NETKUTATÁSOK.hu
A fontos magyar és a tanulságos nemzetközi internetkutatások eredményeinek blogja - online vállalkozóknak és online hirdetőknek. Azért, hogy jobban megismerjük és megértsük az internetet és az internetezőket.
"Ne azt számold, hány embert érsz el, azokat érd el, akik számítanak."
[David Ogilvy]
Kérdése, észrevétele, javaslata esetén várjuk levelét a hello[kukac]sarkozymarketing.hu email címen, vagy az oldal alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: információszerzés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: információszerzés. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. június 22.

CBG - Az internetezők 80 százaléka leggyakrabban információszerzésre használja a hálózatot Magyarországon 2015-ben

  • A nemek között nincs különbség, 
  • Az 55 év feletti internetezők 73 százaléka, 
  • Az alacsony jövedelmű internetezők 75 százaléka, 
  • Az okostelefonos internetezők 83 százaléka, 
  • Az egy netes eszközt birtoklók 72 százaléka 
leggyakrabban információszerzésre használja a hálózatot. 








Forrás: Consumer Barometer with Google

2013. február 16.

JP Rangaswami: Az információ = étel (videó)

Hogyan fogyasztjuk az információt? A TED@SXSWi rendezvényén JP Rangaswami az információhoz való viszonyunkról elmélkedik, és egy meglepő és okos intuícióval áll elő: úgy kezeljük, mint az ételt. (angol nyelvű videó magyar feliratozással)

2013. január 10.

Nielsen - Internet vagy tévé a vásárlás előtt jellemzően, 2013. január

  • Interneten tájékozódik a magyar fogyasztók legnagyobb része tartós fogyasztási cikkekkel kapcsolatban 
  • A nyomtatott sajtó a fő információforrások közé tartozik élelmiszerről és italról, valamint ruházati cikkről és cipőről  
  • Globális felmérés arról, hogy a fogyasztók főleg hol tájékozódnak tizenegy termékcsoportról - Internettől barátokig és rokonokig
 Az Internet, mint különböző termékekre vonatkozó információk forrása a legfontosabb szerepet általában tartós fogyasztási cikkekkel kapcsolatban. Magyarországon ugyanis legtöbben Interneten szereznek be ismereteket mobiltelefon készülékről, személyes használatú elektronikai készülékről, elektromos háztartási gépről, autóról, továbbá háztartási felszerelési cikkről. Többek között ezt állapítja meg egy tizenegy termékcsoportra kiterjedő globális felmérés, amit a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat végzett, 2012. harmadik negyedévében.

Tévé a magyar fogyasztók tájékozódásának fő forrása egészség megőrzését szolgáló terméknél és gyógyszernél, kozmetikumnál és bőrápoló készítménynél, valamint a személyi higiénia termékeinél.

A vásárlás színhelyén látható eladásösztönző eszközök révén tájékozódnak legtöbben élelmiszerrel és itallal, ruházati cikkel és cipővel, továbbá ékszerrel és dísztárggyal kapcsolatban.

A világhálón található információk játsszák a legnagyobb szerepet a fogyasztók számára mobiltelefon készülékre vonatkozóan hazánkban is, ahogyan Európa huszonkilenc vizsgált országában is. Nálunk a megkérdezettek 41, földrészünkön pedig átlag 46 százaléka jelöli meg tájékozódása fő forrásának a webet.

Utána hazánkban a tévé következik 23, eladáshely 15, barátok vagy rokonok ajánlása13, reklámújság vagy szórólap 10, újság 9, magazin 5, valamint rádió 4 százalékos említéssel. (Egy megkérdezett több forrást is megjelölhetett). Személyes használatú elektronikai készülékről az információk fő forrása az Internet a magyar fogyasztók 39 százaléka számára, majd a tévé következik 18, a vásárlás helyszínén beszerezhető tájékoztatás 17, újság 14, barátok vagy rokonok 12 százalékkal, míg további 34 százalékon a többi médium osztozik.

Autónál a sorrend szintén Internet, tévé és a vásárlás helyszíne, sorrendben 36, 20 és 14 százalékos említéssel. Ez összesen 70 százalék. Utánuk következnek barátok és rokonok, újság, magazin, reklámújság vagy szórólap, valamint rádió.

A napi fogyasztási cikkek közül élelmiszerről és italról a magyar fogyasztók 29 százaléka tekinti fő információforrásnak a vásárlás helyszínén látható eladásösztönző eszközöket, 21-21 újságot, valamint barátokat és rokonokat. Tévénél az arány 20 százalék, reklámújságnál vagy szórólapnál 17, Internetnél 13, magazinnál 7, míg rádiónál 4 százalék.

A nyomtatott sajtó, konkrétan újság vagy magazin mint leggyakrabban említett fő információforrás a következő termékeknél került a leggyakrabban említett öt közé: Élelmiszer és ital (újság 21 százalék), kozmetikum és bőrápoló készítmény (magazin 16, újság 14), ruházati cikk és cipő mellett háztartási felszerelési cikk (újság 15-15) személyes használatú elektronikai készülék (újság 14), elektromos háztartási gép (újság 12), ékszer és dísztárgy (magazin 10), autó (újság és magazin 7-7).


Táblázat. Termékekre vonatkozó információk fő forrása a magyar fogyasztók számára. Az egyes médiumokat említő válaszadók százalékában.


Termék
Leggyakrabban
említett tényező
Második leggyakoribb
említés
Kozmetikum és bőrápoló szer
Tévé 22
Internet 21
Élelmiszer és ital
Vásárlás helyszíne 29
Újság, valamint barátok és rokonok 21-21
Személyi higiénia termékei
Tévé 21
Internet 20
Egészség megőrzését szolgáló termék, gyógyszer
Tévé 24
Internet 22
Háztartási felszerelési cikk
Internet 26
Tévé 24
Elektromos háztartási készülék
Internet 37
Tévé 22
Autó
Internet 36
Tévé 20
Ékszer, dísztárgy
Vásárlás helyszíne 20
Internet 19
Ruházati cikk, cipő
Vásárlás helyszíne 29
Internet 20
Személyes használatú elektronikai készülék
Internet 39
Tévé 18
Mobiltelefon készülék
Internet 41
Tévé 23


Forrás: Nielsen (sajtóközlemény)

2012. február 7.

DE - Közösségi oldalakon információszerzés Németországban, 2011. november

  • A közösségi hálózatokat használók 28 százaléka a napi eseményekről informálódik a közösségi oldalakon Németországban, 
  • A fiatalok 34 százaléka, a középkorúak 23 százaléka, az 50 év felettiek 24 százaléka, 
  • Márkákról és termékekről 14 százalék szerez információkat a közösségi csatornákon, 
  • Vállalatokkal közvetlenül 4 százalék kommunikál közösségi oldalakon

Soziale Netzwerke entwickeln sich zum neuen Informationskanal. 28 Prozent aller aktiven Nutzer von Online-Communites informieren sich so über das aktuelle Tagesgeschehen. Dies ergab eine Studie im Auftrag des Hightech-Verbandes BITKOM. „Der Anstoß für weitere Recherchen auf Nachrichtenseiten beginnt für immer mehr Menschen in einem sozialen Netzwerk. Die Nachrichtenseiten wiederum können ihre Klickzahlen deutlich erhöhen, wenn sie aktuelle Nachrichten auch über ihre Community-Profile verbreiten.“, sagte BITKOM Präsidiumsmitglied Ralph Haupter. Viele Newsportale publizieren ihre Neuigkeiten auch in Communitys. Gleichzeitig lösen Social Media-Ereignisse aber auch Berichterstattung in klassischen Medien aus.

Wie so häufig im Internet gilt auch hier: Insbesondere junge Community-Mitglieder informieren sich über ihre Social Networks. 34 Prozent der 14- bis 29-Jährigen nutzen diese Möglichkeiten. Bei den 30- bis 49-Jährigen und bei den über 50-Jährigen sind es 23 bis 24 Prozent.

„Nicht nur für Nachrichtenportale, auch für andere Unternehmen lohnt sich eine regelmäßige Aktualisierung des Community-Profils“, ergänzt Haupter. Denn 14 Prozent der Community-Mitglieder informieren sich mithilfe ihres sozialen Netzwerks über Marken und Produkte. Und immerhin vier Prozent aller Mitglieder kommunizieren auf diesem Weg direkt mit Unternehmen.

Soziale Onlinenetzwerke sind ein fester Bestandteil der Internetlandschaft geworden. Rund 40 Millionen Deutsche haben sich in mindestens einer Community registriert. Bei unter 30-Jährigen Internetnutzern sind es sogar 96 Prozent. Auch die online verbrachte Zeit konzentriert sich immer mehr auf diesen Bereich. Jedes dritte Mitglied logt sich täglich im am häufigsten genutzten Netzwerk ein.

Forrás: Bitkom

2009. november 12.

Közösségi hálózatok a tartalmak új forrásai Amerikában - 2009. október

  • Új információk felkutatásához az internetezők 37 százaléka keresőket használ Amerikában, 34 százalék portálokat és 18 százalék közösségi oldalakat.

  • A közösségi hálózatokat használók 26 százaléka véli úgy, hogy túl sok információ van az interneten. Ugyanakkor a portálhasználóknak csak a 18 százaléka és a keresőket alkalmazóknak csupán az 5 százaléka.

  • Vásárlás előtt gyűjtőtt információkat tekintve a közösségi hálózatok tagjai és a portállátogatók is az internethasználók hozzászólásaiban bíznak a leginkább.



Forrás: Nielsen

2009. május 15.

Felmérés az internetezési szokásokról - 2009 április

Már a felnőtt netezők több mint héttizede tagja valamelyik közösségi oldalnak, közel egyharmada pedig kisebb-nagyobb rendszerességgel néz online tévét vagy hallgat rádiót a világhálón keresztül – többek között ez derült ki a KutatóCentrum és a MASMI Hungary Piackutató Intézet közös felméréséből, melyben a 18-64 évesek internetezési szokásait vizsgálták.

A 18-64 éves internetezők több mint egytizedének nincs e-mail címe – derült ki a KutatóCentrum és a MASMI Hungary Piackutató Intézet közös kutatásából, melyben többek között a vizsgált korcsoport internetezési szokásait mérték fel. Legkevésbé a kisvárosban élők, az alacsony jövedelműek és az alacsony végzettségűek leveleznek a világhálón: utóbbiak közel egynegyede soha nem e-mailezik. Ennek ellenére a levelezés a második legnépszerűbb netes tevékenység, csupán az általános keresés, információgyűjtés előzi meg.

Az internethasználók háromnegyede munkához, iskolai feladatok megoldásához is segítségül hívja a világhálót, több mint a felük ráadásul legalább heti rendszerességgel. Vásárlás előtt 68 százalékuk gyűjt információt az interneten, és 31 százalék a beszerzést is intézte már online. Rendkívül népszerűek a közösségi oldalak: a felnőtt internetezők 71 százaléka regisztrált tagja legalább egy hasonló szolgáltatásnak, igaz, mindössze 51 százalékuk látogatja ezeket az oldalakat legalább havi rendszerességgel.

A fórumokat, blogokat is minden második netező olvassa, és 23 százalék legalább alkalmanként, 1-2 havonta részt vesz azok formálásában. „A közösségi szolgáltatások mellett a hagyományos médiatípusok – mint a rádió és a tévé – online fogyasztása is egyre jellemzőbb: a 18-64 éves netezők több mint 22 százaléka legalább havonta egyszer néz vagy hallgat műsorokat a világhálón keresztül, 16 százalékuk pedig legalább heti rendszerességgel teszi ezt” – mondta Barcza Enikő, a KutatóCentrum vezetője.

Naponta netezik az emberek harmada

A felmérés az internethasználat gyakoriságának változását is vizsgálta: míg 2005-ben a megkérdezettek csupán 12,5 százaléka netezett napi gyakorisággal és egyharmada legalább 1-2 havonta, addig 2008 végére már több mint 30 százaléka naponta, több mint fele legalább 1-2 havonta használta a világhálót. Ugyanebben az időszakban a heti rendszerességgel netezők aránya 25 százalékról 48 százalékra nőtt.

A legtöbben otthon csatlakoznak a világhálóra: az internetezők több mint 80 százaléka netezik otthonról, míg a második helyre a munkahely szorult mintegy 28 százalékkal. Az egyes csoportok közt megfigyelhető néhány különbség: míg a munkahelyről leginkább a felsőfokú végzettségű, magas jövedelemmel rendelkező szellemi foglalkozásúak neteznek, addig a 18-29 éves korosztály több mint 27 százaléka a barátoknál, ismerősöknél is rendszeresen csatlakozik a világhálóra.

Forrás: KutatóCentrum

2009. február 4.

Online kockázatok és a vállalati hírnév - 2009 február

A Weber Shandwick és az Economist Intelligence Unit nemzetközi vállalatvezetők körében felmérést végzett arról, hogy az internet hogyan befolyásolja a cégek hírnevét világszerte. A Kockázatos üzlet: az online hírnév című kutatásból kiderül: a felsővezetők 67%-a szerint cégük hírnevét veszély fenyegeti az online szféra felől. Leginkább az alkalmazottak szabotázsakciójától és a téves címre küldött e-mailektől tartanak.

"Kutatásunk szerint az online hírnévmenedzsment egyre inkább a vállalati felsővezetők figyelmének központjába kerül, mivel felismerték, hogy olyan új kihívások jelentek meg, amelyek még a nagyon gondosan felépített vállalati hírnevet is képesek megingatni", mondja Szűcs Ervin, a Weber Shandwick közép-kelet-európai ügyvezető igazgatója. Az internet befolyása végigsöpör a vállalati folyosókon, irodai szobákon és tárgyalótermeken. "A kutatás azonosította az online világ hírnévépítő és -romboló tényezőit, amelyek alapjaiban befolyásolják a cégek reputációját - és arra is kitér, hogy miként lehet ezeket kezelni," teszi hozzá az ügyvezető igazgató.

A Kockázatos üzlet: az online hírnév (Risky Business: Reputations Online) című kutatás több mint 20 iparágat átfogva 62 ország 703 felsőszintű vezetőjének közreműködésével készült. A felmérés alapján készült tanulmányból kiderül, mi foglalkoztatja leginkább napjaink vezetőit vállalatuk online hírnevét illetően.

Alkalmazotti szabotázs

A vezetők nagy részének fogalma sincs a rosszakaró alkalmazottak online tevékenységéről. Kétharmaduknak (66%) egyáltalán nincsen tudomása arról, vagy ha van is, nem vallják be, hogy az alkalmazottak az interneten becsmérlik a céget, ahol dolgoznak. Meglepő, de világszerte a vezetők csupán egyharmada (34%-a) ismeri el, hogy tudnak olyan esetről, amikor egy alkalmazott negatív fényben állította be a céget az interneten – annak ellenére, hogy a kártékony digitális társalgások gyakorisága egyre növekszik. A Jobvent.com weboldalon, ahol a látogatók értékelhetik munkaadójukat, több mint 7000 cégről lehet hozzászólásokat találni. A weboldal saját becslése szerint a megjegyzések 70%-a az “Utálom a munkámat” kategóriába esik. [The Columbus Dispatch, 2008. december 7.]

Amellett, hogy a vezetők mit sem tudnak dolgozóiknak munkájukkal és a céggel kapcsolatos online társalgási szokásairól, a kutatás arra is rámutatott, hogy a legfelsőbb szintű menedzsment sokkal kevesbé aggódik a dolgozók közösségi, video-megosztó és alkalmazotti panaszokkal foglalkozó oldalakon megjelenő, a munkával kapcsolatos hozzászólásai miatt, mint az alacsonyabb beosztású vezetők (előbbi 21%-a, szemben az utóbbi 43%-ával). A vállalatvezetők saját magukat csapják be, ha azt hiszik, hogy az alkalmazotti szabotázs és szóbeszéd-terjesztés nincs állandóan jelen az interneten.

“A vezetők igen rövidlátóak azon alkalmazottaik tekintetében, akik az interneten teszik szóvá elégedetlenségüket a főnökükkel, fizetésükkel kapcsolatosan, vagy bizalmas információkat szivárogtatnak ki. Mindez rámutat a vállalati és szakmai hírnevet most és a közeljövőben leginkább fenyegető veszélyre”, állítja Dr. Leslie Gaines-Ross, a Weber Shandwick nemzetközileg elismert hírnév-stratégiai vezetője. “Az EIU-val azért végeztük el ezt a hiánypótló kutatást, hogy a felszínre hozzunk a vállalatok számára kulcsfontosságú ügyeket, hogy tanácsot adjunk a vezetőknek, miként kezeljék sikeresen ezeket, hogyan őrizzék meg és hogyan ellenőrizzék a hírnevüket egy állandóan nyitva tartó piacon.”

Könnyelmű e-mailek

Pozíciójától függetlenül minden alkalmazott képes lehet ártani a cég hírnevének. A vezetők 87%-a vallotta be, hogy küldött, illetve kapott már legalább egy téves elektronikus levelet (magánjellegű e-mailt, sms-t vagy Twitter üzenetet). A legfelső szintű menedzsment sem áll sokkal jobban – 80%-uk szintén küldtek vagy kaptak már másnak címzett e-mailt. A téves címre küldött elektronikus üzenetek önkéntelen és váratlan következményei pillanatokon belül képesek rontani a cég hírnevét. A világon naponta 60 milliárd e-mailt küldenek el, így nem is oly meglepő, hogy néhány célt téveszt – főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az üzenetek 67%-át az ágyból, 50%-át vezetés közben, 39%-át bárból vagy klubból, 38%-át üzleti találkozók alatt küldik. [E-mail függőségi felmérés, 2008].



Azok a veszélyek, amelyek évtizedekkel ezelőtt nem is léteztek, most jól láthatóak – rossz helyen landoló belső e-mailek, elégedetlen fogyasztók által kezdeményezett negatív online kampányok, interneten bosszankodó kiábrándult dolgozók.
„Manapság a vállalatok kiemelten kell, hogy kezeljék a hírnévmenedzsmentet,” – mondja Szűcs Ervin. „A korai figyelmeztető eszközök alkalmazása, az online hírnévfigyelés és a gyors reagálási stratégia kidolgozása elengedhetetlen.”

Online információszerzés

A kutatás rávilágított arra is, a vállalatvezetők hogyan tudnak az internet segítségével vállalati hírnevet építeni és fenntartani. A nemzetközi vezetők jelentős része szerint az internet nagyban segíti őket az üzleti konkurencia feltérképezésében (64%), a partnerekről való vizsgálódásban (60%), a fogyasztói visszajelzések megismerésében (63%), és az új munkatársak feltérképezésében (60%).

A vezetők felismerték, hogy a bizalmas információk széles tárháza várja őket az interneten – betekintést nyerhetnek a konkurens termékek bevezetésébe és bukásába, a szabadalmi eljárásokba, a foglalkoztatási gyakorlatokkal kapcsolatos fogyasztói javaslatokba. “Az internet rengeteg vezetőből képzett online hírnév-nyomozót“ – állítja Gaines-Ross.

Érdekes módon a nemzetközi vezetők kevésbé találják hasznosnak az internetet a vállalati felelősségvállalással jótékonysági alapítványokkal és non-profit szervezetek tevékenységével kapcsolatos felmérésre. “Valószínűleg a vezetőkben jóval kevesebb kérdés merül fel a vállalati felelősségvállalást illetően vagy legalábbis azt feltételezik, hogy versenytársaik hírnevükkel kapcsolatos kötelezettségeiket felelősségvállalási kezdeményezéseikkel takargatják,” - mondja Gaines-Ross, hozzátéve: az is valószínű, hogy a vállalat társadalmi és környezetvédelmi ügyeinek kézben tartása inkább az erre specializálódott vállalati szakemberekre és tanácsadókra marad.



Fontos megjegyezni, hogy a nemzetközi vezetők szerint a vállalati blogokon megjelenő információ csupán fele (49%-a) pontos, és nagyon kevesen (14%) hiszik, hogy ezek megfelelő forrásként szolgálnak a hírnevet illetően.

Online hírnévmenedzsment stratégiák

Az Economist Intelligence Unittal együttműködésben végzett átfogó kutatás eredményei alapján a Weber Shandwick a világ bármely részén segít a szervezeteknek csökkenteni online sebezhetőségüket és kezelni a hírnévvel kapcsolatos kérdéseket. “Ez az úttörő kutatás azt mutatja, hogy napjaink vezetői már felismerik az internet nyújtotta lehetőségeket, de a nem lebecsülendő kockázatokat is,” – mondja Szűcs Ervin.

„A hírnévmenedzsment eszköztára igen széles: az online benchmarkingtól és monitoringtól kezdve az online és offline kommunikáció helyes arányának beállításán, a kockázat- és témafigyelésen, a keresőoptimalizáción át a domain név regisztrációig és a belső kommunikációs tanácsadásig terjed, hogy a vállalat már a problémák felmerülése előtt fel legyen készülve hírneve megvédésére.”

Forrás: Weber Shandwick

2009. január 23.

Az internetezők 60 százaléka vásárolt már a világhálón - 2009 január

Az elmúlt egy évben jelentősen megnövekedett a rendszeresen internetezők száma. Az idősebb korosztály tagjai is egyre nagyobb számban képviseltetik magukat a felhasználók táborában, a hetente netezők és az online vásárlók egyharmada 40 év feletti. Az internet mint virtuális piactér egyre fontosabb szerepet tölt be a világhálón történő tájékozódás és tájékoztatás során – állapítja meg a GfK Hungária Internet Insight Reportja.

2008 végére 600 ezer fővel bővült az intenzív internet felhasználók tábora a 2007-es év végi adatokhoz képest. Jelenleg 4,2 millió honfitársunk rendelkezik internet hozzáféréssel, ebből 3,1 millióan legalább heti rendszerességgel, 2 millióan pedig naponta használják a világhálót.
A GfK Hungária 2007-ben indította útjára Internet Insight Report (IIR) kutatását azzal a céllal, hogy képet adjon az online társadalom internetezési szokásairól, attitűdjéről, különös tekintettel a világhálón történő vásárlásról, és az azt megelőző online tájékozódásáról.

A felmérés harmadik hullámának tavaly év végén közzétett eredményei szerint a hetente internetezők körében körülbelül azonos a nők és a férfiak aránya. Azonban a világhálót naponta felkeresők közül az online vásárlók, a fizetősen letöltők, az online bankszámlát használók, vagy a nagyobb aktivitást igénylő alkalmazások (pl. fájlcsere, RSS hírgyűjtő) felhasználói, valamint az idegen nyelvű honlapok látogatói körében viszont még a férfiak találhatóak nagyobb számban.

A nők viszont a férfiaknál jobban kedvelik a közösségi oldalakat. Nem csupán az internet használatában különbözik a két nem, hanem a világhálóról való gondolkodásmódban is. A nők bizalmatlanabbak, jobban félnek az online csalóktól, a megbízhatatlan információktól és erősebb tartalmi kontrollt igényelnek.

Az interneten már a középkorúak és az idősebb korosztály is elérhető. A hetente netezők és az online vásárlók egyharmada 40 év feletti, az online biztosítást kötőknél arányuk még ennél is magasabb, 44 százalék.

A legnépszerűbb online tevékenységek az e-mailezés, híroldalak olvasása, és a közösségi oldalak látogatása. Ezeket a netezők több mint kétharmada használja heti rendszerességgel. Nagy népszerűségnek örvendenek a kép és videó-megosztó oldalak, a fórumok és az online csevegés. Bár blogokat csak az intenzív internet felhasználók egynegyede olvas heti rendszerességgel, az elmúlt másfél évben mért markáns növekedés a blogok online kommunikációban betöltött szerepének előretörését jelzi.

A hirdetők számára értékes közösség az internetes naplókat olvasók. Ők a legtöbb termék, szolgáltatás esetén nyitottabbak az online vásárlásra, illetve a fizetős letöltésre. Emellett kevésbé zavarják őket a különböző online hirdetési formák: pop-up ablakok, bannerek, reklám e-mailek.
Blogokat legalább hetente olvasók aránya (%)
(az intenzív internethasználók körében)

Az online tájékoztatás megkerülhetetlenségét bizonyítja az is, hogy a vizsgált másfél évben megnövekedett a vásárlást megelőző online tájékozódás szerepe. Egyre többen tájékozódnak a neten a termékjellemzőkről, az üzletek nyitva tartásáról, de magas azok aránya is, akik az internet segítségével hasonlítják össze az árakat, ellenőrzik az árukészletet, vagy teszteket, vásárlói véleményeket olvasnak. Ennek köszönhetően az internet hozzásegíti a fogyasztókat a számukra kedvező termék, üzlet vagy szolgáltatás kiválasztásához és egyfajta védettséget biztosít a visszaélésekkel szemben.

2,5 millióra tehető azoknak a felhasználóknak a száma, akik már legalább egyszer vásároltak az interneten, ők az intenzív netezők 80 százalékát teszik ki. A legnagyobb arányt az online rendelő, de utánvétellel fizető vásárlók alkotják. Bár növekszik a bankkártyával online fizetők száma is, arányuk még mindig csak az internetezők egynegyedét teszi ki.

A legnépszerűbb online rendelt termékek a könyv, a készétel, a CD/DVD, a ruházat és a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás. A világhálón egyáltalán nem vásárló internetezők leginkább a biztonság és a garancia érvényesíthetőségének hiányával magyarázzák döntésüket. Véleményük szerint az online beszerzés megfoszt a valódi vásárlás élményétől.

Online vásárlók aránya (%)

A felmérés eredményei alapján 1,5 millió internetező rendelkezik online folyószámlával, akik közül 1,3 millió felhasználó végzett már online átutalást. A biztosítási termékek közül a kötelező gépjármű felelősség-biztosításokat és az utasbiztosításokat kötik meg jellemzően az interneten. Ezeknél a pénzügyi szolgáltatásoknál növekszik meg leginkább az online alkuszok szerepe. Az online kötelező gépjármű biztosítások nyolctizedét, míg az egyéb biztosítások felét online alkuszoknál kötik meg az ügyfelek.

Forrás: GfK

2009. január 15.

Internetező nők Ausztriában - 2009 január

Az osztrák internetező nők 37 százaléka elsősorban információszerzésre használja a világhálót, 22 százaléka szórakozásra és 16 százalék kommunikációra.

Wie die aktuelle Lifestyle-Studie der GfK Austria Sozialforschung zeigt, ist das Internet für die meisten österreichischen UserInnen zuerst ein Informationsmedium. Zum Spaß oder zur Unterhaltung verwenden es deutlich weniger. Sicherheit im Internet ist durchaus ein Thema für die ÖsterreicherInnen, die Mehrzahl der Befragten ist aber der Meinung, dass eine Überwachung des Internet nicht auf Kosten der Privatsphäre gehen dürfe.

Österreicher wollen im Netz zuerst Information für Privates, danach Unterhaltung

Im Rahmen der jährlichen Lifestyle-Studie der GfK Austria Sozialforschung wurden 2008 verschiedenste Internet-Nutzungsgewohnheiten der ÖsterreicherInnen und ihr Empfinden der Sicherheit im Netz erfragt. Das Internet ist für die ÖsterreicherInnen über 15 Jahren vorrangig
ein Informationsmedium: Für 37 % der Befragten, die Internetzugang haben, ist die Suche nach Information für private Angelegenheiten der wichtigste Zweck des Internet. An zweiter Stelle folgt aber schon die Rolle des Internet als Unterhaltungsmedium (22 %), und 16 % nutzen das Internet hauptsächlich als Kommunikationsmedium.



Sicherheit im Internet ein wichtiges Thema, aber nicht auf Kosten der Privatsphäre

Die sicherheitsbewussten ÖsterreicherInnen wissen, dass das Surfen im Internet Gefahren bergen kann: Rund die Hälfte der Befragten stimmten, wenn auch mit unterschiedlichem Nachdruck zu, dass das Surfen im Internet gefährlich sein kann.

Das Thema Privatsphäre wird ein wenig zwiespältig gesehen: Zum einen verspürt rund die Hälfte ein gewisses Unbehagen bei dem Gedanken, dass man als Nutzer einen „Digitalen Fußabdruck“ hinterlässt, und rund die Hälfte der Befragten findet dass die verstärkte Überwachung des Internet eine durchaus erstrebenswerte Option darstellt.

Andererseits möchten 8 von 10 der Befragten aber auch nicht, dass die Überwachung des Internet auf Kosten der Privatsphäre geht. Im Zweifelsfall ist den ÖsterreicherInnen also ihre
Privatsphäre öfter wichtig.



Forrás: GfK

2009. január 5.

A divatkövető akcióvadászok az Interneten keresnek Németországban - 2009 január

A Yahoo Németország legújabb ágazati tanulmánya: Divat - információs folyamatok és vásárlási magatartások a weben szerint az Internet egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a divat területén az információszerzésnél és a vásárlásnál.

Wenn es um den Kauf von Kleidung und Modeartikeln geht, inspiriert traditionell der Schaufensterbummel, aber auch das Urteil des Partners ist wichtig. Immer häufiger wird bei Styling-Fragen jedoch auch das Internet zu Rate gezogen, wie die neue Branchen-Studie "Mode - Informationsprozess und Kaufverhalten im Web" von Yahoo! Deutschland belegt. Im Rahmen der repräsentativen Befragung wurde nicht nur analysiert, welche Faktoren die Kaufentscheidung beim Thema Mode beeinflussen, sondern auch, wo sich die Kunden im Netz bevorzugt über Bekleidung informieren und bei welchen Anbietern sie diese kaufen.

Wer oder was hat den größten Einfluss darauf, welcher neue Look morgen in den Kleiderschränken hängen wird? Der neuen Branchenstudie von Yahoo! Deutschland zu Folge ist für 55 Prozent der Befragten in Sachen Mode die Meinung ihres Partners am wichtigsten, dicht gefolgt vom klassischen Stadtbummel, bei dem sich jeder Zweite zum Kauf inspirieren lässt. Ein großer Teil der Testpersonen konsultiert in Modefragen inzwischen aber auch das Internet: Ein Drittel der Befragten (34 Prozent) bestätigt den Einfluss des World Wide Web auf ihre Entscheidung beim Kauf von Bekleidung.

"Die Hemmschwelle, Mode und Bekleidung im Internet zu kaufen, wird immer geringer", bestätigt Heiko Genzlinger, Commercial Director Yahoo! Deutschland. "Kunden schätzen vor allem die bequeme Möglichkeit, von zu Hause aus Angebote und Preise zu vergleichen und dabei so manches modische Schnäppchen zu ergattern."

Internet wird in Modefragen für Preisvergleiche und gezielte Suche genutzt

Das Internet wird von modebewussten Nutzern überwiegend für Preisvergleiche und die gezielte Suche nach bestimmten Artikeln zu Rate gezogen - aber auch, um sich einen Überblick über aktuelle Trends zu verschaffen. Die Hälfte der Befragten verbringt aus diesen Gründen zwischen einer und fünf Stunden pro Monat im Netz. Bei ihrem Online-Modebummel besuchen 30 Prozent Händlerseiten, Shops und Auktionsseiten, 26 Prozent nutzen Suchmaschinen, und 20 Prozent suchen auf Preisvergleichsportalen nach Modeschnäppchen.

Der unkomplizierte Preisvergleich von Bekleidung ist dabei für sie ein Hauptgrund für die Internetnutzung, und vor allem Frauen outen sich mit Aussagen wie "Ich suche immer nach günstigen Angeboten" und "Markenkleidung kaufe ich nur, wenn sie günstig ist" als Schnäppchenjäger im Netz.

So stark das Preisbewusstsein bei den Befragten ausgeprägt ist, so gering scheint ihre Markenaffinität bei Modeartikeln in der Informationsphase zu sein: Rund drei Viertel gaben an, dass sie im Vorfeld einer Anschaffung noch keine Vorstellungen davon haben, von welcher konkreten Marke der Artikel sein soll, den sie kaufen möchten. Die Offenheit der Kunden gegenüber Marken und Produkten bietet Werbetreibenden die Chance, die Kaufentscheidung durch gezielte Online-Werbung in thematisch passenden Umfeldern für ihr Produkt zu beeinflussen.

Online-Versandhandel holt beim Kauf von Mode und Bekleidung auf

Wenn es um den Kauf von Bekleidung und Modeartikeln geht, liegt der stationäre Handel wie die großen Bekleidungshäuser (21 Prozent), Geschäfte, die nur eine Marke führen (20 Prozent), und die Kauf- und Warenhäuser (18 Prozent) in der Gunst der Kunden noch vorne. Allerdings belegt der Online-Versandhandel für Mode schon den 4. Platz, denn 15 Prozent der Befragten gaben an, dort häufig einzukaufen. Am liebsten tun sie das beim Auktionshaus eBay, wo 24 Prozent bereits einmal Bekleidung eingekauft haben, dicht gefolgt von den Online-Versandhäusern quelle.de, otto.de und neckermann.de.

Beliebte Ziele für den Einkaufsbummel im Netz sind auch die Internet-Shops der Modehersteller Esprit und H&M. Als Argumente für einen Einkauf im Internet sprechen in erster Linie die günstigen Preise, die Breite des Angebots, der bequeme Einkauf von Zuhause aus sowie die Lieferung der gekauften Ware nach Hause. Bei denjenigen, die Mode lieber im konventionellen Handel kaufen, war die fehlende Möglichkeit, die Artikel vorher anzuprobieren oder genau in Augenschein zu nehmen, der Hauptgrund, nicht im Internet einzukaufen.

Fazit der Studie: Schon jetzt spielt das Medium Online beim Informationsprozess und Kauf von Mode eine Rolle. Künftig wird diese Bedeutung jedoch noch mehr steigen. Die Aussagen der Befragten zeigen, dass die Vorteile des Kaufs von Mode im Internet gegenüber dem stationären Handel klar gesehen werden. Daher ist davon auszugehen, dass der Kauf dieser Artikel über das Internet künftig weiter steigen wird - eine klare Chance für Markenartikler und Werbetreibende diese Zielgruppe auf den einschlägigen Modeumfeldern im Internet anzusprechen und für ihre Produkte einzunehmen.

Design der Studie Die Branchenstudie "Mode - Informationsprozess und Kaufverhalten im Web" wurde vom Forschungsinstitut INNOFACT AG im Auftrag von Yahoo! Deutschland im Zeitraum Juni / Juli 2008 durchgeführt. Dafür wurden 1.508 Testpersonen aus dem Verbraucherpanel meinungsplatz.de befragt. Die Stichprobe ist anhand der Kriterien Alter, Geschlecht und Bildung internetrepräsentativ.

Forrás: Yahoo

2008. december 22.

A 6-11 éves gyerekek 89 százaléka internetezik Amerikában - 2008 november

  • A 6-11 éves gyerekek 89 százaléka internetezik Amerikában
  • Játszanak, házi feladat írnak, zenét hallgatnak
Who are Kids and Why are they an Important Consumer Segment?
  • Kids are defined as individuals age 6-11

  • In addition to being future adult consumers, today’s kids have grown up in the age of online communication and networking

  • Many kids are computer savvy and spend a significant amount of time online

  • These communication/technology-based differences make kids a unique consumer segment, and it’s important to take these differences into account when trying to reach young consumers

  • In other words, kids may respond to ads and marketing differently than individuals in older generations
How do Kids Spend their Free Time?
  • Top activities for Kids hasn’t changed much over the years and includes going to the movies, spending time with their family, and playing sports.

  • While most Kids tend to pursue leisure activities that are social in nature, a significant percentage of females and the youngest Kids still enjoy more alone time doing artistic activities and reading books

  • Computer time is enjoyed fairly similarly across age groups and gender
What do Kids Spend their Money on?
  • Again, not much has changed in what kids are spending their money on: toys and candy are top items among both Boys and Girls

  • Boys are also more likely to spend their money on video games and collecting cards

  • Girls are more likely to use their money to buy clothing
What Toys/Games do Kids Prefer?
  • About 40% of Kids say they spend their money on toys and about one-third on video-games

  • Interest in particular types of toys and games varies by age groups.

  • Younger Kids prefer educational games or toys that tap into their natural creativity and imagination

  • 10-11 year olds prefer more intellectual or skill oriented toys/games
Kids Are Active Online
  • 89% of all kids age 6-11 use online computer services.

  • Of those kids, the majority are:
    • playing games,
    • doing research for homework
    • listening to or downloading music.

  • Older kids in particular are likely to visit the websites of their favorite cable networks including Disney, Nickelodeon and Cartoon Network.

  • Kids 10-11 are more likely to be socializing online through email, instant messaging or blogs than younger kids.

  • They are even starting to visit myspace.com and use search engines at much higher rates than younger kids
Segmenting Kids Based on Behaviors & Attitudes
  • Kids can be segmented into different groups based on behaviors and attitudes surrounding video game playing, online communications, the green movement and team sports

  • More than one-third of kids age 6-11 are “Gamers”, and almost half of the other groups fall into that category as well

  • The other groups, Social Networkers, Little Greenies and Team Players are more unique and share far fewer kids across groups
Kids Segments & Their Differing Attitudes
  • There are some big differences in the way different types of kids perceive themselves and behave

  • Little Greenies are most likely to see themselves as innovators, while Team Players are followers

  • Social Networkers are most likely to see themselves as fashionable, while Greenies and Gamers are more unique in their personal style

  • Team Players and Social Networkers are most likely to be achievers and strive to go to
    college, be famous, etc.

  • When it comes to media and advertising, Little Greenies are most ad receptive, while Social

  • Networkers are the most involved with all types of media
Forrás: Experian

2008. december 20.

Kommunikáció a legfontosabb a fiataloknak az Interneten Németországban - 2008 december

A fiatalok saját bevallásuk szerint az interneten töltött idejük csaknem felét kommunikációra fordítják Németországban. A maradék idő közel azonosan oszlik meg az információ, a játék és a szórakozás mint zene, videók vagy filmek között.

Besonders intensiv werden Online-Communities wie „schülerVZ“ genutzt, dort und auch sonst im Internet hinterlassen die Jugendlichen in großem Umfang persönliche Spuren. Das sind Ergebnisse der JIM-Studie 2008, die heute in der Mannheimer Popakademie
vorgestellt wurde.

Fast drei Viertel der 12- bis 19-Jährigen Internet-Nutzer haben inzwischen Erfahrungen mit Online-Communities gemacht, 41 Prozent besuchen diese Plattformen täglich, weitere 16 Prozent mehrmals pro Woche. Von den täglichen Nutzern schaut sich die Hälfte sogar mehrmals am Tag in der Community um.

45 Prozent der Jugendlichen waren schon einmal bei „schülerVZ“, mit Abstand folgen Angebote wie „studiVZ“ (12 %), „MySpace“ (10 %) oder „ICQ“ (7 %). Ob auf Plattformen wie „schülerVZ“ oder auf der eigenen Homepage - Jugendliche gehen recht unbedarft mit persönlichen Angaben im Internet um.

Drei Viertel der Internetnutzer haben Informationen zu ihren Vorlieben oder Hobbies online gestellt. Weit verbreitet ist auch Bild- oder Fotomaterial, auf dem die Befragten selbst zu sehen sind (60 %) oder Freunde bzw. Familienmitglieder (46 %). Auch die eigene E-Mail-Adresse ist bei mehr als 40 Prozent im Internet einsehbar, knapp ein Drittel hat die Nummer ihres Instant Messengers eingestellt.

Mehr Zurückhaltung gibt es bei Handy- oder Festnetznummern, die nur sieben Prozent im Internet angegeben haben. Mädchen präsentieren häufiger als Jungen Bilder von sich und Dritten im Netz, Jungen geben zu einem größeren Anteil die E-Mail-Adresse oder die Nummer für Instant Messaging preis.

Fragt man, wer Zugang zu diesen persönlichen Daten hat, so bestätigen 34 Prozent, dass diese ungeschützt für alle Internetnutzer einsehbar sind. 61 Prozent geben an, dass nur „Freunde“ an diese Informationen gelangen können.

Allerdings stellt sich in diesem Zusammenhang die Frage nach der „Definition“ von Freunden. Zwar geben fast alle Jugendlichen an, dass es sich hierbei um Freunde handelt, die sie „richtig“ und nicht aus dem Internet kennen würden, allerdings ist zu vermuten, dass das „richtig kennen“ von den Jugendlichen sehr weit gefasst wird.

Im Rahmen einer Zusatzbefragung zur JIM-Studie 2008 hatten die Nutzer von Online-Communities im Schnitt etwas mehr als 70 „Freunde“, Mädchen sogar um die 90. Es dürfte sich also eher um Bekannte oder Freunde von Freunden handeln und weniger um engere Beziehungen, wie sie der Ausdruck „Freund“ eigentlich impliziert.

Internetzugang: Persönlicher Besitz 2008 / 2007


Internet: Nutzungsfrequenz 2008



Internet-Aktivitäten 2008 täglich/mehrmals pro Woche



„Web 2.0“-Aktivitäten* 2008



Bereits besuchte Chatrooms 2008 offene Nennungen, Auswahl



Wurde im Chat schon mal von Fremden nach Adresse, Telefonnummer oder Namen gefragt



Persönlicher Kontakt mit Leuten, die man im Chat kennengelernt hat



Online-Communities: Nutzungsfrequenz 2008


Aussagen zu Communities



Probleme mit Communities



Hinterlegte persönliche Daten im Internet 2008



Genutzte Medien in den letzten 14 Tagen für Internet



Forrás: MPFS

2008. december 18.

A hagyományos média növeli az online információkeresést Amerikában - 2008 december

A hagyományos média élénk szerepet játszik az online információkeresésben és az információk online és szájreklám útján való megosztásában egészség, testápolás és környezetvédelem témákban Amerikában.

Among nearly 1,000 digital influencers in the areas of beauty, personal health or the environment, more than eight in ten say they often go online to find out more after reading something in a magazine or newspaper (84%) or hearing something on TV or on the radio (84%.) The research shows that both traditional and online media sources help shape public opinion in the complex world of online influence.

The study helped develop a tool called the “IM MS&L Sharability Index,” which ranks sources of online information based on how often material from those locations is shared by a category’s most powerful influencers. The index was introduced as a method for maximizing digital influence based on learnings from the research and was designed to help marketers make decisions on influencer strategies to create campaigns for maximum impact.

The index takes into account online influencers’ propensity to both gather and share information. It also considers information sources influencers use most often and the sources with maximum “sharability,” or those most likely to be shared. The index then ranks 15 types of online sources within three distinct categories of digital influencers: beauty, personal health, and environmental cause. Sources with the highest sharability generate the most digital word-of-mouth per contact.

Below are some of the key findings of the research:

Beauty influencers rely heavily on manufacturers’ websites for their point of view.
  • In a good sign for advertisers, company and product websites are more effective sources for driving word-of-mouth in the beauty category than in either personal health or environmental cause.

  • Online community Web sites rank the highest of 15 sources for sharability among digital beauty influencers, and portals and search engines have the lowest sharability score.

  • In the beauty category, consumer opinion may motivate more sharing than in other categories: Blogs, discussion boards and chat rooms are rated above average on the index.
Non-profit and academic web sites should not be neglected for green content.
  • Influencers in the environment space spend a great deal of time gathering information from non-profit, association and academic Web sites (42% do so at least once per week).

  • Digital influencers in the category of environmental cause embrace traditionally credible and objective sites when it comes to sharability.

  • The highest sharability scores go to Web sites of environment-related publications, magazines and TV networks, and non-profit/academic Web sites.

  • Banner ads and online community sites have the lowest sharability scores, meaning that environmental influencers share information from these sources much less frequently than they do information from all other sources, relative to how often they gather information from each of these sources.
Nutrition is a hot topic for health influencers
  • Majorities of personal health influencers frequently gather information about nutrition (54%) and nearly half frequently share this content with others.

  • The most “sharable” source among digital influencers in this category are national and local government Web sites, even though these sites are not as widely visited and used as other sites that provide health information.

  • These Web sites trigger a great deal of word-of-mouth on the part of the personal health influencers who access them, so the sites may provide the biggest bang for a marketer’s digital communications’ buck.

  • While influencers often use portals and search engines to gather health information, these are among the sources with the lowest “sharability” rankings.
Forrás: Ipsos

2008. december 11.

A World Internet Project (WIP) nemzetközi jelentése - 2008 december

Magyarország az internet használatában és elterjedésében még mindig meglehetős lemaradásban van más országokkal szemben. A 65 év feletti korosztály csupán 5%-a ismeri a világháló adta előnyöket. Hazánkban az internet iránti érdektelenség világviszonylatban is kiemelkedően magas: a felnőtt korú magyar lakosság több mint fele továbbra sem használja az internetet. Azonban a fiatal generáció döntő többsége már egy globális ifjúsági kultúrában nő fel, amelynek legfontosabb pillére maga az online létezés. Többek között ezt is tartalmazza a World Internet Project (WIP) nemzetközi jelentése.

A WIP nemzetközi jelentéséről

A jelentés több mint 300 oldalon, több száz színes ábra, grafikon segítségével mutatja be és ezáltal összehasonlítja a 2007-ben adatokkal rendelkező 13 országra, így Magyarországra vonatkozó tényeket. A kutatók a világ legkülönfélébb országait vonták bele az elemzésekbe: Ausztrália, Csehország, Egyesült-Királyság, Izrael, Kanada, Kína, Kolumbia, Makaó, Svédország, Szingapúr, Egyesült Államok, Új-Zéland és Magyarország. A beszámoló foglalkozik az internethasználat elterjedtségével, a hozzáférés módjaival, az internethasználati szokásokkal, egyes internettel kapcsolatos véleményekkel és a médiahasználati szokásokkal.

Magyarország a világban – néhány összehasonlító adat
  • Nemzetközi összehasonlításban továbbra is igen alacsony a magyarországi internethasználók aránya. A WIP nemzetközi adatai alapján Svédországot, Új-Zélandot és Kanadát találjuk a legmagasabb, míg Magyarországot és Csehországot a legalacsonyabbak penetrációval rendelkező országok között.

  • Az internethasználat tekintetében globális viszonylatban is egyértelműen meghatározó az életkor szerepe, ugyanakkor hazánk egyike azon országoknak, ahol a legnagyobb a szakadék a legidősebb és a legfiatalabb korosztályok között. A legfejlettebb országokban (Svédország, Nagy-Britannia, USA, Ausztrália) a 65 évnél idősebb korosztály 30-40 százaléka számít rendszeres internetezőnek, míg Magyarország esetében ez csupán 5 százalék.

  • Évek óta ismertek azok a hazai kutatási eredmények, amelyek az internettől való távolmaradás okaként leginkább a kognitív gátakat említik. Az érdektelenség és a motivációhiány már-már „hungarikumnak” tekinthető: az emberek több mint fele elsősorban ezért nem használja az internetet Magyarországon. Ez az érték nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas.

  • Az internethasználók életében az egyik képernyő időt rabol a másiktól: szinte minden országban, így Magyarországon is igaz, hogy az internetezők kevesebbet tévéznek, mint a világhálót nem használók. Az alaposabb elemzés azt is kimutatta, hogy ez az összefüggés minden korcsoportban érvényes, vagyis nem azért alakul ki, mert a nem internetezők között több az idős ember, akik több időt töltenek tévénézéssel.

  • Magyarországon az internetezők kiemelkedően bíznak a világhálón megjelenő tartalmakban: azokat nagyrészt megbízhatónak és pontosnak ítélik. Ugyanakkor a pénzüket, vagy vásárlásaikat már nem bízzák az internetre: nemzetközi összehasonlításban a magyar internetezők között kifejezetten alacsony az online vásárlók, vagy bankolók aránya.

  • Bármekkorák is a különbségek az internethasználat terén a többi vizsgált ország és a magyar társadalom egészét tekintve, van egy réteg, ahol ez nem mutatkozik meg: a fiatalok korcsoportja. A 25 év alattiak nem csak, hogy szinte azonos arányban használói az internetnek, mint külföldi kortársaik, hanem nagyrészt ugyanúgy is használják a világhálót. Ez a korosztály már az internet világában szocializálódott, így csatlakozik ahhoz a globális ifjúsági kultúrához, amelynek integráns része, sőt alapja, a hálózati eszközök változatos használata.









Forrás: Ithaka

2008. november 16.

A digitális orvosok online lépnek kapcsolatba betegeikkel Amerikában - 2008 november

A gyógyszerekkel, biotechnológiával és a gyógyítással kapcsolatos információkat az Interneten és más digitális technológiával elérő orvosok száma 20 százalékponttal növekedett 2004 óta és elérte a 84 százalékot Amerikában. A Manhattan Research kutatása szerint.

The research also finds that 36% of physicians now communicate with patients online (up from 19% in 2003), and that physicians are more active than the average consumer when it comes to new media.

Additional information from the physician survey:
  • 54% of US physicians own a smartphone.

  • Google is the most popular search engine among physicians, with 91% reach among physicians searching for health and pharmaceutical information online.

  • 83% of physicians watch video clips online, as compared with 34% of all US adults.

  • Physicians using online communities - such as Sermo and Medscape Connect - are more likely to be primary care physicians, be female, own a PDA/smartphone, go online during or between patient consults, and be slightly younger than the average physician.
Online Media Consumption for Professional Development

Physicians are increasingly using emerging technology channels to enhance their professional development and shifting their learning online. When it comes to product and treatment information seeking, physicians on average conduct 41% of their pharmaceutical and medical device research online. This number is expected to reach 50% going forward.

Live Video Detailing:
  • Though physicians have traditionally relied upon personal interaction with sales reps to build relationships and stay abreast of the latest product updates and news, live video detailing through the internet has emerged as an alternative to traditional face-to-face meetings.

  • About 45,000 US physicians met online with a sales rep over the past year, and more than 300,000 more show interest in interacting with sales or other company representatives, the study said.
Call Centers:
  • Many physicians report an interest in call centers that give them access to a company representative (not their dedicated sales rep) via telephone or web chat 24 hours a day, 7 days a week.
Physician Customer Service Portals:
  • While most physicians still want to be able to talk to a sales rep during a new product launch or when they have a question, they prefer to conduct more routine activities online at their own convenience.

  • Physicians often turn to customer service portals, which include access to journal reprints, the ability to order samples, patient education information, links to continuing medical education, and sometimes live online video conferencing with a company rep.

  • Though portal visitation actually declined from 2007 to 2008, interest in using a service portal increased over the same period. This indicates an unmet demand for relevant content that exists today, according to Manhattan Research.
Product Websites:
  • Product websites are often one of the first places physicians visit when researching treatment and prescribing information and updates for a particular product.

  • In 2008, the diabetes brand sites of Januvia, Actos, Byetta, and Avandia all ranked prominently in terms of primary care physician visitation to pharmaceutical product sites.
Online Medical Journals:
  • The New England Journal of Medicine, American Family Physician and the Annals of American Medicine are the top three online journals among physicians. Reading online medical journals has been one of the fastest growing professional activities for physicians, growing at a double-digit rate over the past three years.

  • Physicians in the study say that they will devote even more time to online journals in coming years.
Online Conferences:
  • Online conferences offer physicians the ability to attend medical events and network with colleagues from the convenience of their own office or home computer.

  • Like online journal visitation, attending virtual conferences is a professional activity that has grown at a double-digit rate over the past three years.

  • Physicians report that they expect to increase their attendance at online conferences, and these types of events are expected to grow in terms of quantity and variety.
These emerging digital channels give professional sales, marketing, and service teams new ways to better align their efforts and facilitate cohesive relationships between physicians and brands if they can determine the optimal channel mix, Manhattan Research said.

Forrás: Manhattan Research

2008. október 27.

A fiatalok fele online gyűjt egészségügyi információkat Amerikában - 2008 október

Egy új amerikai online felmérés szerint a 13 és 24 év közötti fiatalok több mint fele az Internethez fordul egészségügyi és wellness információkért. Olyan forrásokat keresnek, melyek pontosak, biztonságosak és névtelenek.

The survey was a collaboration between Ypulse, ISIS, YouthNoise and Peanut Labs and was conducted nationally with 1600 young men and women. The survey was created to identify gaps and opportunities for delivering health info in order to inform businesses and organizations who advocate for young people's health and wellness.

Respondents were recruited from popular youth-oriented social networks by Peanut Labs. "We are happy to provide access to this difficult-to-reach audience to inform them of these important health issues," said Murtaza Hussain, president of Peanut Labs.

Of the respondents who said they use the Web for information about health and wellness, they most often cited WebMD (15.1%) as their source, seconded by search engines. Seventeen percent (17%) of the group visited online confessional sites or message boards to share something personal, 87% of whom reported positive experiences.

Respondents across all ages, genders and race/ethnicities consistently identified STDs/HIV and drugs/substance abuse as their top health concerns. Issues related to the internet, such as cyber-bullying were mentioned, but with far less frequency.

When asked to contribute suggestions for websites geared towards youth mental health and wellness, youth stressed the importance of marketing its availability widely. Safety and anonymity were also important, followed by ease of use. Responses suggest sites are most helpful when they include both accurate, accessible information and a community where users can interact and obtain personal support from both peers and professionals. An ideal site would, of course, also be fun and interactive.

"Youth have always gotten information about sensitive and personal health issues from their peers. What's changed today is that they're communicating with their peers online within their social networks," says Deb Levine, Executive Director of ISIS, Inc. "It is the responsibility of health professionals to go where young people are, rather than force them to search for health information that could save their lives."

Forrás: ISIS; Ypulse; YouthNoise; Peanut Labs

Kezdeményező és nyitott üzleti döntéshozók - 2008 I. félév

Az üzleti döntéshozók számára sokan és sokféleképpen kínálják termékeiket, szolgáltatásaikat. A reklámozásra igénybe vett médiumok között előkelő helyen szerepel az internet, amelyen keresztül az üzletemberek több mint 90 százaléka elérhető. A döntéshozók internetezési szokásai kapcsán számos jellegzetesség és egyedi vonás fedezhető fel. Összességében megállapítható, hogy az átlagosnál innovatívabb és kezdeményezőbb célcsoporttal állunk szemben.

Míg otthoni internet hozzáféréssel a 18-69 éves internetezők háromnegyede rendelkezik, addig a vállalati döntéshozók körében ez az arány 95 százalék. A mobilinternet-használat szintén kiemelkedik a menedzserek esetében: mobiltelefonján csaknem 25 százalékuk internetezik, laptopon pedig valamivel több, mint 20 százalékuk használ mobil szélessávot.

Az internetes tevékenységek között az ügyfelekkel és partnerekkel való kapcsolattartás mellett fontos szerepe van a versenytársak figyelésének és a hírek közötti tájékozódásnak is.





A mindennapos informálódásra használt honlapok rangsorát toronymagasan az origo és az index vezeti. Az üzleti döntéshozók közel 80 százaléka látogatja ezeket a weboldalakat.

A domináns szerepű világháló mellett ugyanakkor helyt kapnak az offline médiumok; havi- heti- és napilapok is. A gazdasági hetilapok rangsorában első helyen szereplő HVG-t a döntéshozók közel 60 százaléka olvassa rendszeresen.

Az üzleti, gazdasági jellegű honlapokat látogató döntéshozók többsége regisztrált tagsággal is rendelkezik az olvasott weboldalon, az oldalak hírlevelére feliratkozók aránya pedig eléri a 45 százalékot.

Az NRC Piackutató által készített felmérésből az is kiderül, hogy az üzleti döntéshozók a gazdasági, üzleti jellegű portálok mely tartalmait milyen arányban olvassák. A legtöbben a pénzügyi (több mint 80 százalék) valamint a politikai hírek (közel 60 százalék) iránt érdeklődnek. A rangsorban az előbbieket a technikai rovat, majd a tőzsde és devizaárfolyamok követik. Jól látható tehát, hogy az üzletemberek fontos szerepet szánnak a tájékozódásnak és időt szentelnek a pénzügyi és politikai helyzet követésére.

Az üzleti portálok többsége a hírek közlése mellett egyéb hasznos szolgáltatásokat is kínál a látogatóknak. A mikrovállalkozások menedzserei ezek közül az adózási információkat böngészik legnagyobb arányban (60 százalék). A kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalati döntéshozók 56, illetve 57 százaléka a vállalati híreket olvassa szívesen. A rangsorban olyan szolgáltatások is szerepelnek, mint a makrogazdasági adatszolgáltatás, pályázatfigyelő, pénzváltó, angol szakszótár, csak hogy néhányat említsünk. A weblapokon használható kalkulátorok közül a bér kalkulátor, a valutaváltó és az SZJA kalkulátor a legnépszerűbbek.

Az online vásárlás témakörének is érdemes külön figyelmet szentelnünk. Míg a 18-69 éves internetezők 65 százaléka próbálta már ki az internetes vásárlást, addig az üzleti döntéshozók körében ez az arányszám 90 százalék felett van. A 18-69 éves netezők 40 százaléka legalább alkalmanként rendel online, míg az üzleti döntéshozók közel 80 százaléka.

A világhálón keresztül beszerzett termékek köre változatos. A menedzserek közel 45 százaléka vásárol online módon műszaki cikkeket. A rangsorban másodikként – 30 százalékos értékkel – a számítástechnikai termékek szerepelnek, de az üdülés, szállás valamint a repülőjegy internetes lefoglalása is a döntéshozók közel 30 százalékára jellemző.





Az online fizetés tekintetében is kezdeményezőbbek a döntéshozók. A mikrovállalatok menedzsereinek 58, a kis- és középvállalati, valamint nagyvállalati döntéshozók több mint 60 százaléka próbálta már ki az interneten keresztüli fizetést.

A döntéshozókra jellemző nyitottság az online banki szolgáltatások igénybevételében is megmutatkozik. Míg az internetezők 33 százaléka él ezzel a lehetőséggel, addig a menedzserek több mint 70 százaléka választja pénzügyei intézéséhez az internetet. Az online vásárlás és átutalások alkalmazásának ilyen magas arányú különbsége a célcsoportok életvitelének eltéréséből is adódik. Az üzletemberek mindennapi operatív feladataik elvégzéséhez gyors és praktikus megoldásokat keresnek. A vásárlások lebonyolításakor és hivatali ügyintézésekhez is rutinszerűen alkalmazzák az internet kínálta lehetőségeket.

Forrás: nrc

2008. szeptember 20.

A fogyasztók előnyben részesítik az Internetet a vásárlási döntéseknél Németországban - 2008 szeptember

Az internet-előfizetéssel rendelkező német fogyasztóknál az Internet a legfontosabb információforrás egy utazás vagy nyaralás megrendelésénél. Ugyanez vonatkozik a szórakoztató elektronikai eszközökre is.

Az Internet a második helyen áll közvetlenül a mindenkori szaküzletek tanácsai után autóvásárlásnál, nagyobb háztartási készülékek beszerzésénél és pénzügyi termékek kiválasztásánál. Mindegyik termékcsoport esetében 76 százalékkal a keresők a legfontosabb belépési csatornák az Internetre, a web 2.0 alkalmazásoknál a fórumok vezetnek 25 százalékkal a német internetezőknél.

Internethasználat versus offline információforrások

Az otthoni vagy munkahelyi internetkapcsolattal rendelkező fogyasztók 67 százaléka az Interneten informálódik utazás vagy üdülés lefoglalása előtt. Ennek a csoportnak az Internet a legfontosabb információforrása megelőzve az utazási irodákban kapott tanácsadást, amit a megkérdezettek 61 százaléka vesz igénybe. Hasonlóan fontosak a barátok vagy az ismerősök ajánlásai, amiket 60 százalék vesz igénybe.

Az újságokat és a szaklapokat 19 százalék nevezte meg információforrásként, a média mint a rádió (2%), a tévé (11%) és az magazinok (12%) a legalacsonyabb értékeket értek el.

A teljes lakosságot tekintve az utazási irodák tanácsadása a legfontosabb információforrás 58 százalékkal. Ezt követik a barátokkal és az ismerősökkel való beszélgetések (55%) és az Internet, melyet a teljes lakosság 49 százaléka használ.

A többi felmért vásárlói csoportban is azonos a kép: az utazásfoglaláshoz hasonlóan magas az Internet aránya a szórakoztató elektronikai termékek vásárlásánál, a megkérdezettek 64 százaléka használja. A szaküzletek tanácsai 61 százalékkal a második helyen áll, a barátokkal és ismerősökkel való beszélgetések a harmadik helyen (54%). A szaklapok 33 százalékos aránya a várakozásoknak megfelelően valamivel magasabb, mint az utazásoknál.

A gépkocsivásárlás (55%) vagy nagyobb háztartási gépek beszerzése (60%), biztosításkötés (50%) és pénzbefektetés (44%) esetén az Internet az azt használóknál a második helyen álló információforrás. A tanácsadást az autószalonokban, a szaküzletekben vagy a brókereknél általában 15 százalékponttal gyakrabban veszik igénybe.

Mindegyik termékcsoportnál az ismert internethasználati tényezők játszanak szerepet: a magasabb internethasználat a megkérdezettek magasabb képzettségével és foglalkoztatásával áll összhangban. Ugyanígy a csökkenő internethasználat az életkor növekedésével áll arányban és a férfiak mintegy tíz százalékponttal nagyobb arányban használják az Internetet információszerzéshez, mint a nők. (Az utazások kivételével, ahol a nők csak kis mértékben maradnak el a férfiaktól.)

Információforrások az Interneten és a web 2.0 felületeken

A fogyasztók 76 százaléka a keresőkhöz fordul, ha az Interneten érdekes információkat keres. Átlagosan 71 százalékuk navigál információkeresés közben a keresett terméket vagy szolgáltatást kínáló cégek honlapjaira. 46 százalékuk az újságok, magazinok, rádiók és tévék oldalain is keres, árösszehasonlító portálokon 39 százalék és aukciós oldalakon 24 százalék.

A vásárlás előtti információgyűjtésnél az új Internet, az úgynevezett web 2.0 még indulóhelyzetben van. A teljes árucsoportot tekintve a megkérdezett fogyasztók 25 százaléka látogat fórumokat, 23 százalék blogokat, 9 százalék videóportálokat és csak 6 százalék közösségi hálózatokat. Termékkategóriánként a felhasználási arány legfeljebb megduplázódhat, mint például az utazni vágyóknál, akik 19 százalékban a blogokat keresik fel előszeretettel, vagy a szórakoztató elektronikai termékeket keresőknél, akik 9 százalékban a közösségi hálózatokat olvassák.

„A web 2.0 fontosságát nem szabad lebecsülni: a felhasználók 76 százaléka keresőkön keresztül lép be az Internetre, melyeken keresztül a megfelelő web 2.0 tartalmakra is elkerülnek. Abból kell kiindulnunk, hogy a keresőkön keresztül a blogbejegyzésekre kerülő fogyasztók forrásként a keresést listázták és nem a blogot”, mondja Dirk Steffen, a TNS Infratest Új Interaktív Központ vezetője.

Az Internet és így a web 2.0 források is egyre inkább teret hódítanak. Az új technológiával felnövő „digitális benszülöttek” aránya folyamatosan növekszik. Ennek megfelelően az internethasználat az életkor szerint is növekszik. Az internetezés költsége csökken, így a képzettség és a használat közötti összefüggés is egyre inkább gyengül.

A 29 év alatti fiatal felnőttek máris 71 százaléka az Interneten keres információt, ha utazás vagy üdülés lefoglalásáról, szórakoztató elektronikai termékek megvásárlásáról vagy autóvásárlásról van szó. A 30-39 éveseknél az arány már csaknem 80 százalékra növekedett.

A web 2.0 alkalmazások mint a közösségi hálózatok például a barátok és ismerősök vagy a felhasználók közötti információcserét célozzák meg. A jövőben az ajánlások egyre nagyobb arányban itt lesznek megtalálhatók, ami által a termékgyártó és szolgálatást nyújtó vállalatok számára adódik a lehetőség, hogy az online található kommunikációkat kövessék és kiértékeljék. Már egyik vállalat sem engedheti meg magának, hogy a termékeire vagy márkáira vonatkozó, az Interneten található információkat ne vegye figyelembe.

A web 2.0 tartalmak még nem állnak a legelső helyen, de arányuk növekedni fog. Azok a vállalatok, amelyek már ma tapasztalatokat gyűjtenek arról, a web 2.0 tartalmakban termékeikre és márkáikra milyen releváns információk találhatók, ők a jövőre vonatkozóan jól pozícionáltak ahhoz, hogy hatékony kommmunikációt valósítsanak meg, szűrés nélküli visszajelzéseket kapjanak és valós trendeket határozzanak meg.

Forrás: TNS Deutschland