneve alatt értékesített események, rendezvények bevételei (családi nap, kitelepülés, stb) - non-sales revenue; 






Forrás: MLE

2012. december 21.

Elindult az IAB Hirdetői Klubja, 2012. december


Az IAB Hungary keretein belül létrehozott Hirdetői Klubot a digitális piac iránt elkötelezett hirdetők szervezik hirdetőknek. A Klub célja, hogy olyan hiányt pótló fórumot biztosítson a vállalatok számára, ahol a digitális marketing piacot érintő konkrét javaslatok és tettek születhetnek, mely előre lendíti az iparág és ezzel együtt a vállalatok online kommunikációjának a fejlődését.

Az IAB Hirdetői Klub Juhász Péter Tibor (Procter & Gamble, jelenleg gyes-en) és Tóth Gergely (Heineken) vezetésével és aktív közreműködésével született meg, az IAB Hungary keretein belül. A két online területen is elismert szakember olyan multinacionális vállalatot képviselnek, akik nem csak nemzetközi, de magyarországi szinten is példamutató és hatékony online kommunikációt folytatnak.

„Annak érdekében, hogy a Hirdetői Klubban eredményes munkát végezhessünk kidolgozunk egy közös prioritásokon alapuló cselekvési tervet, amely tartalmazza a tagok számára azokat a területeket, ahol fejlődést szeretnénk elérni. Ilyen például az átlátható és korszerű médiatervezés és vásárlás (bele értve a Reach/Freq, RTB, lead alapú értékesítést, stb.) a mérés (online közönségmérés, webanalitika, stb), edukáció - elsősorban ügyfél oldalon - és az online hirdetések hatékonyabb kihasználása (pl. sztenderd méretek).”- mondta el Tóth Gergely.

„Fontosnak tartjuk továbbá, hogy a negyedévenkénti találkozók alkalmával közös érdekérvényesítés, együttes összefogás, tudáscsere és kapcsolatépítés alakuljon ki a résztvevők között, valamint egy kötetlen beszélgetés keretében szót ejtsünk a digitális marketing piac aktualitásairól.” - tette hozzá Juhász Péter Tibor.

Az IAB Hirdetői Klub nyitott minden hirdetői oldalon dolgozó marketinges, kommunikációs, médiás szakember részére, a részvétel nem kötött az IAB tagsághoz. Minden olyan hirdető csatlakozhat a Klubhoz, aki érdeklődik a digitális megoldások iránt és fontosnak tartja e marketing eszközök folyamatos fejlődését és fejlesztését. A csatlakozás és a részvétel ingyenes, de csak hirdetők vehetnek részt klubesteken.

Az első hivatalos eseményen a Boehringer Ingelheim, Heineken, McDonald’s, P&G, Samsung, UPC és a Vodafone képviselői vettek részt, a szakmai előadásokat Juhász Péter Tibor és Szabó Béla (Vodafone) tartotta és megállapodtak a Klub céljairól, működtetéséről.


Forrás: IAB (sajtóközlemény)

2012. december 18.

IAB - Digitális reklámpiac 7 százalék növekedés, 2012. december


A harmadik negyedévben magához tért a hazai online és mobil reklámpiac - ezt mutatja az IAB Adex NORI online reklámpiaci index.

A magyar gazdaságot súlytó recesszió és a médiapiac más területeit érintő visszaeséssel szemben 2012 harmadik negyedévében 6,7 százalékkal növekedett a felmérésben résztvevő cégek online és mobil reklámbevétele 2011 azonos időszakához képest.

Az IAB Hungary Médiaszekció tagjainak önkéntes adatbevallásából a PwC Magyarorszag Kft.
közreműködésével összeállított IAB Adex NORI index negyedéves összehasonlításban, év/év alapon
nyújt tájékoztatást a magyar online és mobil reklámpiacról érintett részéről. A NORI a search és listings típusú bevételek kivételével tartalmaz minden online és mobil hirdetési formából származó reklámbevételt a résztvevő cégek vonatkozásában. A bevallásban résztvevő médiatulajdonosok és sales house-ok száma és mérete alapján kijelenthetjük, hogy a NORI átfogó képet mutat a magyar online és mobil reklámpiac aktuális teljesítményéről.

A felméréshez újabb piaci szereplők csatlakoztak, emiatt a PwC újraszámolta a NORI első és második negyedéves értékét is.

Időszak -- NORI
  • 2012 I. negyedév - 3,1%
  • 2012 II. negyedév - 0,5%
  • 2012 III. negyedév - 6,7%

Forrás: IAB (sajtóközlemény)

2012. július 17.

Gemius - Így kattintottunk tavaly - az AdMonitor jelentés 2011 második félévről

A hagyományos formátumok továbbra is a legnépszerűbbek mind Magyarországon, mind a CEE régióban, míg az interaktív bannerek több kattintást generálnak.

A pénzügyi szektor a régió és hazánk egyik legaktívabb online hirdetője, de továbbra sem sikerül magas átkattintási arányt elérnie. Többek között ezekre is fény derült a gemiusAdMonitor riportból.

Magyarországon a Pénzügyi, a Telekommunikációs és az Autóipar a három legaktívabb hirdető online. Ez a három szektor dominálta az online hirdetési piacot tavaly is, a megjelenések több mint 2/3-át magukénak tudva. Az elmúlt félévben a három legaktívabb hirdetői szektor összerészesedése mindössze 1 százalékpontot csökkent. A "Média, könyvek, CD/DVD" szektor megjelenéseinek aránya közel 3 százalékpontot emelkedett, ezzel a negyedik helyet foglalja el.

Érdekes megfigyelni, hogy a "Média, könyvek CD/DVD" szektor megjelenéseinek előretörése mellett sikeresen megőrizte magas átkattintási rátáját, így továbbra is arányaiban a legkattintottabb kategória. Magas CTR-t értek el továbbá a "Személyes higiénia" és a "Szabadidő" is. A legrosszabbul teljesítő szektorok a "Kereskedelem", az "Élelmiszer" és "Utazás és Turizmus", de a három legaktívabb hirdetési szektor hirdetései sem büszkélkedhetnek magas átkattintási aránnyal.

A formátumokat tekintve továbbra is a hagyományos hirdetési formátumok dominálják az online kampányokat (94,5% hagyományos banner, 21,5% szponzorált link), de egyre magasabb a rich media formátumok aránya is. A legnépszerűbb rich media megjelenési forma a Toplayer, melyet a kampányok 10,5%-ban használtak fel a hirdetők. A legmagasabb átkattintási aránnyal (közel, 4,3%) a wallpaper formátum rendelkezett, melyet a kampányok 7,8%-ban alkalmaztak.

A vizsgált 6 ország (Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia) digitális reklámpiacait korántsem nevezhetjük homogénnek, így nem minden tekintetben vonhatóak le általános következtetések, 2011 második félévét tekintve azonban pár megállapítást így is tehetünk.

A régióban a pénzügyi szféra az egyik legaktívabb online hirdető. A biztosításokat, brókeri és banki szolgáltatásokat tömörítő kategória mind a hat vizsgált országban az első három szektor között áll megjelenések számát tekintve. A régióban még népszerű az online hirdetés a "Szabadidő" és "Kereskedelem" szektorok körében, melyek a vizsgált országok felében jutottak a TOP 3-ba.

Míg az megelőző félévben Szlovákia produkálta a legmagasabb átkattintási rátát, addig idén Lengyelország áll az élen e tekintetben (közel 0,6%-os CTR). Magyarország a harmadik helyre lépett elő, megelőzve Csehországot és a legmagasabb emelkedést generálva az átkattintási rátában (0,11 százalékpont). A legkisebb arányban a románok kattintanak, ezzel a rangsorban Bulgária és Csehország mögé szorulva.

Az egyes formátumokat használó kampányok aránya - Magyarország



TOP 3 Legtöbb megjelentést generáló szektor a vizsgált országokban


Forrás: Gemius (sajtóközlemény)