NETKUTATÁSOK.hu
A fontos magyar és a tanulságos nemzetközi internetkutatások eredményeinek blogja - online vállalkozóknak és online hirdetőknek. Azért, hogy jobban megismerjük és megértsük az internetet és az internetezőket.
"Ne azt számold, hány embert érsz el, azokat érd el, akik számítanak."
[David Ogilvy]
Kérdése, észrevétele, javaslata esetén várjuk levelét a hello[kukac]sarkozymarketing.hu email címen, vagy az oldal alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: időmérleg. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: időmérleg. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. november 26.

YouTube és Facebook elvette a Yahoo és az MSN helyét Amerikában - 2009. október

A YouTube és a Facebook oldalak látogatottsága rohamosan növekedett az elmúlt három évben. Ezeken a portálokon egyre több időt töltenek az internetezők.

A YouTube és a Facebook az internetezők idejét a Yahoo és az MSN honlapoktól vette el.

Eközben a Google időrészesedése lényegében változatlan maradt.




Forrás: Business Insider

2009. október 20.

Tartalom legyőzte a kommunikációt Amerikában - 2009. szeptember

  • Az internetet ma már elsődlegesen a tartalom miatt használják a netezők Amerikában. Tartalmak olvasásával közel 7 órát töltenek havonta 2009-ben, 92 százalékkal többet, mint hat évvel korábban.

  • Ugyanakkor kommunikációval csak közel 5 órát, 13 százalékkal kevesebbet, mint korábban.

  • Új tevékenység a közösségi kapcsolatok, melyre havi 3 órát fordítanak.


Forrás: Business Insider

2009. március 18.

115 domain látogatása egy hónap alatt Amerikában - 2009 március

Egy átlag internetező 62 alkalommal lépett fel a hálózatra Amerikában 2009 januárban.
  • 115 különböző domaint látogatott meg,

  • 2.580 honlapoldalt nézett meg,

  • 55 másodpercig volt fent egy oldalon,

  • 74 perc 46 másodperc számítógépes időt töltött el online.



Forrás: Nielsen

2008. október 1.

Az amerikaik már 2 órát Interneten és 3 órát mobilon videóznak - 2008 május

Az amerikaik már több mint 2 órát videóztak Interneten és több mint 3 órát mobilon 2008 májusban (per fő). Egy évvel korábban még nem volt kimutatható adat a szabadidőnek ilyen fajta eltörléséről.

Interneten 26 és fél órát töltöttek, ami 9 százalékkal több idő, mint egy évvel korábban.



Forrás: Nielsen

2008. augusztus 3.

Megmértük a digitális szakadékot - 2008

A magyar internetezők magasabban képzettek és tehetősebbek, átlagéletkoruk pedig 20 évvel alacsonyabb, mint a nem internetezőké. Naponta több mint fél órával kevesebbet tévéznek, mint a nem internetezők, az internet hírforrásként jelentősen csökkenti a televízió dominanciáját körükben, és messze maga mögé utasítja a rádiót és a nyomtatott sajtót. Az internetezők szerint az internet a leghitelesebb, míg a nem internetezők szerint a legkevésbé hiteles hírforrás.

A digitális szakadékot legegyszerűbben az internethozzáférés elterjedtségével lehet számszerűsíteni. Az Index és a Forsense Piac-, és Közvélemény-kutató Intézet közös, a média-, és hírfogyasztási szokásokat vizsgáló felméréséből kiderült, hogy a magyar lakosság 41 százaléka internetezik rendszeresen, 30 százaléka gyakori online hírfogyasztó, és 13 százaléka az internetről értesül először a vezető hírekről. Előző cikkünkben a teljes lakosság és az internetezők tájékozódási szokásai közötti különbségekről volt szó, ezúttal a hetente legalább egyszer internetezőket hasonlítottuk össze a digitális szakadék túloldalán álló többséggel, az 59 százaléknyi egyáltalán nem, vagy kevesebb mint hetente egyszer internetezővel.

Az időmérleg azt mutatja, hogy az internetezés elsősorban a tévénézéssel töltött időt befolyásolja: míg az internetezők 114, a nem internetezők 151 percet néznek tévét naponta. Míg a nem internetezők valamivel több, mint fél órával többet tévéznek, az internetezők átlagosan közel két órát interneteznek naponta. A rádióhallgatással és az újságolvasással töltött idő tekintetében nem jelentős a különbség a digitális szakadék két oldalán állók között.

A nem internetezők leggyakrabban a televízióban keresik a híreket, 86 százalékuk a televízióban, 49 százalékuk a rádióban, 37 százalékuk a nyomtatott sajtóból tájékozódik gyakran. Meglepő módon a heti egy alkalomnál is ritkábban internetezők között is akadtak olyanok, akik az internetről tájékozódnak, ha a legfrissebb hírekre kíváncsiak.

Az internetezők viszont ugyanolyan arányban keresik az interneten a híreket, mint a televízióban, 64, illetve 65 százalékuk mondta azt, hogy az internetről, illetve a televízióból tájékozódik gyakran, ha a legfrissebb hírekre kíváncsi. A rádiót és a nyomtatott sajtót is kevésbé igénylik az internetezőknél, 33 százalékuk soha nem nyúl nyomtatott sajtóhoz a hírekért, míg ez az arány a nem internetezők között csak 22 százalék.

Ez a különbség még szembetűnőbb, ha arra a kérdésre adott válaszokat nézzük, hogy honnan értesülnek először a vezető hírekről: a nem internetezők 68, míg az internetezők már csak 46 százaléka a televízióból. A nem internetezők a rádióból és a nyomtatott sajtóból is gyakrabban értesülnek a vezető hírekről, mint az internetezők. Az internetezők gyakrabban értesülnek az internetről a vezető hírekről, mint a rádióból vagy a nyomtatott sajtóból, de ebben a körben is a televízió a vezető hírforrás.

Életkor szerinti bontásban azt látjuk a nem internetezőknél, hogy az idősebb korosztályban a rádió és a televízió dominanciája valamivel nagyobb, mint a fiatalabbaknál. A 18-34 évesek 14 százaléka értesül a nyomtatott sajtóból a vezető hírekről, míg az 55 évnél idősebbeknek csak 7 százaléka.

Az internetezők esetében azonban a 18-55 éves korosztályban az internet fontosabb hírforrás mint a rádió és a nyomtatott sajtó, a rádió jelentősége csak az 55 évnél idősebb korosztályban múlja felül az internetét, a nyomtatott sajtó pedig egyik korcsoportban sem.

A nem internetezők a televíziót tekintik a leghitelesebb hírforrásnak, és az internetet a legkevésbé hitelesnek. Az internetezők viszont - annak ellenére, hogy ők is gyakrabban tájékozódnak a tévéből - az internetet tekintik a leghitelesebb hírforrásnak, és a nyomtatott sajtót a legkevésbé hitelesnek. Az internetezők a rádióban és a televízióban kevésbé, az internetben és a nyomtatott sajtóban viszont jobban bíznak mint a nem internetezők.

Demográfiai szempontból az internetezők és a nem internetezők között sok szempontból szignifikáns különbséget mértünk. Az internetezők átlagéletkora 36, míg a nem internetezőké 56 év. A nem internetezők között sokkal magasabb a nyugdíjasok aránya (52 százalék), mint az internetezők között (12 százalék). Tanulók viszont az internetezők között vannak többen (25 százalék), a nem internetezők között mindössze 2 százalék a tanulók aránya. Az internetezők között sokkal többen élnek Budapesten (24 százalék), mint a nem internetezők között (13 százalék), míg a nem internetezők között sokkal több a falusi (37 százalék), mint az internetezők között (25 százalék).

Iskolai végzettségüket tekintve az internetezők magasabban kvalifikáltak: 22 százalékuknak felsőfokú végzettsége van, míg a nem internetezők körében ez az arány csak 7 százalék. Ugyanakkor míg az internetezők között csak 7 százaléknak van csak nyolc általánosa, a nem internetezők körében ez az arány 24 százalék. Ami az anyagiakat illeti, az internetezők sokkal jobb helyzetben vannak a nem internetezőknél: az egy főre eső átlagjövedelem körükben 5 ezer forinttal magasabb, és míg a nem internetező háztartások csak 54 százaléka rendelkezik személygépkocsival, az internetező háztartások körében ez az arány 99 százalék. Saját személyi számítógéppel az internetezők 96, a nem internetezők 26 százaléka rendelkezik.

A felmérés eredményét összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az internetezők és a nem internetezők között a tájékozódási, médiafogyasztási szokásokat tekintve is digitális szakadékról beszélhetünk. Az internetezők valamivel kevesebbet tévéznek mint a nem internetezők, hírforrásként pedig az internet szorosan felzárkózik a televízió mögé körükben, jelentősen csökkentve a televízió dominanciáját, és messze maga mögé utasítva a rádiót és a nyomtatott sajtót. Az internetezők szerint az internet a leghitelesebb, míg a nem internetezők szerint a legkevésbé hiteles hírforrás, tehát a személyes tapasztalat jelentősen növeli az internetbe, mint hírforrásba vetett bizalmat. Demográfiai szempontból az internetezők jóval fiatalabbak, magasabban képzettek és tehetősebbek mint a nem internetezők.

Forrás: Forsense