NETKUTATÁSOK.hu
A fontos magyar és a tanulságos nemzetközi internetkutatások eredményeinek blogja - online vállalkozóknak és online hirdetőknek. Azért, hogy jobban megismerjük és megértsük az internetet és az internetezőket.
"Ne azt számold, hány embert érsz el, azokat érd el, akik számítanak."
[David Ogilvy]
Kérdése, észrevétele, javaslata esetén várjuk levelét a hello[kukac]sarkozymarketing.hu email címen, vagy az oldal alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyerekek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyerekek. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. március 17.

AT - A kisgyerekek digitálismédia-használati szokásai Ausztriában, 2020. február

Ausztriában a 0-6 éves gyerekek nagyobb része (72%) használhat digitális média eszközöket. 

Közülük naponta internetezik a negyed részük (24%), hetente többször a harmaduk (33%).

A kisgyerekek harmada (32%) táblagépet használhat. Közel másik harmada (30%) okostelefont kap a kezébe (jellemzően a szülőkét). Minden ötödik (21%) pedig okostévét is tud már kezelni.

A legkisebbek jellemzően videókat (73%) néznek online eszközökön. Fényképeket nézeget 61%. Zenét hallgat 58%. Játszik pedig minden második (51%).


Infografik: Schon die Kleinsten nutzen digitale Medien | Statista Mehr Infografiken finden Sie bei Statista


2015. december 11.

Vodafone - Az anyuka dönti el, milyen mobileszközök és mikor kerüljön a gyermek kezébe, 2015. november

A Vodafone által a közelmúltban elvégzett felmérés többek között rámutatott arra, a családok igényei számos területen jelentősen különböznek az egyénekétől. 

A kutatás ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a családok egyre nagyobb hányada használja a mobilkommunikációs eszközöket a mindennapos családon belüli kapcsolattartásra, és arra is, hogy a családok mobil- és internethasználattal kapcsolatos szokásainak kialakítása során kulcsszerep hárul az anyákra.

A felmérés szerint jellemzően az édesanyák látják át jobban a különféle veszélyforrásokat, az anyukák döntik el, milyen mobileszközöket és mikor adjanak a gyermek kezébe, míg az apák általában a pénzügyi hátteret nyújtják, mondta Révész Balázs.

A Vodafone kutatása megerősítette ugyanakkor, hogy a családok számára kiemelten fontos szempont, hogy a szülők és a gyermekek mindig elérjék egymást, beleértve azt is, hogy a gyerekek bármikor fel tudják hívni szüleiket.

Ugyanakkor természetesen a szülők számára nagyon fontos, hogy kontrollálni tudják a költségeket, és biztosak lehessenek abban is, hogy a gyerekek soha nem kerülnek olyan helyzetbe, hogy ne tudják szüleiket hívni.

Forrás: Vodafone

2015. január 5.

nrc - Laptopot és táblagépet átlagosan félórára kapnak meg a gyerekek, 2014. október

Ma még kitűnnek, de egyre kevésbé szúrnak szemet a mobileszközökkel játszó kisgyermekek. Az okoseszközök egyre többek mindennapi eszközeivé válnak, és ebből a szülők sem maradnak ki. A ma óvodás gyermeket nevelő szülők messze átlagon felül rendelkeznek okostelefonnal, tablettel, hordozható számítógéppel, és ezeket gyermekeiktől sem sajnálják.

Okos enged?

Nehéz lenne elkerülni ma már, hogy egy kisgyerek mentes legyen a szülők által használt infokommunikációs eszközöktől – de ez a legtöbbek számára nem is cél. A szülők relatív többsége nem teszi le a voksát sem az elektronikus szórakoztató eszközök használata mellett, sem ellen, válaszaikból az „attól függ, mit és mennyit” elve hallatszik ki.

Miközben közel minden második óvodást nevelő szülő fontosnak tartja, hogy a gyerek mihamarabb megbarátkozzon a modern technikai eszközökkel, mindössze negyedük tekint egyértelműen fejlesztőként a gyerek kezébe adott kütyükre, és alig harmaduk gondolja, hogy ezek az eszközök egyértelműen javunkra válnak a nevelés során.

Korunk gyermekpszichológiai intései, a belső képi fantázia fejlődése érdekében az elektronikus eszközök visszafogott használatát, a szóbeli mese, a szabad játék, a mozgás fontosságát hangsúlyozó tanácsok sem hagyták érintetlenül a szülői attitűdöket, legalábbis elvi szinten: a szülők kétharmada úgy véli, a számítógépes/telefonos játékok értékes órákat vesznek el a gyerekektől.

Amit szabad Jupiternek…

Az értékek szintjén megjelenő ambivalencia ellenére az óvodást nevelő, háztartásukban hordozható infokommunikációs eszközt tartó szülők döntő többsége (72%) gyermekének is átengedi időnként a családi kütyüt. A 3-7 évesek élnek is a lehetőséggel: minden második szülő legalább heti rendszerességű laptop-, tablet-, vagy okostelefon-használatról számol be, sőt ötből egy szülő naponta ülteti óvodás gyerekét kisebb-nagyobb monitorok elé.

A szülői minta e tekintetben is elsődleges: akik használják, döntő többségben gyerekeiknek is engedik; akik nem használják, túlnyomó részt az óvodást is távol tartják tőle, még akkor is, ha elérhető otthonukban az adott eszköz. A rendszeres használók mindössze ötöde nem osztozik csemetéjével, és ez elsősorban nem eszköz-, hanem gyerekféltésből fakad: úgy vélik, „játsszon és ne a kütyüket nyomogassa”, mert az óvodás „feladata az ismerkedés a világgal természetes közegben, és nem a számítógép vagy televízió előtt, ezekre ráér még később is”.

Játék és mese(film) tízpercben…

A kütyüs ovis nem jár kevesebbet játszótérre, nem kirándul kevesebbet szüleivel, még csak nem is néz sokkal gyakrabban mesét. Azonban az már most kimutatható és elgondolkodtató, hogy a kütyüző páréveseknek valamivel ritkábban olvasnak mesét, és önmaguk is kevesebbet lapozgatnak mesekönyvet, mint a kütyümentes gyerekek.

Az eltérő jellemzőkkel bíró kütyük differenciált eszközhasználatot eredményeznek már az ovisoknál is: videót – jellemzően klasszikus, animációs mesét – főként laptopon néznek, míg a tablet és az okostelefon elsősorban a játék – főként a kirakós, színezős, ügyességi, mesehőshöz köthető vagy nevelgetős játék – eszköze. A szülők könnyen elérhető, rendelkezésre álló tartalmakat adnak: kifejezetten a gyerek kedvéért csak néha-néha – és csak ingyenesen – töltenek le alkalmazást.

Laptopot és tabletet átlagosan közel félórára, okostelefont rövidebb időre, negyedórákra kapnak meg a gyerekek. Sokszor akkor merül fel az igény, ha maga a szülő is kütyüzik, de tipikusan kütyüt igénylő helyzetek a háztartási vagy otthoni munka, az utazás és a csendet igénylő várakozás ideje is.

Gyakrabban kapnak gépet az ovisok, ha betegek, de kifejezetten jutalmazó eszközként egyik sem szolgál. Hisztis kölyöknek viszonylag ritkán jár laptop/tablet/okostelefon, de figyelemelterelésként – ha öltözni kell, vagy akár felnőtt példára a mellékhelyiségben is – az okoseszközt utódaikkal megosztó szülők közel harmada kütyüt ad a gyerek kezébe.

Nem biztonsági játék

A szülők döntő többsége (84%) megválogatja a gyerek által elérhető tartalmakat, kétharmaduk megköti a mobil eszközhasználat hosszát és módját, azonban biztonsági alkalmazást mindössze tízből egy szülő töltött le eddig a gyerek által használt kütyükre. Bár a többség nem tekinti az okoseszközöket bébiszitternek, a kütyüzést is közös tevékenységgé teszi: viszonylag sokszor fordul elő, hogy szülői felügyelet nélkül néznek videót (29%) vagy játszanak (45%) a gyerekek.

Lesz különbség?

Nem vitás, az elvesztegetettnek tartott órák ellenére a kütyüs szülők túlnyomó többsége óvodás gyermekét is okoseszköz-használatra szocializálja, ami már az óvodások esetében is – leginkább az olvasott meséhez való viszonyban megmutatkozó – kitapintható különbségeket eredményez. Ezzel együtt a szülői elvek viszonylag megnyugtatóak: ha a szülő okosan kezeli az okoseszközök nyújtotta lehetőségeket, mértékkel és megválogatott tartalommal adja gyermeke kezébe, az a legkisebbek „okosodására” is válhat.

Forrás: nrc

2014. május 16.

nrc - Az anyukák harmada tartja veszélyesnek az internetet a gyermekek számára, 2014. május

Az anyák egyharmada tartja károsnak vagy veszélyesnek az internetet gyermeke számára – derül ki az NRC felméréséből. A veszély mértéke ötfokú skálán 3,11 pont. 

Ez önmagában nem feltétlenül magas átlagérték, ugyanakkor ha összevetjük más szabadidős tevékenységekkel, akkor megállapítható, hogy az anyák az internetezést lényegesen károsabbnak, veszélyesebbnek tartják, mint a sportolást (1,37), a kreatív és egyéb hobbikat (1,45) vagy akár a barátokkal való időtöltést (1,70); és hasonló mértékű – bár nem feltétlenül ugyanolyan típusú – negatív hatást tulajdonítanak neki, mint egyéb képernyős tevékenységeknek: a tévézésnek (2,89) vagy a számítógépes játéknak (3,08).

Az erőszakos, illetve pornográf tartalmak miatt szinte minden édesanya aggódik, de a nagy többség veszélyesnek érzi a világhálót abból a szempontból is, hogy gyermeküket rossz szándékú emberek – csalók, pedofilok – találják meg.

Négy édesanyából három az internet-függőség kialakulását is reális veszélynek tartja.

A fiúk esetében az anyák egyharmada, a lányok esetében pedig egyhatoda már most is úgy érzi, hogy gyermeke több időt tölt az interneten, mint amennyi megfelelő lenne számára, és ez adott esetben más – az anyák által hasznosabbnak ítélt tevékenységektől – is elvonja őket.

A gyermek esetleges óvatlansága nem menti fel a szülőket a felelősség alól, és ezzel ők is tisztában vannak. Az édesanyák 95 százaléka véli úgy, hogy elsősorban a szülők feladata megóvni gyermeküket az internet esetleges káros hatásaitól.

Ennek legáltalánosabb módja az, hogy rendszeresen beszélgetnek velük arról, hol jártak és mit csináltak a világhálón, kivel, miről csevegtek az online térben. Az anyák 92 százaléka megteszi ezt, négyötödük a lurkók által látogatott honlapokat is ellenőrzi, csaknem felük pedig az emailjeikbe is bele-belenéz.

A gyermek internetezését szoftveresen korlátozók aránya bár nőtt az elmúlt 2 évben, még mindig csak 18 százalék, a többség tehát továbbra sem él az internetképes kütyük térhódításával egyébként is egyre nehezebben megvalósítható technikai kontroll lehetőségével.

Forrás: nrc

2014. május 9.

Bitkom - A tizenévesek 94 százaléka internetezik Németországban, 2014. április

Majdnem minden tízéves használja Németországban az internetet, és az okostelefon az egyik legfontosabb kommunikációs eszköz a gyerekek körében egy felmérés szerint.

A német informatikai cégek szövetsége (Bitkom) megbízásából készült vizsgálat szerint a 6-7 évesek körében 76 százalék a legalább alkalmanként internetezők aránya, és a tízéves korosztályban már szinte mindenki, 94 százalék internetezik. 

A tízévesek átlagosan 22 percet, a 16-18 éves korosztály tagjai pedig majdnem két órát - 115 percet - töltenek el internetezéssel naponta. A kisebbek főleg videókat néznek meg, vagy online játékokkal játszanak, és az életkor emelkedésével a tartalomfogyasztás mellett egyre nagyobb a szerepe a kommunikációnak, a közösségi portáloknak és a kapcsolattartást szolgáló alkalmazásoknak.

Az okostelefon a tíz éven felüli gyerekeknél mindennaposnak számít, a 12-13 éves korosztályban már 85 százalék a piacon alig néhány éve megjelent készüléktípussal rendelkezők aránya, és a 16-18 éves korosztályban az okostelefon az első számú eszköz a hozzáféréshez: ebben a korcsoportban az internetezők 89 százaléka okostelefonnal, illetve okostelefonnal is használja a világhálót. A második helyen a notebook áll 69 százalékkal, a harmadik a személyi számítógép 52 százalékkal. A táblagép egyelőre kevéssé fontos, a felmérésben megkérdezett 16-18 évesek 26 százaléka mondta, hogy használ táblagépet internetezéshez.

Az életkor emelkedésével egyre sokszínűbb az internethasználat, és a 16-18 évesek már nagyjából megegyező arányban használják a világhálót tartalomfogyasztásra, kommunikációra és tájékozódásra. Ebben a korosztályban 85 százalék szokott videókat, filmeket nézni és 80 százalék hallgat zenét az interneten, míg 85 százalék közösségi portálok, 76 százalék pedig üzenetküldő és csevegőszolgáltatások révén baráti, rokoni kapcsolatokat ápol, és 83 százalék keres a tanuláshoz, munkához szükséges információkat.

A közösségi portálok, kapcsolattartást szolgáló alkalmazások használata 10-11 éves kortól fordul elő. A 12-13 éves korosztályban 42 százalék, a 14-15 éveseknél 65 százalék, a 16-18 éveseknél 85 százalék a használók aránya. A legnépszerűbb a WhatsApp, a Facebook és a Skype, utánuk a Google+ és az Instagram következik.

A felmérés alapján a német fiatalok nagy többsége tudatosan viszonyul a magánszféráját érintő adatokhoz, ami főleg a szülői iránymutatásnak tulajdonítható - emelte ki a kutatás berlini bemutatóján Dieter Kempf, a Bitkom elnöke. A 16-18 éves korosztályban 88 százaléka ügyel arra, hogy milyen információkat oszt meg magáról, és a megkérdezettek 80 százaléka számolt be arról, hogy a szülők szokták kérni arra, hogy lehetőleg ne közöljön túl sok magánjellegű információt az interneten.

A családi nevelés mellett fontos az iskola is - emelte ki a Bitkom vezetője. A szervezet javaslata szerint be kell emelni a közoktatási tantervekbe az internet-használati kompetencia kialakítását és fejlesztését.

Forrás: MTI

2012. augusztus 29.

Ithaka - Az online szolgáltatások csak ritkán jelentenek segítséget a gyerekeknek, 2012. július

A jelenleg elérhető online jelzőrendszerek nem igazán hatékonyak, hiszen Európában tízből csupán egy gyerek (13%) használta ezeket a szolgáltatásokat abban az esetben, ha valamilyen zavaró internetes élményben volt része. Magyarországon a helyzet még rosszabb, hiszen csupán a gyerekek 2 százaléka vett igénybe ilyen eszközt – derült ki az EU Kids Online nemzetközi kutatásából, amelynek magyarországi partnere az ITHAKA Nonprofit Kft. Az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy az iparági szereplőknek a jelenleginél intenzívebben kell foglalkozniuk ezzel a kérdéssel.

2012. július 11-én az internet iparági képviselői az Európai Bizottság által rendezett találkozón mutatják be azokat az erőfeszítéseiket, amelyek célja, hogy a gyerekek biztonságosan internetezhessenek. Ehhez az eseményhez kapcsolódóan az iparág stratégiai célkitűzéseit és a gyerekek valós használati szokásait összehasonlító új jelentésében az európai kutatókat tömörítő EU Kids Online hálózat azt javasolja, hogy a vállalatok fektessenek nagyobb hangsúlyt a gyereknek szóló kommunikációjukra, illetve biztosítsanak jobban elérhető eszközöket számukra.

Szex, anorexia, drogfogyasztás és öngyilkosság – az ilyen jellegű káros tartalmakkal az európai átlagnál kevesebben találkoznak a magyar gyerekek

A 9−16 éves európai gyerekek 14%-a látott már szexuális tartalmú képeket az interneten, míg ez az arány Magyarországon 16%. Európában a 11−16 évesek 8%-a találkozott olyan képekkel, amely szeretkező embereket vagy nemi szervet/szerveket ábrázol, továbbá 2%-uk látott erőszakos szexuális cselekedeteket bemutató képeket. Magyarországon ugyanezek az arányok az európai átlagnak ugyanakkor csak a felét teszik ki, azaz 4%, illetve 1%.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy Európában ötből egy gyerek találkozott az interneten olyan potenciálisan veszélyes tartalmakkal, mint például az anorexiát vagy a különböző öngyilkossági módokat propagáló oldalak. A magyarországi kutatás egyik vezetője Ságvári Bence, az ITHAKA Nonprofit Kht. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy nálunk ezek az arányok valamivel alacsonyabbak, de így is a 11-16 éves gyerekek 5-6 százaléka látogatott anorexiával és drogfogyasztással, míg 1 százalékuk öngyilkossággal foglalkozó oldalakat.

A szülőket jobban aggasztják a gyerekükre leselkedő online kockázatok, mint az alkohol, a szex vagy a kábítószerek.

Arra a kérdésre, hogy mely dolgok aggasztják leginkább a szülőket a gyerekükkel kapcsolatban, a megkérdezettek a leggyakrabban az iskolai teljesítményt, a baleseteket, a zaklatást (offline vagy online) és a különböző bűncselekményeket jelölték meg. Az online kockázatokat, mint például az idegenekkel való kapcsolatot, a káros tartalmakkal való találkozást általában a negyedik-ötödik helyre sorolták a szülők az aggodalomra okot adó tényezők kilenc tételből álló listáján. Továbbá három szülőből egy nyilatkozott úgy, hogy nagyon aggódik az ilyen jellegű kockázatok miatt. Ez egyben azt is jelenti, hogy összességében Európában és Magyarországon is kevésbé aggasztja a szülőket az, hogy gyerekük alkohollal, drogokkal kerül kapcsolatba, vagy éppen valamilyen rendőrségi ügybe keveredik, esetleg szexuális életet él, mint az online veszélyforrások.

Ugyanakkor azok a gyerekek, akik az általuk online módon megismert idegenekkel kapcsolatos problémáról kívántak bejelentést tenni, általában elégedetlenek voltak a szolgáltatóktól kapott segítséggel. A különböző káros tartalmakkal, sértő üzenetekkel kapcsolatos kockázatokról beszámoló gyerekeknek ugyanakkor a kétharmada hasznosnak találta ezeket a lehetőségeket. A szexuális tartalmú képekkel kapcsolatban jelzést tevők valamivel pozitívabban nyilatkoztak, mint azok, akik például online zaklatástól (cyberbullying) vagy szexuális üzenetek küldéséről (sexting) számoltak be.

Az eredményeket értékelve Ságvári Bence elmondta, hogy „az internettel kapcsolatban kevésbé tapasztaltakat különösen bátorítani kellene arra, hogy használják ezeket az eszközöket, továbbá segíteni kell őket abban is, hogy megszerezhessék a szükséges ismereteket. Épp ezért az eszközöket úgy kell kialakítani, hogy a kevés tapasztalattal rendelkező, sokszor elbizonytalanodó internethasználók is könnyen alkalmazhassák azokat."

A szülői támogatás és odafigyelés nem megkerülhető

A kutatás eredményei azt is megmutatták, hogy az aktív, a gyerekek internethasználatára irányuló szülői figyelem − például a közösen végzett online tevékenységek, vagy annak bátorítása, hogy a gyerek önállóan tanuljon új dolgokat, de szükség esetén legyen jelen a szülő és segítse, támogassa a gyerekét – minden korcsoportban csökkenti annak esélyét, hogy a gyerek online kockázatokkal és veszélyekkel találkozzon. Az ilyen jellegű szülői magatartás a 9−12 éves gyerekek körében hatékonyan képes csökkenteni a negatív tapasztalatokat és az esetleges ártalmakat, miközben nem befolyásolja negatívan az online tevékenységekből származó potenciális előnyöket. Az adatok azonban azt is jelzik, hogy azok a gyerekek, akik jobban, magabiztosabban tudták használni az internetet, nagyobb eséllyel találkoztak a kutatásban vizsgált online kockázatokkal.

Forrás: Ithaka (sajtóközlemény)

2012. augusztus 19.

Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra, 2012. szeptember 25-26. (konferencia)

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat az Európai Unió „Safer Internet Plus” program támogatásával második alkalommal rendez nemzetközi konferenciát Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián.

MEGHÍVÓ

Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra 
Nemzetközi konferencia
2012. szeptember 25-26. 


A konferencia témája az internet hatása a gyerekekre, fiatalokra. 
Az előadások plenáris ülésen, illetve a következő szekciókban hangzanak el:
  1. Internetbiztonság
  2. Oktatás
  3. Változó média
  4. Online bankolás, vásárlás
Az előadások után szakmai vitákat terveznek. 

Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia (Budapest V., Széchenyi István tér 9.) 

Regisztrációs díj nincs. Részvételi szándékát itt jelezze.


2012. április 25.

Tempus - Új utakon a netgeneráció oktatásában, 2012. május 10.

A konferencia célja, hogy Comenius, Leonardo és Grundtvig projekteken, konkrét példák bemutatásán keresztül segítsük a digitális világ elterjedésével, valamint a netgeneráció megjelenésével keletkezett szemléletbeli változás felismerését; az okok feltárását; valamint az új kihívások elé állított pedagógusok változó szerepének megértését és az ezzel együtt felmerülő kérdések és problémák helyes kezelését, megválaszolását.

A rendezvény vitaindító előadását Tari Annamária pszichológus tartja.

A műhelyek keretében változatos témájú Comenius, Leonardo és Grundtvig projektek is bemutatkoznak, gyakorlati válaszokkal szolgálhassunk a következő kérdésekre:
  • Veszélyforrás vagy aranybánya? Milyen hatással van az internet és a közösségi média gyors elterjedése a diákokra?
  • Hogyan építhetünk be a Z generáció, más néven a digitális nemzedék változó szokásaihoz illeszkedő, új módszereket a tanításba?
  • Hogyan segítheti a pedagógusok szakmai fejlődését egy nemzetközi együttműködésben való részvétel?
A műhelybeszélgetések főszereplői olyan tanárok, akik az LLP támogatásával részt vettek már szakmai tanulmányúton, mobilitási programban vagy intézmények közötti együttműködésben, és szívesen megosztják a tapasztalataikat, élményeiket.

A rendezvénnyel olyan teret szeretnénk adni a pedagógusoknak, ahol bátran lehet beszélgetni, megmutatni, tapasztalatot cserélni.

A program része a Nemzetközi Együttműködési Kultúráért Nívódíjak átadása is, mellyel a legkiválóbb, legszínvonalasabb projektek munkáját ismerjük el a közoktatás, a szakképzés, illetve a felnőttoktatás területén.

Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem, Budai Campus, XI. kerület, Villányi út 29-43. Díszterem

A rendezvényen való részvétel díjtalan, de előzetes regisztráció szükséges, melyet az oldal alján található on-line jelentkezési lapon tehet meg május 7-ig.

Program

09:30 - 10:00 Regisztráció

10.00-10.20 Megnyitó

10.20-11.00 Nívódíjak átadása a legjobb LLP projektek képviselőinek
(Comenius, Grundtvig és Leonardo projektek)

11.00-11.20 Kávészünet

11.20-12.00 Hogyan tanul a netgeneráció? Vitaindító előadás – Tari Annamária, pszichológus

12.00-13.00 Új utakon a netgeneráció oktatásában – kerekasztal-beszélgetés
Moderátor:
Dr Főző Attila László - Irodavezető, EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Digitális Pedagógiai Osztály, IKT Módszertani Iroda
Résztvevők:
Tóth-Mózer Szilvia - egyetemi tanársegéd, PhD hallgató, ELTE BTK PPKE iskolapedagógiai központ,
Farkas Róbert – e-learning fejlesztő, Prompt-G Számítástechnikai Oktatóközpont,
Pintér Róbert - főszerkesztő, egyszervolt.hu / 4Kids Kft.,
Gergelyi Katalin – középiskolai tanár, Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium, Kollégium,
Réti Mónika – kutató, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

13.00-13.40 Szendvicsebéd

13.40-16.00 Párhuzamos műhelyek (részletek hamarosan)

1. műhely: A tanulás új formái és helyszínei


1. Élménypedagógia svéd mintára - tanulás sok mozgással az osztálytermen kívül
Bacsa Judit, Odú Fejlesztő Központ, Szeged

2. Hogyan tegyük vonzóvá a természettudományos tantárgyakat?
Nagy Tibor, Varga Katalin Gimnázium, Szolnok

3. Hogyan tanulunk Európa más országainak tanulási formáiból?
Fülöp Zsolt / Kámánné Vajda Ildikó, Áldás Utcai Általános Iskola, Budapest

4. A múzeum mint az oktatás új helyszíne (IKT eszközök használata a múzeumban)
Czár Katalin, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Budapest

5. Tanulva játszani, játszva tanulni – Enigma Game
Vidáné Vaszil Edit, Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium,
Nyíregyháza

2. műhely: A Z generáció oktatásának hatékony formái: a pedagógusok szerepe a kommunikációs szakadék áthidalásában

1. Az internet készségfejlesztő lehetőségei az órán
Illés Gabriella, Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskola, Nyíracsád

2. Hol van jobb helyen a tudás: a fejünkben vagy a világhálón?
Bácsi János, SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola, Szeged

3. Virtuális Éden: természetközeli élmények és tapasztalatok megosztása blogon és Wikipédián
Kárász Péterné, Szent József Katolikus Általános Iskola, Kiskunhalas

4. Hogyan tudjuk kihasználni a Facebook vonzerejét a tanításban?
Dr. Batár Levente, Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és
Kollégiuma, Aszód

5. Szót érteni a netgenerációval – a tanári készségek fejlesztése
Farkas Róbert, Prompt-G Számítástechnikai Oktatóközpont, Gödöllő

3. műhely: IKT eszközök és a közösségi média szerepe a formális és informális oktatásban / a digitális kompetenciák fejlesztése

1. Film(elő)készítés a Facebookon
Nemes Tamásné Ildikó, Szepsi Iskola és Könyvtár, Szikszó

2. Szinte kézzelfogható - 3D használat az órákon
Halász József, Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium, Dabas

3. Fiatalok és az internetes közösségi oldalak – ahogyan a diákok látják
Majoros József, Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú
Művészetoktatási Intézmény, Zsámbék

4. DeTales/ Európai Digitális Mesék – avagy a digitális történetmesélés módszere
Bán Dávid és Nagy Balázs, Anthropolis Egyesület, Budapest

5. Gondolattérképpel a biztonságos netezésért
Csaba Zsolt, Bornemisza Péter Gimnázium, Budapest

2012. január 20.

Digitális nemzedék konferencia, 2012. február 11.

Az iskolákban és azok környékén rengeteget emlegetik a motiválatlan diákokat, az eszköztelen és tehetetlen tanárokat, az értékek válságát: feltételezésünk szerint a problémák egyik gyökere, hogy a felnőtt világ, ezen belül a pedagógusok sem számolnak azokkal a körülményekkel, amelyek között a most felnövekvő fiatalok szocializálódnak, és amelyek alapjaiban változtatják meg agyműködésüket, gondolkodásukat, viselkedésüket. 

Véleményünk szerint, ha sikerül tudatosítani a napjainkban zajló változások lényegét, ezek visszavonhatatlan hatását a társadalom egészére s ezen belül hangsúlyosan a fiatalokra, javulnak az oktató és nevelő munka esélyei. Számos elméleti tudás, kutatási eredmény és napi tapasztalat segít megalapozni a témáról való együttes gondolkodást. Rendezvényünkön ezekről kívánjuk tájékoztatni, valamint szakmai diskurzusra késztetni a résztvevőket.

A konferencia időpontja: 2012. február 11.
A konferencia helyszíne: ELTE PPK, 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27.

A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Jelentkezési határidő: 2012. február 3.

A konferencia kiemelt témakörei:
  • Történeti áttekintés (az írásbeliség előtt, írásbeliség, könyvnyomtatás, digitális világ)
  • Az új technológia szerepe a mindennapokban és az iskolában
  • A különböző generációk jellemzői az internethez való viszonyulás szempontjából, a netgeneráció sajátosságai
  • A tudás, a műveltség tartalmának változásai, az iskolai tudás relevanciája
  • Szükségszerű változások a pedagógiai tevékenység szemléletében, tartalmában, metodikájában
  • Kapcsolódó kutatások, fejlesztések tapasztalatai
  • A netgeneráció nevelésére történő felkészítés a tanító- és tanárképzésben
A konferencia plenáris előadásait online közvetítjük, és a konferencia után is elérhetőek lesznek a weblapon.

A konferencia honlapja


2011. szeptember 23.

A média hatása a gyermekekre és fiatalokra (konferencia) - Balatonalmádi, 2011. szeptember 26-28.


A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2011. szeptember 26-28. között közösen rendezi meg a háromnapos VI. Nemzetközi Médiakonferenciát. A konferencia célja, hogy a szakemberek megvitassák, hogyan befolyásolják az elektronikus és az írott médiumok, a számítógépes játékok és a mobiltelefon-kultúra a gyermekek és fiatalok fejlődését. 

A konferencia egy 2.000 fős – 13, ill. 17 éves gyerekekre vonatkozó – alapkutatás ismertetésével indul, amelyet kvalitatív kutatások egészítenek ki.

Internetkutatással foglalkozó előadások:

  • Dr. KÓSA Éva / Dr. LÁSZLÓ Miklós - Együtt – egyedül
  • Dr. GAZDAG Tibor - Az internet mint a határok nélküli digitális média hatása a fiatalkorúakra
  • Dr. VIRÁG György - A szájbergyerek és a bicikli. Budapesti középiskolások nethasználatának jellemzői
  • Karl HOPWOOD (UK) - Online reputation
  • JUHÁSZ Róbert - A mai fiatalok kommunikációs szokásai banki nézőpontból
  • BIRÓ A. Zoltán - A média és a fiatalok – székelyföldi kutatási tapasztalatok
  • Homayoun SARKECHIK (FRA) - Norton Online Family Report: Global insight into family life online

A VI. Nemzetközi Médiakonferenciára jelentkezés >>

2011. augusztus 31.

EN - (conference) - EU Kids Online - September 22-23, 2011

Children, risk and safety online:
Research and policy challenges in comparative perspective

When and where -
 This international conference for researchers, policy makers, industry, educators, NGOs and government will be held on 22-23 September 2011 at LSE, London, UK.

Conference theme
 The conference will ask a series of pressing questions:
  • Are all children benefiting from the internet and if not, why not?
  • What new digital literacies and coping skills are they developing?
  • How can parents and policy makers balance online opportunities and risks for children?
  • How do children themselves perceive online risk and safety issues?
  • Why do risks differ from country to country, and what new risks are emerging?
  • How can governments, educators, NGOs and industry better support children online?
EU Kids Online survey results 
The conference will showcase final results and recommendations regarding online activities, risks and safety, based on a survey of 25,000 European children conducted by the EU Kids Online network of more than 100 researchers in 25 countries and funded by the European Commission's Safer Internet Programme.

Conference website for more details >>

2011. augusztus 29.

EN - A gyerekek 9 éves korukban kezdenek internetezni Európában (tanulmány), 2011

Az EU Kids Online kutatás Magyarországra vonatkozó fontos eredményei ---
  • A magyar gyermekek közel háromötöde (58%) naponta, egyharmaduk (35%) heti egyszer-kétszer, 7 százalékuk ennél is ritkábban használja az internetet.
    -
  • A magyar gyermekek – az EU-átlagnak megfelelően – átlagosan 9 éves korukban kezdik el használni a világhálót.
    -
  • A 25 európai ország 9-16 éves nethasználó fiataljai közül a magyaroknak van a legtöbb ismerőse valamelyik közösségi oldalon (pl. Iwiw, Facebook). A magyarok 45 százaléka 100-nál is több visszaigazolt kapcsolattal rendelkezik – ezt csak Nagy-Britannia (43%) közelíti meg, míg az uniós átlag mindössze 29 százalék.
    -
  • A bejelölt kapcsolatok számától függetlenül is átlagon felüli közösségi aktivitást mutatnak a magyar netező gyerekek: kétharmaduknak van saját profilja valamelyik közösségi oldalon.
    -
  • Az internetező magyar 11-16 éves gyermekek ugyanakkor az uniós átlagnál valamivel gyengébb készségekkel rendelkeznek a digitális írástudásra és a biztonságos internet-használatra vonatkozóan: a magyar 2,7-es érték ugyan látszólag nem sokkal marad el a 25 ország 3,1-es átlagától, azonban Magyarország ezzel az eredménnyel – Olaszország (2,6), Románia (2,6) és Törökország (1,9) után – mégis hátulról a negyedik csupán a sorban.
    -
  • A magyar netező 11-16 éves fiatalok európai összehasonlításban kevéssé tapasztalják a túlzott internet-használat jeleit: ritkábban érzik úgy, hogy az internetezés a családi és baráti együttlétek, az evés vagy az alvás rovására menne, emellett kevésbé tapasztalják a net hiányára visszavezethető zaklatottságot.
    A túlzott internethasználatnak a kutatásban vizsgált megnyilvánulásai közül legalább egyet a magyar válaszadók ötöde (20%) tapasztalt magán gyakran – ez a 25 ország átlagának (30%) csupán csak a kétharmada.
    -
  • Az interneten keresztül megvalósuló zaklatásban (bullying) a 9-16 éves magyar internetező gyermekeknek és fiataloknak az uniós átlagnak megfelelő mértékben volt részük az elmúlt egy év során: 100 megkérdezettből 6 tapasztalt ilyet.
    A szülők száz esetből azonban mindössze négyben (4%) tudnak a gyermeküket ért online zaklatásról
    – és ebben viszont Magyarország sereghajtónak bizonyult az Unióban. Ez az arány a kontinens 25 országában átlagosan ugyanis majdnem egyharmad (30%).
    -
  • Hasonló a helyzet a weben látható szexuális tartalmakkal: a mintába került magyar gyermekek az EU-átlagnak (13%) megfelelően találkoztak ilyesmivel (11%) az elmúlt egy évben, szüleik közül azonban fele annyian tudnak minderről (10%), mint Európa többi részén (22%).
--------------------------------
Az EU Kids Online kutatásról
A kutatási jelentés annak az új és teljességgel egyedülálló kérdőíves kutatásnak az eredményeit mutatja be, amely az EU Kids Online kutatói hálózata által kidolgozott szigorú elvek szerint került megtervezésre és lebonyolításra. A kutatást az Európai Bizottság Biztonságos Internet Programja (Safer Internet Program) támogatta, annak érdekében, hogy erősítse az empirikus eredményekkel támogatott szakpolitikákat az online biztonság területén.
-
A kutatás során 2010 tavaszán és nyarán 25 európai országban rétegzett, véletlen mintavétel segítségével összesen 23,420 9 és 16 év közötti internethasználó gyermek és szülő töltötte ki a kérdőívet. A kutatási jelentés 23 ország eredményeit tartalmazza.
-
A kutatás az alábbi online kockázatokkal kapcsolatosan tett fel kérdéseket: pornográfia, zaklatás (bullying), szexuális tartalmú üzenetek, ismeretlen emberekkel való kommunikáció és találkozás, potenciálisan ártalmas felhasználói tartalmak és személyes adatokkal való visszaélés.
-
A jelentésben gyermekek és fiatalok alatt továbbiakban 9 és 16 év közötti internethasználó gyerekeket értjük. Az internethasználat kifejezés minden olyan eszköz használatára vonatkozik, amely segítségével a gyerekek használják a világhálót, bármely helyszínen.


A teljes tanulmány angol nyelven és magyar összefoglalóval letölthető az Ithaka honlapján >>

2009. október 16.

Gyerekek és a mobil telefon Ausztriában - 2009. szeptember

A gyerekek általában 10 éves korukban kapnak mobil telefont Ausztriában. A leggyakoribb ok a gyerekek állandó elérése. A második leggyakoribb a megkérdezettek 78 százalékánál a segítségnyújtás szükség esetén. Csak 24 százaléknál ok a gyerek kívánsága mobil készülékre.

Beinahe jeder Österreicher hat ein Handy – manche sogar zwei (Quelle: RTR Kommunikationsbericht 2008; Durchdringungsrate 129 Prozent). Zudem werden immer mehr Kinder von ihren Eltern mit einem Handy ausgestattet. Mobiltelefone erleichtern die Kommunikation in der Familie und mit Freunden, geben Sicherheit in Notfällen und bieten viele nützliche Funktionen, vom Internetzugang bis zur Digitalkamera. Gleichzeitig birgt das Handy auch Konfliktpotenzial im Alltag, wie die aktuelle Studie "Eltern, Kinder und das Handy im familiären Spannungsfeld" zeigt. Beauftragt wurde sie von der Initiative Handywissen.at, durchgeführt von meinungsraum.at. Im Juli 2009 wurden 500 Elternteile in ganz Österreich befragt.

Dazu Bernhard Jungwirth, Koordinator Handywissen.at: "Als Informationsstelle zur Förderung der sicheren und verantwortungsvollen Handynutzung wollten wir untersuchen, welche Themen rund um das Handy österreichische Eltern aktuell beschäftigen. Wir haben viele interessante Ergebnisse erhalten, die uns konkrete Ansatzpunkte für unsere weitere Arbeit geben."

Hauptgründe für Handy-Anschaffung: "Erreichbarkeit" und "Hilfe holen im Notfall"

Österreichs Kinder bekommen ihr Handy durchschnittlich mit 10 Jahren. Hauptgründe für die Anschaffung sind einerseits die ständige Erreichbarkeit des Kindes, andererseits "Hilfe holen im Notfall" (jeweils 78 Prozent). Auf Platz Drei findet sich mit 24 Prozent der Wunsch des Kindes nach der Anschaffung eines Handys.

Zwiespältige Nutzung: Handy im Spannungsfeld zwischen Erreichbarkeit und Rechnungshöhe

Das Handy vereinfacht die Kommunikation zwischen Eltern und Kindern. So ist zum Beispiel der Tagesablauf viel leichter zu organisieren und die ständige Erreichbarkeit gibt Sicherheit. Es kann jedoch auch Probleme verursachen: Wie die Studie aufzeigt, war das Handy für 45 Prozent der Eltern bereits einmal Anlass für Unstimmigkeiten zwischen ihnen und den Kindern.

Streitgründe sind vor allem eine zu hohe Handyrechnung, das Telefonieren zu unerwünschten Zeiten und das ständige Herumspielen des Kindes mit dem Handy. Doch auch, wenn das Kind beim Anruf der Eltern nicht abhebt und der Wunsch nach einem neuen Handy können den Haussegen schief hängen lassen.

Vertrauensvolle Eltern: Mehr als ein Viertel der Kinder telefoniert ohne Kostenlimit

Obwohl eine zu hohe Handyrechnung zu den häufigsten Streitgründen im Zusammenhang mit dem Handy zählt, hat mehr als ein Viertel der Eltern (28,2 Prozent) keinen Höchstbetrag mit dem Kind vereinbart. Gibt es aber ein Kostenlimit, sind Eltern strikt: 65 Prozent lassen ihre Kinder den Restbetrag vom Taschengeld bezahlen, 44 Prozent setzen auf ein klärendes Gespräch und 15 Prozent verhängen Handyverbot.

Hauptrisiken aus Sicht der Eltern: Diebstahl und hohe Kosten

Aus Sicht der Eltern sind Diebstahl (55 Prozent) und hohe Kosten (48 Prozent) die größten Risikofaktoren. Auf dem dritten Platz findet sich der unkontrollierte Tausch von Gewalt- und Pornovideos mit dem Handy (46 Prozent), gefolgt von der Gefahr von Belästigung übers Handy (43 Prozent). Den schwer kontrollierbaren Internetzugang sehen 41 Prozent als Risiko.

"Die meisten Eltern verbinden materielle Risiken mit dem Handy – wie Diebstahl oder eine hohe Rechnung. In der Praxis sind Kinder aber mit dem Tausch von Gewalt- und Pornovideos und Belästigung über das Handy überfordert. Mit diesen Themen sollten sich Eltern auseinandersetzen und aktiv auf ihre Kinder zugehen“, so Anton Schmid, Wiener Kinder- und Jugendanwalt.

Die Rolle der Eltern unterstreicht auch Elisabeth Mattes, Unternehmenssprecherin mobilkom austria: "Als Marktführer legen wir großen Wert darauf, die Eltern bei ihrer Aufgabe zu unterstützen. Auch deshalb sind wir seit dem Start der Initiative Handywissen.at als Partner aktiv. Auch mit eigenen Projekten leisten wir Aufklärungsarbeit: Aktuell haben wir unseren Handy-Guide erweitert und neu aufgelegt, der Kinder und auch Eltern beim bewussten Umgang mit neuen Medien und Kommunikationstechnologien unterstützt.“ Die Gratis-Broschüre ist in allen A1 SHOPS erhältlich und beinhaltet neben den wichtigsten Notrufnummern und Informationen zum Verhalten in Notfällen, praktische Tipps rund um Kosten, Technologien und Handy-Etikette.

Umgang mit dem Handy: Zu wenig Aufklärung in der Familie

98 Prozent der Eltern sehen es als ihre Aufgabe, ihre Kinder über den verantwortungsvollen Umgang mit Mobiltelefonen aufzuklären. Umso überraschender ist es, dass in Österreichs Familien offenbar zu wenig über den Umgang mit dem Handy geredet wird: Frei nach dem Motto "Vertrauen ist gut, Kontrolle ist besser" findet es mehr als ein Drittel der befragten Eltern (35 Prozent) absolut in Ordnung, ohne das Wissen des Kindes die Inhalte des Handys – wie Fotos, SMS oder Videos – zu kontrollieren. Ohne zu fragen zur Tat geschritten, ist bereits ein Viertel der Befragten.

Dazu Jungwirth: "Wir empfehlen den Eltern klare Regeln mit ihren Kindern zu vereinbaren und offen über mögliche Probleme zu sprechen. Geheime Kontrollen können zu einem Vertrauensbruch führen, außerdem haben auch die Kinder ein Recht auf Privatsphäre – wie ein Brief sollte auch ein SMS als privat betrachtet werden."

Tipps für Eltern und Lehrende – Beratung für Kinder

Eltern und Lehrende finden unter www.handywissen.at Tipps, Broschüren und Unterrichtsmaterialien über den verFélkövérantwortungsvollen Umgang mit dem Handy. Zudem bietet die Initiative Workshops für Schulen an, die online buchbar sind.

Kindern steht bei Problemen mit dem Handy das Team von "147 Rat auf Draht" rund um die Uhr und kostenlos unter der Notrufnummer 147 zur Verfügung. Dazu Michaela Cirka, Leiterin von "147 Rat auf Draht": "Mit 147 haben die Kinder in Österreich seit zehn Jahren ihren eigenen Notruf. Seit dem ‘Handyboom’ ist die Frequenz der Anrufe bei ’147 Rat auf Draht’ um ein Vielfaches gestiegen, da wir jederzeit als Ansprechpartner erreichbar sind. Das Handy ist für Kinder und Jugendliche ein ideales Medium, um über Sorgen sprechen zu können, ohne negative Konsequenzen fürchten zu müssen."

Handywissen.at fordert: Medienkompetenz-Erziehung in Österreichs Schulen

Für die Zukunft wünscht sich die Initiative Handywissen.at mehr Medienkompetenz-Erziehung in Österreichs Schulen. Dazu Jungwirth: "Wir setzen uns sehr stark für eine Verankerung der Medienkompetenz-Vermittlung im Lehrplan ein, die unserer Meinung nach in Österreichs Schulen zu kurz kommt. Wir bieten zwar zahlreiche Angebote an – von Informationsmaterial bis hin zu Workshops, können aber nicht den Unterricht in den Schulen ersetzen."

Forrás: OIAT