NETKUTATÁSOK.hu
A fontos magyar és a tanulságos nemzetközi internetkutatások eredményeinek blogja - online vállalkozóknak és online hirdetőknek. Azért, hogy jobban megismerjük és megértsük az internetet és az internetezőket.
"Ne azt számold, hány embert érsz el, azokat érd el, akik számítanak."
[David Ogilvy]
Kérdése, észrevétele, javaslata esetén várjuk levelét a hello[kukac]sarkozymarketing.hu email címen, vagy az oldal alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: IVSZ. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: IVSZ. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. május 24.

IVSZ - Észtországban az iskolákban minden kommunikáció digitális, 2016. május

Minden iparágat érint a digitális átalakulás, legfeljebb más-más ütemben - mondta Vityi Péter, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke Budapesten.

Az IVSZ Vállalati Innováció Konferenciáján az alelnök kifejtette: miközben a fotó, a média, a zene és a szórakoztató elektronikai ipar már digitális rendszerben működik, a szállásfoglalással, személyszállítással foglalkozó cégeknél még zajlik az átállás, illetve vannak az egyelőre érintetlen területek, mint a gyógyszer- és az egészségipar, amelyeket a közeljövőben ér el a digitalizáció. 

Az innovatív vállalatok a hagyományos szereplőknél gyorsabban lépnek, az egész értékláncban teljesen új piaci szereplők léphetnek fel, ilyen például a virtuális térben létező Uber és airbnb, amelyek masszív konkurenciát jelentenek a kizárólag fizikai világban otthonos cégeknek - mutatott rá az alelnök.

Demeter Ákos, a Deloitte Zrt. partnere úgy vélte: a vállalatoknak minden - rövid, közép- és hosszú - időtávon gondolkodniuk kell, figyelni a technológiai trendeket, a piacot, és reagálni a változásokra. A Deloitte felmérése szerint a magyar kis- és középvállalkozások nem élenjáró innovátorok, nem használják ki a mobil, és az online megoldásokban, valamint a közösségi médiában rejlő lehetőségeket sem - jelezte. Kalle Palling észt parlamenti képviselő, az európai uniós bizottság elnöke előadásában elmondta, hogy Észtországban a gyerekek hétéves korukban kezdenek programozni tanulni, az iskolákban minden kommunikáció digitális, az ország nagy részét ingyenes wifi fedi le, a parlament is javarészt papír nélkül működik. 

Az észt képviselő szerint a sikeres digitális átállás egyik kulcsa az állami és a magánszektor együttműködése, részben azért, mert a magánszektorban tevékenykedő cégek adják az emberek által használt szolgáltatások jelentős részét. Emellett egyre nagyobb szerepet kap a közösségi megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy). 

A PwC felmérése szerint miközben 2013-ban a megosztáson alapuló termékek, szolgáltatások mintegy 50 milliárd dollár globális értékesítési bevételt generáltak, ez az érték 2025-re eléri a 335 milliárd dollárt - ismertette. Kalle Palling úgy vélte, hogy az új technológiák felé nyitott hozzáállás szükséges: az Uber alkalmazás például összehozza az egy irányba közlekedő embereket, amivel csökkenhet az utakon lévő autók száma, hozzájárulhat a környezetvédelemhez. Mindazonáltal nélkülözhetetlen, hogy ezek a cégek együttműködjenek az egyes országok kormányaival, betartsák a szabályokat, és fizessenek adót - szögezte le.
Megemlítette, hogy az észt adóhivatal a közelmúltban felajánlotta az Uber vezetőségének, hogy a közösen kidolgozott elektronikus adózási platformot világszerte használhatják majd az Uber-sofőrök. Ennek lényege, hogy az utak adózása automatikusan megtörténik. Emellett az észt parlament február végén olyan törvényjavaslatot terjesztett be, amelyben szabályoznák az Uberhez hasonló digitális platformok működését.

Forrás: MTI

2015. június 22.

IVSZ - A vállalatvezetők döntő többsége a felhőtár lehetőségeiről kevés ismerettel rendelkezik, 2015. június

Az európai cégekkel ellentétben a magyar nagyvállalatok mindössze 8 százaléka használ felhőmegoldásokat, előnyeit pedig csak felületesen ismerik a cégvezetők - derül ki a Microsoft és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) közös kutatásából.

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint a magyar nagyvállalati vezetők csaknem 80 százaléka amiatt aggódik, hogy a szolgáltatás megfelel-e az adatvédelmi irányelveknek, a hatósági előírásoknak, mintegy 70 százalékukat pedig a saját adatvagyona feletti kontroll elvesztése és a külső szolgáltatótól való függés nyugtalanítja.

Ezen vállalatok jelentős része azonban nincs tisztában azzal, hogy a felhőszolgáltatásokat az Európai Unió is minősíti, valamint létezik már például az adatbiztonságot minősítő ISO szabvány, amely biztosítja az ügyfeleket arról, hogy a szolgáltatók betartják az adatbiztonsági szabályokat - kommentálta az adatokat a Microsoft.

A felmérés szerint a magyar cégvezetők többsége a hagyományos IT-megoldásoknál olcsóbbnak tartja a felhőszolgáltatást. Mindössze a válaszadók 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szolgáltatás esetleg drágább lehet, miközben 65 százalékuk számára alapvető elvárás a költségmegtakarítás.

A kutatás rámutat arra, hogy a megkérdezettek több mint 60 százalékának nincs elegendő ismerete egy megalapozott döntéshez, közel egynegyedüknek pedig nincs semmilyen személyes tapasztalata a felhőszolgáltatásokról. A döntő többségben például fel sem merült, hogy a felhőszolgáltatás nem csak IT területen, hanem a marketingre, pénzügyre és HR-re is használható.
Az eredmények mintegy 80 nagyvállalati üzleti döntéshozó válaszait tükrözik.

Forrás: MTI

2014. október 26.

IVSZ - Az internetadó rezsinövelés. Az internetadó anti-gazdaságfejlesztés, 2014. október


"Az internetadó tovább mélyítheti a Magyarországon egyébként is jelentős digitális szakadékot, nehéz helyzetbe hoz minden magyarországi vállalkozást, az internet-előfizetések árának növekedéséhez vezet. Ez a szabályozás nem adónövelő, hanem internethasználat csökkentő hatású.

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége továbbra is tiltakozik az internetadó bevezetése ellen, ahogy tette azt a korábbi években is. Magyarország lakossága és vállalkozásai ilyen terhek nélkül is lemaradásban vannak internethasználat és versenyképesség tekintetében Európa többi országához képest, egy olyan korszakban, amikor az internet nem csak a kommunikáció eszköze, de a gazdaságfejlesztés hajtóereje is.

Az internetszolgáltatást érintő bármilyen adóteher - minden egyéb magyarázat ellenére - biztosan az előfizetési-szolgáltatási díjak növekedéséhez vezet és az elmúlt években egyébként is lecsúszó magyar versenyképességet rontja, a foglalkoztatottságot csökkenti. A lakossági árak várható változása vagy a szolgáltatások korlátozása éppen a leginkább rászoruló réteg számára teszi nehézzé a mindennapi életet és a munkaerő piaci versenyképességet. A vállalati ügyfelek felé való továbbhárítás pedig a gazdaság minden szereplője számára drágábbá teszi a működést, ez közvetetten szintén beépül minden fogyasztói termék árába.

A lakosság az internetadó vesztese

Az IVSZ az informatikai iparágat képviseli, ennek az iparágnak a szereplői nehéz körülmények között is megtalálják az útjukat akár Magyarországon, akár máshol. A KSH 2012-es adatai alapján az infokommunikációs iparág volt az egyetlen ágazat, ami még a válság éveiben is növekedni tudott, folyamatosan évente 4,5 százalékkal. Az internetadó igazi vesztesei nem a technológiai vállalatok lesznek, hanem azok ügyfelei, felhasználói, tehát közvetve minden magyar ember, akik az eddigiekhez képest indokolatlanul drágán vagy szélsőséges esetben sehogyan nem juthatnak majd hozzá az eddig megszokott szolgáltatásokhoz, tartalmakhoz, információkhoz.

Ez a fordulat különösen nehézzé teszi a kormány által vállalt 2014-2020 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia vagy az Európai Unió által elfogadott Digitális Menetrend teljesítését, a szélessávú fejlesztések vagy az e-közigazgatás előremozdítását, de az oktatás és digitális készségek fejlesztése révén elérhető munkahely-teremtési igyekezetet is. Az internetadó szembe megy a kormány és minden parlamenti párt által eddig hirdetett céllal és értékkel.

Éppen ezért az IVSZ felszólítja a kormányt, hogy „vonja vissza az internetadóval kapcsolatos javaslatát, mert az akadályozná az internet magyarországi terjedését. Az internet megadóztatása egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz”.

Az Európai Unión belüli, illetve a világméretű versenyben Magyarország akkor lehet eredményes, ha az ágazat további lendületes fejlődését akadályozó tényezőket – hazai, piaci és uniós források összehangolt, stratégiailag megalapozott felhasználásával – átgondoltan és következetesen lebontja, kiaknázza a szektorban rejlő hatalmas közvetlen és közvetett potenciált - Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020

Az IVSZ előzetes véleménye szerint a 2014. október 21-én benyújtott T/1705. számú törvényjavaslat 150. §-a szerinti „internetadó”…
  • …ellehetetleníti a Kormány által kitűzött legfontosabb infokommunikációs célt, a háztartások szélessávú internet összekötetéssel történő ellátását 2018-ra;
  • …az esélyegyenlőség megteremtésével, a digitális szakadék felszámolására tett intézkedéscsomag céljával helyezkedik szembe, fokozva az elmaradott, alacsony gazdasági potenciállal bíró területek további leszakadását;
  • …negatív hatást gyakorol a GDP növekedésére;
  • …a szolgáltatások természetes konvergenciája ellen hat;
  • …a közterhekhez jelenleg is nagymértékben hozzájáruló, jelentős beruházásokat végrehajtó (az elmúlt egy évben több mint 300 milliárd forintot befektető) szolgáltatók terhét növeli, az adóelkerülő, tisztán internet alapú nemzetközi cégeknek biztosítva versenyelőnyt;
  • …a kis-közepes (szinte 100%-ban magyar tulajdonú) kábelszolgáltatókat rövidtávon megszűnésre kényszeríti;   
  • …a mobil cégek jövőbeni üzleti modelljét, legális szolgáltatásait (tartalomszolgáltatás: mobil TV, zenei streaming) egy ilyen adó közép-hosszútávon ellehetetleníti;
  • …a fix szolgáltatókat tartós veszteségbe sodorja, középtávon a verseny teljes megszűnésével, a tőkeerős szolgáltatók kivonulásával fenyeget;
  • …amennyiben az IPTV-re is vonatkozik, úgy az az óriási adatigény miatt várhatóan lekerül a szolgáltatók palettájáról
  • …az üres hordozók után fizetett díj (amelyre részben az illegális tartalmak felhasználása miatt kerül kiszabásra) kettős adóztatást jelent, így ellentétben áll a vonatkozó uniós normákkal, bi-és multilaterális egyezményekkel;"