Ausztriában a 0-6 éves gyerekek nagyobb része (72%) használhat digitális média eszközöket.
Közülük naponta internetezik a negyed részük (24%), hetente többször a harmaduk (33%).
A kisgyerekek harmada (32%) táblagépet használhat. Közel másik harmada (30%) okostelefont kap a kezébe (jellemzően a szülőkét). Minden ötödik (21%) pedig okostévét is tud már kezelni.
A legkisebbek jellemzően videókat (73%) néznek online eszközökön. Fényképeket nézeget 61%. Zenét hallgat 58%. Játszik pedig minden második (51%).
Mehr Infografiken finden Sie bei Statista
NETKUTATÁSOK.hu
A fontos magyar és a tanulságos nemzetközi internetkutatások eredményeinek blogja - online vállalkozóknak és online hirdetőknek. Azért, hogy jobban megismerjük és megértsük az internetet és az internetezőket.
"Ne azt számold, hány embert érsz el, azokat érd el, akik számítanak."
[David Ogilvy]
[David Ogilvy]
Kérdése, észrevétele, javaslata esetén várjuk levelét a hello[kukac]sarkozymarketing.hu email címen, vagy az oldal alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: digitális. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: digitális. Összes bejegyzés megjelenítése
2020. március 17.
2016. december 20.
2016. augusztus 18.
Cisco - A digitális technológiák használata az üzleti szférában világlistán Magyarország a 70. helyen áll, 2016. július
A World Economic Forum nemrégiben közzétette a Cisco támogatásával készült Global Information Technology Report 2016 (Globális Információtechnológiai Jelentés 2016) elnevezésű jelentését, amelynek témája az innováció a digitális gazdaságban. A jelentés összesen 139 országot rangsorol aszerint, hogy milyen mértékben használják az informatikai és kommunikációs technológiákat a versenyképesség és az innováció növelésére, és mennyire állnak készen a digitalizáció kínálta lehetőségek kihasználására (Networked Readiness Index - NRI).
Magyarország idén három helyet előre lépve az 50. helyen áll. A technológia használatát tekintve a lakosság körében a legjobb a helyzet, itt Magyarország a 41. helyen áll. A digitális technológiák használata az üzleti és a közszférában ugyanakkor jelentősen alacsonyabb értéket mutat (73., illetve 70. hely). Az infokommunikációs technológiák gazdasági hatása tekintetében hazánk a 36. helyen áll. Ez a mutató a versenyképesség, az innováció és a tudásalapú gazdaság irányába való elmozdulást jelzi.
A jelentés a technológia társadalomra gyakorolt hatását is vizsgálja, mindenekelőtt az elektronikus szolgáltatások helyzetét, az úgynevezett e-részvételt és az ICT oktatásban betöltött szerepét. Ebben a kategóriában Magyarország a 64. helyet foglalja el.
Horváth Krisztina, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta: "A jelentésben szereplő Networked Readiness Index eredményei azt mutatják, hogy a hazai társadalom felkészült a digitális szolgáltatások használatára. Az egyéni felhasználók körében az informatika elterjedésének aránya és a digitális technológiák használata magas. Bár az üzleti szektorban vagy a közszférában ez az arány lényegesen alacsonyabb, a technológia gazdasági hatása már így is igen jelentős. Ez azt mutatja, hogy a folyamat elindult, de a társadalom egészében még nem érezni ennek hatását. A digitalizáció három alappillére az oktatás, a digitális infrastruktúra és az innovációt serkentő környezet. Ha ezeknek a területek támogatására, fejlesztésére jobban odafigyelünk, akkor lényegesen jobban ki tudjuk használni a digitalizáció kínálta előnyöket."
Forrás: Cisco
Magyarország idén három helyet előre lépve az 50. helyen áll. A technológia használatát tekintve a lakosság körében a legjobb a helyzet, itt Magyarország a 41. helyen áll. A digitális technológiák használata az üzleti és a közszférában ugyanakkor jelentősen alacsonyabb értéket mutat (73., illetve 70. hely). Az infokommunikációs technológiák gazdasági hatása tekintetében hazánk a 36. helyen áll. Ez a mutató a versenyképesség, az innováció és a tudásalapú gazdaság irányába való elmozdulást jelzi.
A jelentés a technológia társadalomra gyakorolt hatását is vizsgálja, mindenekelőtt az elektronikus szolgáltatások helyzetét, az úgynevezett e-részvételt és az ICT oktatásban betöltött szerepét. Ebben a kategóriában Magyarország a 64. helyet foglalja el.
Horváth Krisztina, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta: "A jelentésben szereplő Networked Readiness Index eredményei azt mutatják, hogy a hazai társadalom felkészült a digitális szolgáltatások használatára. Az egyéni felhasználók körében az informatika elterjedésének aránya és a digitális technológiák használata magas. Bár az üzleti szektorban vagy a közszférában ez az arány lényegesen alacsonyabb, a technológia gazdasági hatása már így is igen jelentős. Ez azt mutatja, hogy a folyamat elindult, de a társadalom egészében még nem érezni ennek hatását. A digitalizáció három alappillére az oktatás, a digitális infrastruktúra és az innovációt serkentő környezet. Ha ezeknek a területek támogatására, fejlesztésére jobban odafigyelünk, akkor lényegesen jobban ki tudjuk használni a digitalizáció kínálta előnyöket."
Forrás: Cisco
2016. augusztus 11.
GE - A vállalatvezetők 80 százaléka szerint a technológiai fejlődés gyorsasága túlmutathat cége alkalmazkodási képességén, 2016. július
A Magyarországon megkérdezett innovációért felelős vezetők 80 százaléka - világszerte 81 százaléka - szerint a digitális ipari technológiák a következő 10 évben gyökeresen átalakítják majd az iparágakat, ugyanakkor 10-ből 8 magyar vállalatvezető szerint a technológiai fejlődés gyorsasága túlmutathat cége alkalmazkodási képességén - derült ki a GE Innovációs Barométer felméréséből, amely első alkalommal Magyarországra is kiterjedt.
Az MTI-hez eljuttatott közleményben ismertették: a nemzetközi trendekhez hasonlóan a magyar döntéshozók 65 százaléka az óvatos megközelítést alkalmazza az innovációba befektetések során, a kockázatosabb innovációs stratégiával szemben. Így a vállalatok inkább a már meglévő és bevált termékeket és szolgáltatásokat fejlesztik tovább.
Az innovációs stratégiát a saját üzleti stratégiájuk szerves részeként kezelő vállalatoknak a jövő tehetségei már nem a lexikai tudásukkal vagy fejlett analitikai képességükkel válnak vonzó jelöltté: a felmérés a magyar innovációs döntéshozók a problémamegoldó képességet (78 százalék), a kreativitást (74 százalék), valamint a stratégiai gondolkodásmódot (45 százalék) emelték ki mint a versenyképesség szempontjából elvárt képességeket.
Minden második magyar döntéshozó szerint a negyedik ipari forradalomként is emlegetett digitális fejlődés pozitív hatással lesz a foglalkoztatásra, 26 százalék ugyanakkor ennek ellenkezőjétől tart. A fejlődés a munka természetére is hatással lesz: a kutatás szerint a magyar cégvezetők elsősorban az új, addig nem létező munkakörök születését (53 százalék), az egyes kiemelt munkakörben dolgozók iránti megnövekedett keresletet (49 százalék), valamint a munkavégzés rugalmasabb jellegét (45 százalék) emelték ki.
A felmérésből kiderült: a magyar vállalatok alig fele él a fejlett analitikai eszközök nyújtotta lehetőségekkel, eközben globálisan a döntéshozók 61 százaléka alkalmazza a big data analitikáját. A big data a cégek, az intelligens hálózatok, a magánszektor és az egyéni felhasználók által világszerte és napi szinten előállított óriási adatmennyiséget jelenti.
A felmérés eredménye szerint a globális trendektől némileg elmaradva a magyar cégvezetők mindössze 59 százaléka szerint nőtt a cégük bevétele, és profitja az elmúlt évek innovációs együttműködéseivel.
Magyarország innovációért felelős döntéshozóinak 84 százaléka - globálisan 90 százaléka - gondolja úgy, hogy a leginnovatívabb vállalatok nemcsak új termékeket és szolgáltatásokat, de új, korábban nem létező piacokat is képesek létrehozni.
A magyar innovációs döntéshozók szerint az energiaszektorba történő befektetések elsősorban az energiahatékonyságban (40 százalék), és az energia elosztásának fejlődésében (38 százalék) nyilvánulnak majd meg, valamint támogatni fogják az ország energiafüggetlenségi erőfeszítéseit (35 százalék) is.
Forrás: MTI
Az MTI-hez eljuttatott közleményben ismertették: a nemzetközi trendekhez hasonlóan a magyar döntéshozók 65 százaléka az óvatos megközelítést alkalmazza az innovációba befektetések során, a kockázatosabb innovációs stratégiával szemben. Így a vállalatok inkább a már meglévő és bevált termékeket és szolgáltatásokat fejlesztik tovább.
Az innovációs stratégiát a saját üzleti stratégiájuk szerves részeként kezelő vállalatoknak a jövő tehetségei már nem a lexikai tudásukkal vagy fejlett analitikai képességükkel válnak vonzó jelöltté: a felmérés a magyar innovációs döntéshozók a problémamegoldó képességet (78 százalék), a kreativitást (74 százalék), valamint a stratégiai gondolkodásmódot (45 százalék) emelték ki mint a versenyképesség szempontjából elvárt képességeket.
Minden második magyar döntéshozó szerint a negyedik ipari forradalomként is emlegetett digitális fejlődés pozitív hatással lesz a foglalkoztatásra, 26 százalék ugyanakkor ennek ellenkezőjétől tart. A fejlődés a munka természetére is hatással lesz: a kutatás szerint a magyar cégvezetők elsősorban az új, addig nem létező munkakörök születését (53 százalék), az egyes kiemelt munkakörben dolgozók iránti megnövekedett keresletet (49 százalék), valamint a munkavégzés rugalmasabb jellegét (45 százalék) emelték ki.
A felmérésből kiderült: a magyar vállalatok alig fele él a fejlett analitikai eszközök nyújtotta lehetőségekkel, eközben globálisan a döntéshozók 61 százaléka alkalmazza a big data analitikáját. A big data a cégek, az intelligens hálózatok, a magánszektor és az egyéni felhasználók által világszerte és napi szinten előállított óriási adatmennyiséget jelenti.
A felmérés eredménye szerint a globális trendektől némileg elmaradva a magyar cégvezetők mindössze 59 százaléka szerint nőtt a cégük bevétele, és profitja az elmúlt évek innovációs együttműködéseivel.
Magyarország innovációért felelős döntéshozóinak 84 százaléka - globálisan 90 százaléka - gondolja úgy, hogy a leginnovatívabb vállalatok nemcsak új termékeket és szolgáltatásokat, de új, korábban nem létező piacokat is képesek létrehozni.
A magyar innovációs döntéshozók szerint az energiaszektorba történő befektetések elsősorban az energiahatékonyságban (40 százalék), és az energia elosztásának fejlődésében (38 százalék) nyilvánulnak majd meg, valamint támogatni fogják az ország energiafüggetlenségi erőfeszítéseit (35 százalék) is.
Forrás: MTI
2016. június 22.
GKID - A nagyvállalalatok az árbevételeik 3 százalékát költik digitalizációra, 2016. május
Tízből kilenc magyar cég számára versenyelőnyt jelent a digitalizáció – derült ki a Siemens Zrt. megbízásából a hazai közép- és nagyvállalatok körében végzett kutatásból. Az eredmények alapján egy, a vállalatok digitális felkészültségét összefoglaló Digitalizációs Index is készült.
Az energiaágazat, egészségügy, közlekedés, ipari gyártás és ingatlanfejlesztés területén végzett reprezentatív kutatás szerint a közép- és nagyvállalatok 44%-a már több mint öt éve, 80 százaléka pedig már legalább két éve foglalkozik digitalizációhoz köthető fejlesztésekkel, melyre átlagosan éves árbevételük 2,7%-át költik.
A befektetések megtérülése már az első évek után is egyértelműen pozitív, hiszen 10-ből 9 megkérdezett vezető nyilatkozott úgy, hogy valódi versenyelőnyt biztosítanak számukra a digitalizációhoz köthető fejlesztések, 79 százalékuk pedig további digitális fejlesztéseket is tervez a következő 1-3 évben. Ennek oka, hogy a hazai cégek jelentős része szerint a digitalizáció révén növekszik a működési megbízhatóság és a hatékonyság, valamint jobban nyomon követhetővé válnak a szervezeten belüli folyamatok.
„A kutatás célja, hogy felmérje a magyarországi vállalatok digitalizációhoz való hozzáállását, és az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat, terveiket, véleményüket. A digitalizáció nem csak jelentős fejlődési lehetőséget biztosít a vállalatok számára, hanem kiemelt fontossággal bír az ország gazdaságának versenyképessége szempontjából is” – mondta el Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A Siemens értelmezése szerint a digitálizáció az üzleti környezet egészére hatással van – részét képezi az automatizálás, a folyamatok optimalizálása, valamint az adatok gyűjtés és elemzése is. Olyan összetett folyamat, melynek segítségével optimalizálhatjuk egy vállalat működésének szinte minden területét.
A fejlesztések, előremutató beruházások fontosságát és az eredmények kézzel foghatóságát emelte ki Madar Norbert, a kutatást végző GKI Digital üzletágvezetője is.
„A digitalizáció hasznosságát jelzi, hogy a vállalat eredményességében is kimutatható hatása van, átláthatóbb és tervezhetőbb működést eredményez. A digitalizáció és a versenyképesség kapcsolatát a vállalati méret jelentősen meghatározza: míg a középvállalatok esetében 42% volt azok aránya, akik szerint a digitalizáció nagymértékű versenyelőnyt jelent, addig a nagyvállalatok esetében már 71%” – tette hozzá.
A kutatás a közép- és nagyvállalatok Digitalizációs Index-ét is meghatározta, melyből kiderül, jelenleg hol tartanak a hazai cégek a digitalizáció folyamatában. Az index értéke egy 1-től 5-ig terjedő skálán átlagban 3,5 lett.
„A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a cégeknek van még hova fejlődniük a digitalizáció terén, ugyanakkor erős alapokról indulnak. A digitalizáció révén hatékonyabb, gyorsabb és rugalmasabb működésre tehetnek szert a magyar cégek, amely egyben fenntarthatóbb is. Ennek a fejlődésnek szeretnénk az élére állni, hiszen több mint 125 éves magyarországi történelmünk során is mindig arra törekedtünk, hogy hozzájáruljunk az ország modernizációjához és versenyképességének növeléséhez” – emelte ki Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Forrás: GKID
Az energiaágazat, egészségügy, közlekedés, ipari gyártás és ingatlanfejlesztés területén végzett reprezentatív kutatás szerint a közép- és nagyvállalatok 44%-a már több mint öt éve, 80 százaléka pedig már legalább két éve foglalkozik digitalizációhoz köthető fejlesztésekkel, melyre átlagosan éves árbevételük 2,7%-át költik.
A befektetések megtérülése már az első évek után is egyértelműen pozitív, hiszen 10-ből 9 megkérdezett vezető nyilatkozott úgy, hogy valódi versenyelőnyt biztosítanak számukra a digitalizációhoz köthető fejlesztések, 79 százalékuk pedig további digitális fejlesztéseket is tervez a következő 1-3 évben. Ennek oka, hogy a hazai cégek jelentős része szerint a digitalizáció révén növekszik a működési megbízhatóság és a hatékonyság, valamint jobban nyomon követhetővé válnak a szervezeten belüli folyamatok.
„A kutatás célja, hogy felmérje a magyarországi vállalatok digitalizációhoz való hozzáállását, és az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat, terveiket, véleményüket. A digitalizáció nem csak jelentős fejlődési lehetőséget biztosít a vállalatok számára, hanem kiemelt fontossággal bír az ország gazdaságának versenyképessége szempontjából is” – mondta el Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A Siemens értelmezése szerint a digitálizáció az üzleti környezet egészére hatással van – részét képezi az automatizálás, a folyamatok optimalizálása, valamint az adatok gyűjtés és elemzése is. Olyan összetett folyamat, melynek segítségével optimalizálhatjuk egy vállalat működésének szinte minden területét.
A fejlesztések, előremutató beruházások fontosságát és az eredmények kézzel foghatóságát emelte ki Madar Norbert, a kutatást végző GKI Digital üzletágvezetője is.
„A digitalizáció hasznosságát jelzi, hogy a vállalat eredményességében is kimutatható hatása van, átláthatóbb és tervezhetőbb működést eredményez. A digitalizáció és a versenyképesség kapcsolatát a vállalati méret jelentősen meghatározza: míg a középvállalatok esetében 42% volt azok aránya, akik szerint a digitalizáció nagymértékű versenyelőnyt jelent, addig a nagyvállalatok esetében már 71%” – tette hozzá.
A kutatás a közép- és nagyvállalatok Digitalizációs Index-ét is meghatározta, melyből kiderül, jelenleg hol tartanak a hazai cégek a digitalizáció folyamatában. Az index értéke egy 1-től 5-ig terjedő skálán átlagban 3,5 lett.
„A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a cégeknek van még hova fejlődniük a digitalizáció terén, ugyanakkor erős alapokról indulnak. A digitalizáció révén hatékonyabb, gyorsabb és rugalmasabb működésre tehetnek szert a magyar cégek, amely egyben fenntarthatóbb is. Ennek a fejlődésnek szeretnénk az élére állni, hiszen több mint 125 éves magyarországi történelmünk során is mindig arra törekedtünk, hogy hozzájáruljunk az ország modernizációjához és versenyképességének növeléséhez” – emelte ki Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Forrás: GKID
2016. május 24.
IVSZ - Észtországban az iskolákban minden kommunikáció digitális, 2016. május
Minden iparágat érint a digitális átalakulás, legfeljebb más-más ütemben - mondta Vityi Péter, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke Budapesten.
Az IVSZ Vállalati Innováció Konferenciáján az alelnök kifejtette: miközben a fotó, a média, a zene és a szórakoztató elektronikai ipar már digitális rendszerben működik, a szállásfoglalással, személyszállítással foglalkozó cégeknél még zajlik az átállás, illetve vannak az egyelőre érintetlen területek, mint a gyógyszer- és az egészségipar, amelyeket a közeljövőben ér el a digitalizáció.
Az észt képviselő szerint a sikeres digitális átállás egyik kulcsa az állami és a magánszektor együttműködése, részben azért, mert a magánszektorban tevékenykedő cégek adják az emberek által használt szolgáltatások jelentős részét. Emellett egyre nagyobb szerepet kap a közösségi megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy).
Az IVSZ Vállalati Innováció Konferenciáján az alelnök kifejtette: miközben a fotó, a média, a zene és a szórakoztató elektronikai ipar már digitális rendszerben működik, a szállásfoglalással, személyszállítással foglalkozó cégeknél még zajlik az átállás, illetve vannak az egyelőre érintetlen területek, mint a gyógyszer- és az egészségipar, amelyeket a közeljövőben ér el a digitalizáció.
Az innovatív vállalatok a hagyományos szereplőknél gyorsabban lépnek, az egész értékláncban teljesen új piaci szereplők léphetnek fel, ilyen például a virtuális térben létező Uber és airbnb, amelyek masszív konkurenciát jelentenek a kizárólag fizikai világban otthonos cégeknek - mutatott rá az alelnök.
Demeter Ákos, a Deloitte Zrt. partnere úgy vélte: a vállalatoknak minden - rövid, közép- és hosszú - időtávon gondolkodniuk kell, figyelni a technológiai trendeket, a piacot, és reagálni a változásokra. A Deloitte felmérése szerint a magyar kis- és középvállalkozások nem élenjáró innovátorok, nem használják ki a mobil, és az online megoldásokban, valamint a közösségi médiában rejlő lehetőségeket sem - jelezte. Kalle Palling észt parlamenti képviselő, az európai uniós bizottság elnöke előadásában elmondta, hogy Észtországban a gyerekek hétéves korukban kezdenek programozni tanulni, az iskolákban minden kommunikáció digitális, az ország nagy részét ingyenes wifi fedi le, a parlament is javarészt papír nélkül működik.
Demeter Ákos, a Deloitte Zrt. partnere úgy vélte: a vállalatoknak minden - rövid, közép- és hosszú - időtávon gondolkodniuk kell, figyelni a technológiai trendeket, a piacot, és reagálni a változásokra. A Deloitte felmérése szerint a magyar kis- és középvállalkozások nem élenjáró innovátorok, nem használják ki a mobil, és az online megoldásokban, valamint a közösségi médiában rejlő lehetőségeket sem - jelezte. Kalle Palling észt parlamenti képviselő, az európai uniós bizottság elnöke előadásában elmondta, hogy Észtországban a gyerekek hétéves korukban kezdenek programozni tanulni, az iskolákban minden kommunikáció digitális, az ország nagy részét ingyenes wifi fedi le, a parlament is javarészt papír nélkül működik.
Az észt képviselő szerint a sikeres digitális átállás egyik kulcsa az állami és a magánszektor együttműködése, részben azért, mert a magánszektorban tevékenykedő cégek adják az emberek által használt szolgáltatások jelentős részét. Emellett egyre nagyobb szerepet kap a közösségi megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy).
A PwC felmérése szerint miközben 2013-ban a megosztáson alapuló termékek, szolgáltatások mintegy 50 milliárd dollár globális értékesítési bevételt generáltak, ez az érték 2025-re eléri a 335 milliárd dollárt - ismertette. Kalle Palling úgy vélte, hogy az új technológiák felé nyitott hozzáállás szükséges: az Uber alkalmazás például összehozza az egy irányba közlekedő embereket, amivel csökkenhet az utakon lévő autók száma, hozzájárulhat a környezetvédelemhez. Mindazonáltal nélkülözhetetlen, hogy ezek a cégek együttműködjenek az egyes országok kormányaival, betartsák a szabályokat, és fizessenek adót - szögezte le.
Megemlítette, hogy az észt adóhivatal a közelmúltban felajánlotta az Uber vezetőségének, hogy a közösen kidolgozott elektronikus adózási platformot világszerte használhatják majd az Uber-sofőrök. Ennek lényege, hogy az utak adózása automatikusan megtörténik. Emellett az észt parlament február végén olyan törvényjavaslatot terjesztett be, amelyben szabályoznák az Uberhez hasonló digitális platformok működését.
Forrás: MTI
Forrás: MTI
2016. május 19.
2016. május 18.
Siemens - A középvállalatok 42 szerint jelent versenyelőnyt a digitalizáció, 2016. május
Tízből kilenc magyar cég számára versenyelőnyt jelent a digitalizáció - derült ki a Siemens Zrt. megbízásából a hazai közép- és nagyvállalatok körében végzett kutatásból.
Az eredmények alapján egy, a vállalatok digitális felkészültségét összefoglaló Digitalizációs Index is készült.
Az energiaágazat, egészségügy, közlekedés, ipari gyártás és ingatlanfejlesztés területén végzett reprezentatív kutatás szerint a közép- és nagyvállalatok 44%-a már több mint öt éve, 80 százaléka pedig már legalább két éve foglalkozik digitalizációhoz köthető fejlesztésekkel, melyre átlagosan éves árbevételük 2,7%-át költik.
A befektetések megtérülése már az első évek után is egyértelműen pozitív, hiszen 10-ből 9 megkérdezett vezető nyilatkozott úgy, hogy valódi versenyelőnyt biztosítanak számukra a digitalizációhoz köthető fejlesztések, 79 százalékuk pedig további digitális fejlesztéseket is tervez a következő 1-3 évben. Ennek oka, hogy a hazai cégek jelentős része szerint a digitalizáció révén növekszik a működési megbízhatóság és a hatékonyság, valamint jobban nyomon követhetővé válnak a szervezeten belüli folyamatok.
"A kutatás célja, hogy felmérje a magyarországi vállalatok digitalizációhoz való hozzáállását, és az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat, terveiket, véleményüket. A digitalizáció nem csak jelentős fejlődési lehetőséget biztosít a vállalatok számára, hanem kiemelt fontossággal bír az ország gazdaságának versenyképessége szem-pontjából is" - mondta el Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A fejlesztések, előremutató beruházások fontosságát és az eredmények kézzel fog-hatóságát emelte ki Madar Norbert, a kutatást végző GKI Digital üzletágvezetője is.
"A digitalizáció hasznosságát jelzi, hogy a vállalat eredményességében is kimutatható hatása van, átláthatóbb és tervezhetőbb működést eredményez. A digitalizáció és a versenyképesség kapcsolatát a vállalati méret jelentősen meghatározza: míg a középvállalatok esetében 42% volt azok aránya, akik szerint a digitalizáció nagymértékű versenyelőnyt jelent, addig a nagyvállalatok esetében már 71%" - tette hozzá.
A kutatás a közép- és nagyvállalatok Digitalizációs Index-ét is meghatározta, melyből kiderül, jelenleg hol tartanak a hazai cégek a digitalizáció folyamatában. Az index értéke egy 1-től 5-ig terjedő skálán átlagban 3,5 lett.
"A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a cégeknek van még hova fejlődniük a digitalizáció terén, ugyanakkor erős alapokról indulnak. A digitalizáció révén hatéko-nyabb, gyorsabb és rugalmasabb működésre tehetnek szert a magyar cégek, amely egyben fenntarthatóbb is. Ennek a fejlődésnek szeretnénk az élére állni, hiszen több mint 125 éves magyarországi történelmünk során is mindig arra törekedtünk, hogy hozzájáruljunk az ország modernizációjához és versenyképességének növeléséhez" - emelte ki Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Forrás: Siemens
Az eredmények alapján egy, a vállalatok digitális felkészültségét összefoglaló Digitalizációs Index is készült.
Az energiaágazat, egészségügy, közlekedés, ipari gyártás és ingatlanfejlesztés területén végzett reprezentatív kutatás szerint a közép- és nagyvállalatok 44%-a már több mint öt éve, 80 százaléka pedig már legalább két éve foglalkozik digitalizációhoz köthető fejlesztésekkel, melyre átlagosan éves árbevételük 2,7%-át költik.
A befektetések megtérülése már az első évek után is egyértelműen pozitív, hiszen 10-ből 9 megkérdezett vezető nyilatkozott úgy, hogy valódi versenyelőnyt biztosítanak számukra a digitalizációhoz köthető fejlesztések, 79 százalékuk pedig további digitális fejlesztéseket is tervez a következő 1-3 évben. Ennek oka, hogy a hazai cégek jelentős része szerint a digitalizáció révén növekszik a működési megbízhatóság és a hatékonyság, valamint jobban nyomon követhetővé válnak a szervezeten belüli folyamatok.
"A kutatás célja, hogy felmérje a magyarországi vállalatok digitalizációhoz való hozzáállását, és az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat, terveiket, véleményüket. A digitalizáció nem csak jelentős fejlődési lehetőséget biztosít a vállalatok számára, hanem kiemelt fontossággal bír az ország gazdaságának versenyképessége szem-pontjából is" - mondta el Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A fejlesztések, előremutató beruházások fontosságát és az eredmények kézzel fog-hatóságát emelte ki Madar Norbert, a kutatást végző GKI Digital üzletágvezetője is.
"A digitalizáció hasznosságát jelzi, hogy a vállalat eredményességében is kimutatható hatása van, átláthatóbb és tervezhetőbb működést eredményez. A digitalizáció és a versenyképesség kapcsolatát a vállalati méret jelentősen meghatározza: míg a középvállalatok esetében 42% volt azok aránya, akik szerint a digitalizáció nagymértékű versenyelőnyt jelent, addig a nagyvállalatok esetében már 71%" - tette hozzá.
A kutatás a közép- és nagyvállalatok Digitalizációs Index-ét is meghatározta, melyből kiderül, jelenleg hol tartanak a hazai cégek a digitalizáció folyamatában. Az index értéke egy 1-től 5-ig terjedő skálán átlagban 3,5 lett.
"A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a cégeknek van még hova fejlődniük a digitalizáció terén, ugyanakkor erős alapokról indulnak. A digitalizáció révén hatéko-nyabb, gyorsabb és rugalmasabb működésre tehetnek szert a magyar cégek, amely egyben fenntarthatóbb is. Ennek a fejlődésnek szeretnénk az élére állni, hiszen több mint 125 éves magyarországi történelmünk során is mindig arra törekedtünk, hogy hozzájáruljunk az ország modernizációjához és versenyképességének növeléséhez" - emelte ki Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Forrás: Siemens
2016. május 12.
PwC - A vállalatok harmada digitalizált magas szinten a világon, 2016. április
Több mint 900 milliárd dollár hasznot hozhat világszerte a cégeknek a digitális ipari forradalom - derült ki a PwC üzleti tanácsadó cég tanulmányából.
A kilenc iparágat felölelő kutatásban a megkérdezett több mint 2000 vállalat vezetőinek becslése alapján a digitális technológiákra történő átállás évente átlagosan 3,6 százalékkal (421 milliárd dollárral) csökkenti a költségeket és 4,1 százalékkal növeli a hatékonyságot. A cégek továbbá bevételeik 2,9 százalékos (493 milliárd dolláros) emelkedésére számítanak 2020-ig.
A vállalatok világszerte forgalmuk mintegy 5 százalékát tervezik digitalizációba fektetni a következő öt évben, ami a vizsgált iparágakban összesen 907 milliárd dollár. A beruházások főként az olyan digitális technológiákra irányulnak, mint például a szenzorok és hálózati elemek, a szoftverek és alkalmazások, például gyártási folyamatirányító rendszerek. A válaszadók többsége szerint viszont ezek a kiadások két éven belül megtérülnek.
Az elemzés rámutatott arra is, hogy öt éven belül a vállalatok 72 százaléka magas szinten digitalizált lesz, míg jelenleg ez az arány csupán 33 százalék - a cégek bevallása szerint. A PwC szakemberi úgy vélték, amennyiben csak a fele is megvalósul a tanulmányban foglaltaknak, alapjaiban megváltozhat az üzleti versenykörnyezet. Így például megszűnhetnek a hagyományos üzleti és értékesítési modellek, és olyan digitális szolgáltatások, termékek jöhetnek létre, amelyekkel egy termék teljes életciklusa lefedhető, gyakran az értékláncban lévő partnerekkel együttműködve.
Bár a cégek világszerte szorgalmazzák a digitális átállást, a tanulmányból az tűnik ki, hogy eltérő célokat tartanak szem előtt: az Egyesült Államokban a digitális ajánlatok és szolgáltatások minél gyorsabb szolgáltatása kerül előtérbe, Japánban és Németországban a hatékonyság és a termékek minőségének növelésére használják a digitalizációt.
Magyarországon az Irinyi-terv egyik témája, az ipar 4.0 a magyar húzó ágazatok digitalizálásának elősegítésére szolgál, a kormány korábbi bejelentése szerint 10 százalékos hatékonyságjavulás, illetve a kis- és középvállalkozások versenyképességének jelentős javítása várható. A tanulmány szerint a különböző régiók digitális szintje 2020-ra nagyjából hasonló lesz, az eddigi megosztottság helyét pedig a vállalatok és az országok közötti együttműködés váltja fel.
A sikeres digitalizáció egyik előfeltétele azonban az adatbiztonság. A digitális ökoszisztémák csak akkor működőképesek, ha az összes résztvevő biztos lehet abban, hogy adataik nem kerülnek illetéktelen kezekbe. Ehhez a cégek részéről jelentős erőfeszítésre és biztonsági beruházásra van szükség, továbbá egyértelmű szabványokat kell alkalmazniuk rendszereik, adataik védelme érdekében - olvasható az összegzésben.
Forrás: MTI
A kilenc iparágat felölelő kutatásban a megkérdezett több mint 2000 vállalat vezetőinek becslése alapján a digitális technológiákra történő átállás évente átlagosan 3,6 százalékkal (421 milliárd dollárral) csökkenti a költségeket és 4,1 százalékkal növeli a hatékonyságot. A cégek továbbá bevételeik 2,9 százalékos (493 milliárd dolláros) emelkedésére számítanak 2020-ig.
A vállalatok világszerte forgalmuk mintegy 5 százalékát tervezik digitalizációba fektetni a következő öt évben, ami a vizsgált iparágakban összesen 907 milliárd dollár. A beruházások főként az olyan digitális technológiákra irányulnak, mint például a szenzorok és hálózati elemek, a szoftverek és alkalmazások, például gyártási folyamatirányító rendszerek. A válaszadók többsége szerint viszont ezek a kiadások két éven belül megtérülnek.
Az elemzés rámutatott arra is, hogy öt éven belül a vállalatok 72 százaléka magas szinten digitalizált lesz, míg jelenleg ez az arány csupán 33 százalék - a cégek bevallása szerint. A PwC szakemberi úgy vélték, amennyiben csak a fele is megvalósul a tanulmányban foglaltaknak, alapjaiban megváltozhat az üzleti versenykörnyezet. Így például megszűnhetnek a hagyományos üzleti és értékesítési modellek, és olyan digitális szolgáltatások, termékek jöhetnek létre, amelyekkel egy termék teljes életciklusa lefedhető, gyakran az értékláncban lévő partnerekkel együttműködve.
Bár a cégek világszerte szorgalmazzák a digitális átállást, a tanulmányból az tűnik ki, hogy eltérő célokat tartanak szem előtt: az Egyesült Államokban a digitális ajánlatok és szolgáltatások minél gyorsabb szolgáltatása kerül előtérbe, Japánban és Németországban a hatékonyság és a termékek minőségének növelésére használják a digitalizációt.
Magyarországon az Irinyi-terv egyik témája, az ipar 4.0 a magyar húzó ágazatok digitalizálásának elősegítésére szolgál, a kormány korábbi bejelentése szerint 10 százalékos hatékonyságjavulás, illetve a kis- és középvállalkozások versenyképességének jelentős javítása várható. A tanulmány szerint a különböző régiók digitális szintje 2020-ra nagyjából hasonló lesz, az eddigi megosztottság helyét pedig a vállalatok és az országok közötti együttműködés váltja fel.
A sikeres digitalizáció egyik előfeltétele azonban az adatbiztonság. A digitális ökoszisztémák csak akkor működőképesek, ha az összes résztvevő biztos lehet abban, hogy adataik nem kerülnek illetéktelen kezekbe. Ehhez a cégek részéről jelentős erőfeszítésre és biztonsági beruházásra van szükség, továbbá egyértelmű szabványokat kell alkalmazniuk rendszereik, adataik védelme érdekében - olvasható az összegzésben.
Forrás: MTI
2016. április 29.
Cisco - A kereskedelmi szektor a potenciális digitális érték csupán 15 százalékát érte el 2015-ben
A Cisco tanulmánya 16 iparág vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy 2015-ben a cégek csupán az elérhető digitális érték (Digital Value at Stake) 20 százalékát tudták realizálni.
A digitális értéket a kutatók két fő szempont alapján mérték: a digitális beruházások és innovációk által generált új bevételi források és megtakarítások, valamint a digitális képességeiket versenyelőnnyé alakító iparági szereplők értékének változása.
A “Where to Begin Your Journey to Digital Value in the Private Sector” című jelentésben 16 iparágból, több mint 350 digitális esettanulmányról olvasható elemzés. Ezekből kirajzolódik, hogy az elkövetkezendő évtizedben a 16 ágazat közül hat – gyártás, pénzügyi szolgáltatások, kiskereskedelem, távközlés, egészségügy, és olaj- és gázkitermelés – adja majd a teljes potenciális digitális érték háromnegyedét. Az olyan vezető digitális vállalatok, mint az Apple, az Uber, vagy a Tesla, sokkal hatékonyabban képesek a vásárlók számára értéket nyújtani, mert nyitottak az új üzleti modellek kialakítására.
A kiskereskedelemben digitális beruházásokkal növelhető a vásárlói hűség és a forgalom, és így a kereskedők felvehetik a versenyt a csak online felületeken működő versenytársaikkal. A kereskedelemben csupán a jobb adatelemzési módszerek 285 milliárd dollár lehetőséget rejtenek, ugyanakkor a Cisco becslése szerint a szektor a potenciális digitális érték csupán 15 százalékát realizálta 2015-ben.
Minden iparágra igaz, hogy olyan digitális üzleti megoldások segítségével állíthatják elő a legnagyobb értéket, amelyek IT intenzívek (informatikai alapú termékek vagy szolgáltatások), és képesek megteremteni az informatika (IT) és az üzemeltetés (operational technology - OT) közötti hatékony együttműködést.
A digitális vállalkozások számára a kiberbiztonság kulcskérdés, és a sikeres kiberbiztonsági stratégiák 5,3 billió dolláros értéket jelenthetnek a privát szektorban a következő évtized során. Ennek az értéknek a 68%-a akkor realizálható, ha a vállalatok hatékonyan képesek integrálni a kiberbiztonságot digitális megoldásaikba.
Miközben az olyan fogyasztói technológiák (B2C), mint a testen viselhető eszközök, jelentős digitális értéket teremtenek, ugyanakkor a B2B világban a felhasználó központú digitális munkahelyi megoldások, pl. a mobilitás, vagy a videókonferencia, is jelentősen növelik a vállalkozások képességét a gyorsabb és hatékonyabb innovációra.
Forrás: Cisco
A “Where to Begin Your Journey to Digital Value in the Private Sector” című jelentésben 16 iparágból, több mint 350 digitális esettanulmányról olvasható elemzés. Ezekből kirajzolódik, hogy az elkövetkezendő évtizedben a 16 ágazat közül hat – gyártás, pénzügyi szolgáltatások, kiskereskedelem, távközlés, egészségügy, és olaj- és gázkitermelés – adja majd a teljes potenciális digitális érték háromnegyedét. Az olyan vezető digitális vállalatok, mint az Apple, az Uber, vagy a Tesla, sokkal hatékonyabban képesek a vásárlók számára értéket nyújtani, mert nyitottak az új üzleti modellek kialakítására.
A kiskereskedelemben digitális beruházásokkal növelhető a vásárlói hűség és a forgalom, és így a kereskedők felvehetik a versenyt a csak online felületeken működő versenytársaikkal. A kereskedelemben csupán a jobb adatelemzési módszerek 285 milliárd dollár lehetőséget rejtenek, ugyanakkor a Cisco becslése szerint a szektor a potenciális digitális érték csupán 15 százalékát realizálta 2015-ben.
Minden iparágra igaz, hogy olyan digitális üzleti megoldások segítségével állíthatják elő a legnagyobb értéket, amelyek IT intenzívek (informatikai alapú termékek vagy szolgáltatások), és képesek megteremteni az informatika (IT) és az üzemeltetés (operational technology - OT) közötti hatékony együttműködést.
A digitális vállalkozások számára a kiberbiztonság kulcskérdés, és a sikeres kiberbiztonsági stratégiák 5,3 billió dolláros értéket jelenthetnek a privát szektorban a következő évtized során. Ennek az értéknek a 68%-a akkor realizálható, ha a vállalatok hatékonyan képesek integrálni a kiberbiztonságot digitális megoldásaikba.
Miközben az olyan fogyasztói technológiák (B2C), mint a testen viselhető eszközök, jelentős digitális értéket teremtenek, ugyanakkor a B2B világban a felhasználó központú digitális munkahelyi megoldások, pl. a mobilitás, vagy a videókonferencia, is jelentősen növelik a vállalkozások képességét a gyorsabb és hatékonyabb innovációra.
Forrás: Cisco
2016. február 3.
2015. július 29.
2015. április 29.
2015. április 2.
2015. március 25.
PwC - A vezérigazgatók 60 százaléka számára fontosak a mobiltechnológiák az ügyfelek bevonására, 2015. március
A vállalatok első számú döntéshozói továbbra is bíznak saját cégük növekedésében, míg a globális és magyar gazdaság kilátásait illetően kevésbé optimisták.
A PwC Magyarország munkatársai negyedik alkalommal kérdezték meg és összegezték a hazai vállalatvezetők véleményét Magyarországi Vezérigazgató Felmérésben, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) és a Menedzserek Országos Szövetségével (MOSZ).
Hogyan épül be a technológia a vállalati stratégiába?
A hazai vezérigazgatók válaszaiból kitűnik: számukra a technológiának egyelőre főként biztonsági szerepe van; 76%-uknak a számítógépes biztonságra irányuló technológiák fontosak.
Ezt követően említették csak az ügyfelek bevonására alkalmazható mobiltechnológiákat (60%), illetve a közösségi alapon működő üzleti folyamatokat (47%) vagy a felhő alapú számítástechnikát (41%).
A megkérdezettek szerint a digitális technológiák főképp a működési hatékonyság (66%), a külső/belső együttműködések (63%), valamit az adatok és adatelemzés (63%) terén hasznosulnak.
Forrás: PwC
A PwC Magyarország munkatársai negyedik alkalommal kérdezték meg és összegezték a hazai vállalatvezetők véleményét Magyarországi Vezérigazgató Felmérésben, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) és a Menedzserek Országos Szövetségével (MOSZ).
Hogyan épül be a technológia a vállalati stratégiába?
A hazai vezérigazgatók válaszaiból kitűnik: számukra a technológiának egyelőre főként biztonsági szerepe van; 76%-uknak a számítógépes biztonságra irányuló technológiák fontosak.
Ezt követően említették csak az ügyfelek bevonására alkalmazható mobiltechnológiákat (60%), illetve a közösségi alapon működő üzleti folyamatokat (47%) vagy a felhő alapú számítástechnikát (41%).
A megkérdezettek szerint a digitális technológiák főképp a működési hatékonyság (66%), a külső/belső együttműködések (63%), valamit az adatok és adatelemzés (63%) terén hasznosulnak.
Forrás: PwC
2015. március 5.
EU - A magyar digitális teljesítmény 40 százalékos az Európai Unióban, a 20. helyen a tagországok között, 2015. február
A digitális eszközök és szolgáltatások terén az uniós polgárokra és vállalkozásokra még számos kiaknázatlan lehetőség vár. Az online vásárlástól és tanulástól kezdve a számlabefizetésen át egészen az online hivatali ügyintézésig a világháló a legjobb megoldás, ha ehhez adottak a feltételek.
A ma bemutatott új elemzőeszköz pillanatképet ad az egyes uniós tagállamokról abban a tekintetben, hogy határaikon belül mennyire elterjedt, gyors és megfizethető a széles sávú internet, azaz milyen mértékű az ún. összekapcsoltság; a polgárok rendelkeznek-e az internethasználathoz szükséges készségekkel, és milyen tevékenységeket folytatnak online (például hírolvasás, vásárlás stb.); mennyire fejlettek a legfőbb digitális technológiák (e-számlázás, felhőalapú szolgáltatások, e-kereskedelem, stb.), valamint a digitális közszolgáltatások (e-kormányzat, e-egészségügy). A nagyrészt 2013-ból és 2014-ből származó adatok összességében bemutatják Európa digitális szempontú fejlettségét, e szerint rangsorolva a tagállamokat.
A DESI legfőbb ténymegállapításai a következők:
- Az, hogy milyen mértékben digitalizált a minket körülvevő világ, függ attól, hogy melyik országban élünk, mivel az egyes tagállamok fejlettsége eltér. Minél közelebb van az 1-hez a pontszám, annál teljesebb a digitális gazdaság és társadalom. A skála egyik végén a digitalizálásban élen járó Dániát találjuk (0,68), míg a másikon a kevésbé jól teljesítő Romániát (0,31). További részletes információk az országprofilokban olvashatók.
- Az uniós polgárok többsége rendszeresen használja az internetet: 2014-ben átlagosan 75%-uk (2013-ban még 72%-uk); az első helyen Luxemburg áll 93%-kal, míg a sort Románia zárja 48%-kal.
- Az uniós polgárok szívesen hívnak le online audiovizuális tartalmakat: 49%-uk töltött vagy játszott már le filmeket, zenét és játékokat, illetve böngészett képeket. A televíziókészülékkel rendelkező háztartások 39%-a használ online videotékát (Video on Demand szolgáltatás).
- A kis- és középvállalkozásoknál (kkv-k) akadályokba ütközik az e-kereskedelem: a kkv-k mindössze 15%-a kereskedik online, és még ezeknek is alig a fele saját országhatárain kívül.
- A digitális közszolgáltatások egyes országokban a mindennapok szerves részét képezik, míg szinte teljesen ismeretlenek másokban: az uniós internetfelhasználók átlagosan 33%-a töltött már ki online hivatalos űrlapot: Dániában nem kevesebb, mint 69%-uk élt ezzel a lehetőséggel, míg Romániában mindössze 6%-uk. Az EU egészét nézve a háziorvosok 26%-a juttatott el elektronikus formátumú receptet az interneten keresztül gyógyszerészekhez, de itt is nagyok a tagállami eltérések: Észtországban ez az arány 100%, szemben Máltával, ahol 0%.
Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök kijelentette: „Ezek az adatok azt mutatják, hogy Európa egyre digitálisabbá válik, és polgárai nagyszerű új szolgáltatásoknak örvendhetnek. Az európaiak túlnyomó többsége internetezik: igényük van az online tartalmakra, ezért meg kell könnyíteni számukra a hozzáférést. A digitális egységes piac a polgárok szélesebb köréhez juttatja el a termékeket és szolgáltatásokat, emellett lendületet adhat a vállalkozásoknak az újításhoz és a növekedéshez, valamint megerősítheti a bizalmat az olyan webes szolgáltatások iránt, mint az e-kormányzat vagy az online banki tranzakciók. Az Európai Bizottság azon fáradozik, hogy mindez megtörténjen.”
Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „A digitális fejlettséget mérő mutató rávilágít arra, hogy mennyire gyökeresen megváltoztak a filmnézési szokások: bár a legtöbben még mindig televízión követik kedvenc sorozataikat, a lakosság jelentős hányada – 40%-a – használja az online videotárat és néz filmeket online. Idomulnunk kell a polgárok igényeihez és el kell gondolkodnunk a szakpolitikák irányának kiigazításán is.”
A digitális fejlettséget mérő mutató a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia szempontjából is különösen releváns. A stratégiát az Európai Bizottság dolgozza ki, és májusban tervezi nyilvánosságra hozni. Megfelelő feltételeket hivatott teremteni az uniós polgárok és vállalkozások számára ahhoz, hogy jobban kihasználhassák a határokon átívelő digitális technológiák nyújtotta nagyszerű lehetőségeket. A digitális egységes piac kiteljesítésével Európa további 250 milliárd eurós növekedést érhet el, valamint több százezer új munkahelyet teremthet a következő öt évben.
Forrás: Európai Bizottság
Erre a következtetésre jutott az a mai napon közzétett elemzés, amely az Európai Bizottság által kidolgozott, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatón (Digital Economy and Society Index – DESI) alapul. Az összegyűjtött adatok szerint az egyes országok digitalizáltsága széles skálán mozog EU-szerte, és az országhatárok továbbra is akadályozzák a digitális egységes piac kiteljesedését – melynek megteremtése a Juncker-Bizottság egyik fő prioritása.
A ma bemutatott új elemzőeszköz pillanatképet ad az egyes uniós tagállamokról abban a tekintetben, hogy határaikon belül mennyire elterjedt, gyors és megfizethető a széles sávú internet, azaz milyen mértékű az ún. összekapcsoltság; a polgárok rendelkeznek-e az internethasználathoz szükséges készségekkel, és milyen tevékenységeket folytatnak online (például hírolvasás, vásárlás stb.); mennyire fejlettek a legfőbb digitális technológiák (e-számlázás, felhőalapú szolgáltatások, e-kereskedelem, stb.), valamint a digitális közszolgáltatások (e-kormányzat, e-egészségügy). A nagyrészt 2013-ból és 2014-ből származó adatok összességében bemutatják Európa digitális szempontú fejlettségét, e szerint rangsorolva a tagállamokat.
A DESI legfőbb ténymegállapításai a következők:
- Az, hogy milyen mértékben digitalizált a minket körülvevő világ, függ attól, hogy melyik országban élünk, mivel az egyes tagállamok fejlettsége eltér. Minél közelebb van az 1-hez a pontszám, annál teljesebb a digitális gazdaság és társadalom. A skála egyik végén a digitalizálásban élen járó Dániát találjuk (0,68), míg a másikon a kevésbé jól teljesítő Romániát (0,31). További részletes információk az országprofilokban olvashatók.
- Az uniós polgárok többsége rendszeresen használja az internetet: 2014-ben átlagosan 75%-uk (2013-ban még 72%-uk); az első helyen Luxemburg áll 93%-kal, míg a sort Románia zárja 48%-kal.
- Az uniós polgárok szívesen hívnak le online audiovizuális tartalmakat: 49%-uk töltött vagy játszott már le filmeket, zenét és játékokat, illetve böngészett képeket. A televíziókészülékkel rendelkező háztartások 39%-a használ online videotékát (Video on Demand szolgáltatás).
- A kis- és középvállalkozásoknál (kkv-k) akadályokba ütközik az e-kereskedelem: a kkv-k mindössze 15%-a kereskedik online, és még ezeknek is alig a fele saját országhatárain kívül.
- A digitális közszolgáltatások egyes országokban a mindennapok szerves részét képezik, míg szinte teljesen ismeretlenek másokban: az uniós internetfelhasználók átlagosan 33%-a töltött már ki online hivatalos űrlapot: Dániában nem kevesebb, mint 69%-uk élt ezzel a lehetőséggel, míg Romániában mindössze 6%-uk. Az EU egészét nézve a háziorvosok 26%-a juttatott el elektronikus formátumú receptet az interneten keresztül gyógyszerészekhez, de itt is nagyok a tagállami eltérések: Észtországban ez az arány 100%, szemben Máltával, ahol 0%.
Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök kijelentette: „Ezek az adatok azt mutatják, hogy Európa egyre digitálisabbá válik, és polgárai nagyszerű új szolgáltatásoknak örvendhetnek. Az európaiak túlnyomó többsége internetezik: igényük van az online tartalmakra, ezért meg kell könnyíteni számukra a hozzáférést. A digitális egységes piac a polgárok szélesebb köréhez juttatja el a termékeket és szolgáltatásokat, emellett lendületet adhat a vállalkozásoknak az újításhoz és a növekedéshez, valamint megerősítheti a bizalmat az olyan webes szolgáltatások iránt, mint az e-kormányzat vagy az online banki tranzakciók. Az Európai Bizottság azon fáradozik, hogy mindez megtörténjen.”
Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „A digitális fejlettséget mérő mutató rávilágít arra, hogy mennyire gyökeresen megváltoztak a filmnézési szokások: bár a legtöbben még mindig televízión követik kedvenc sorozataikat, a lakosság jelentős hányada – 40%-a – használja az online videotárat és néz filmeket online. Idomulnunk kell a polgárok igényeihez és el kell gondolkodnunk a szakpolitikák irányának kiigazításán is.”
A digitális fejlettséget mérő mutató a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia szempontjából is különösen releváns. A stratégiát az Európai Bizottság dolgozza ki, és májusban tervezi nyilvánosságra hozni. Megfelelő feltételeket hivatott teremteni az uniós polgárok és vállalkozások számára ahhoz, hogy jobban kihasználhassák a határokon átívelő digitális technológiák nyújtotta nagyszerű lehetőségeket. A digitális egységes piac kiteljesítésével Európa további 250 milliárd eurós növekedést érhet el, valamint több százezer új munkahelyet teremthet a következő öt évben.
Forrás: Európai Bizottság
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)