A Google a legnagyobb reklámhely-értékesítő cég a világon. A reklámbevétele akkora, mint az Amerikai Egyesült Államok éves összesített reklámköltésének a fele.
A Google reklámértékesítésből származó bevétel elérte a 116 milliárd dollárt 2018-ban. Ami a világ digitális hirdetési piacának 32 százalékát teszi ki. Az amerikai online reklámtortának pedig a 38 százalékát.
A Facebook részesedése az amerikai online reklámpiaci bevételekből mintegy 20 százalék.
You will find more infographics at Statista
Forrás: Statista
NETKUTATÁSOK.hu
A fontos magyar és a tanulságos nemzetközi internetkutatások eredményeinek blogja - online vállalkozóknak és online hirdetőknek. Azért, hogy jobban megismerjük és megértsük az internetet és az internetezőket.
"Ne azt számold, hány embert érsz el, azokat érd el, akik számítanak."
[David Ogilvy]
[David Ogilvy]
Kérdése, észrevétele, javaslata esetén várjuk levelét a hello[kukac]sarkozymarketing.hu email címen, vagy az oldal alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: reklámtorta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: reklámtorta. Összes bejegyzés megjelenítése
2019. augusztus 29.
2016. április 12.
iab - A mobil eszközökön történő reklámköltés már 9 milliárd forintot ért el Magyarországon 2015-ben
14%-os év/év növekedéssel a magyarországi digitális reklámköltés először haladta meg az 50 milliárdos szintet, amin a hazai és a globális szereplők közel fele-fele arányban osztoztak.
Az Egyesült Királyság 2015-ös reklámpiaci prognózisai azt jövendölték, hogy a digitális hirdetési költés meg fogja haladni a többi médiaszegmens együttes részesedését.
A szomszédos Ausztriában viszont 2014-ben az online szektor piaci részesedése még nem érte el a 17%-ot, és ezzel jóval az uralkodó print (46%) és a második tévé (25%) mögé szorult.
Európa második legnagyobb digitális piacán, Németországban a 2015-ös prognózis 28%-os részesedéssel a stabil második hely, de 2020-ig nem várható, hogy az online reklám letaszítja a printet a dobogó első helyéről. Az igen figyelemreméltó magyar eredmény arányaiban így Európa erős középmezőnyében helyezkedik el.
A grafikonokat szemfülesen böngészők, illetve a Magyar Reklámszövetség és az IAB Hungary adatait összevetők kiszúrhatják, hogy míg a lenti ábrán 56,17 milliárd forint szerepel, addig az MRSz-nél 54,1 milliárd látható az adattáblában. A különbség abból adódik, hogy az IAB Hungary Adex net számokat publikál, addig a Reklámszövetség net-net értékeket. A net-net költés a médiatulajdonosoknál jelentkező bevétel, a net költés pedig a hirdető által elköltött pénz. A kettő közötti különbség az ügynökségek által tervezett és vásárolt kampányokban az ügynökségek díja.
A négy mért szegmens közül mindegyik dinamikusan nőtt 2015-ben, a két legnagyobb terület, a display és a search szoros küzdelmet vívtak az első helyért.
A fentieken belül külön is vizsgált részterületek közül duplázódott a mobil eszközökön történő reklámköltés, ami már 9,3 milliárd forintot tett ki, 60%-kal, közel 2 milliárd forintra nőtt a videótartalmakhoz kötődő (display) hirdetések volumene, illetve meghétszereződött (0,58 mrd Ft) a programmatic költés.
A globális online szereplők (elsősorban a Google és a Facebook) mintegy tíz éve tartó dinamikus térhódítása továbbra is látványos. A tavalyi évben teljesen kiegyenlítődött a piac, a nagy nemzetközi szereplők súlya gyakorlatilag azonos volt a a hazai digitális médiáéval.
Forrás: iab
Az Egyesült Királyság 2015-ös reklámpiaci prognózisai azt jövendölték, hogy a digitális hirdetési költés meg fogja haladni a többi médiaszegmens együttes részesedését.
A szomszédos Ausztriában viszont 2014-ben az online szektor piaci részesedése még nem érte el a 17%-ot, és ezzel jóval az uralkodó print (46%) és a második tévé (25%) mögé szorult.
Európa második legnagyobb digitális piacán, Németországban a 2015-ös prognózis 28%-os részesedéssel a stabil második hely, de 2020-ig nem várható, hogy az online reklám letaszítja a printet a dobogó első helyéről. Az igen figyelemreméltó magyar eredmény arányaiban így Európa erős középmezőnyében helyezkedik el.
A grafikonokat szemfülesen böngészők, illetve a Magyar Reklámszövetség és az IAB Hungary adatait összevetők kiszúrhatják, hogy míg a lenti ábrán 56,17 milliárd forint szerepel, addig az MRSz-nél 54,1 milliárd látható az adattáblában. A különbség abból adódik, hogy az IAB Hungary Adex net számokat publikál, addig a Reklámszövetség net-net értékeket. A net-net költés a médiatulajdonosoknál jelentkező bevétel, a net költés pedig a hirdető által elköltött pénz. A kettő közötti különbség az ügynökségek által tervezett és vásárolt kampányokban az ügynökségek díja.
A négy mért szegmens közül mindegyik dinamikusan nőtt 2015-ben, a két legnagyobb terület, a display és a search szoros küzdelmet vívtak az első helyért.
A fentieken belül külön is vizsgált részterületek közül duplázódott a mobil eszközökön történő reklámköltés, ami már 9,3 milliárd forintot tett ki, 60%-kal, közel 2 milliárd forintra nőtt a videótartalmakhoz kötődő (display) hirdetések volumene, illetve meghétszereződött (0,58 mrd Ft) a programmatic költés.
A globális online szereplők (elsősorban a Google és a Facebook) mintegy tíz éve tartó dinamikus térhódítása továbbra is látványos. A tavalyi évben teljesen kiegyenlítődött a piac, a nagy nemzetközi szereplők súlya gyakorlatilag azonos volt a a hazai digitális médiáéval.
Forrás: iab
2016. március 7.
MRSZ - A digitális lett a reklámpiac legnagyobb szelete Magyarországon 2015-ben
A Magyar Reklámszövetség társzövetségeivel együtt az Evolution 2016 konferencián ismertette a 2015-ös reklámköltési adatokat (Reklámköltés 2015). A 2015-ös teljes reklámtorta 194,37 milliárd forintra emelkedett a 2014-es 189,05 milliárd forintról, amely 2,81%-os növekedést jelent.
Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke kiemelte: „A 2014-es 7,77%-os nem várt növekedés során hangsúlyoztuk, hogy csak óvatos optimizmusra van oka a piacnak, hiszen a számok mögött hosszabb távon érvényesülő hatások állnak. Mindez beigazolódni látszik a 2015-ös reklámköltések növekedésének megtorpanásában, de a csaknem 3%-os reklámköltés növekedés egyértelműen a piaci élénkülés jele.”
A 2014-ben elindult szabályozási folyamatok, – kiemelten a reklámadó -, tavaly éreztették csak erős hatásukat. Az ügynökségi bónuszt szabályzó reklámtörvény módosítás év közbeni bevezetése pedig váratlanul érte a reklámipari szereplőket és piaci bizonytalanságot okozott.
Urbán Zsolt kiemelte, „bár a piac kezd magára találni, de a módosított, egységes 5,3%-os reklámadó csaknem teljes mértékben ellenpontozza a reklámipari növekedést. Egyértelműen látszik, hogy kiszámítható, a piacot támogató szabályozásra van szükség ahhoz, hogy a reklámipar, mint a gazdaság hajtómotorja, hatékonyan és megfelelő súllyal tudja betölteni szerepét.”
A már említett jogszabályi változások a digitális szegmensben tovább mélyítették a globális szereplőkkel szemben a hazai szereplők versenyhátrányát az előbbiek javára. A nemzetközi szereplők hazai aránya tovább nőtt 2015-ben: ma már a hazai digitális költések csaknem felét külföldi cégek birtokolják. A Magyar Reklámszövetség szerint összességében kijelenthető, hogy a végbement jogszabályváltozások nem segítik a magyar online szereplők fejlődését.
A 2014-es számokat markánsan befolyásoló állami költések közel 20%-át tették ki a 2014-es reklámtortának. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal aktív munkájának elindulását megelőző hosszas előkészítő folyamat, és a csupán csak tavaly nyáron kiírt első nagy tender ezzel szemben 2015-ben megtorpanást okozott a piacon az állami költések tekintetében.
Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség Elnökségének és Ügyvezetőségének tagja összegezte: „A piaci tendenciák ellenére a Reklámtorta közel 3%-os növekedése azt mutatja, hogy a reklámipar stabilizálódik, annak ellenére is, hogy az állami költések elmaradása az érzékenyebb piacokat – mint például a rádió, vagy a köztér -, jobban érintette. Ugyanakkor megnyugtató, hogy a televízió tartja a pozícióját a reklámtortában, és az idén erős verseny várható a tévés piacon. A globális online szereplőknek kedvezőbb versenyhelyzetet teremtő jogszabályváltozások pedig összességében a teljes digitális piac első helyre ugrását eredményezték.”
A digitális, televíziós, nyomtatott, direktmarketing, közterületi és rádiós reklámszeletek háttere:
Barnóth Zoltán, az IAB Hungary elnöke kiemelte a digitális reklámköltések kapcsán: „A várakozásoknak megfelelően a tavalyi évben többszörös mérföldkőhöz érkezett a hazai digitális reklámpiac: immár Magyarországon is a digitális a reklámpiac legnagyobb szelete, számszerűen most először haladja meg az 50 milliárdos szintet (14%-os növekedéssel 56 milliárd forintosra bővült), és kiegyenlítődött a belföldi és globális szereplők súlya, akik tehát fele-fele arányban osztoznak a költésekből a digitális reklámpiacon. Az IAB Hungary Adexpect felmérés alapján 2016-ra további kétszámjegyű növekedést várnak a piac szereplői.”
Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke szerint „a televíziós reklámköltések tavalyi, újabb növekedése egyértelműen jelzi a hirdetők töretlen bizalmát a tv felé, illetve igazolja, hogy a televíziós reklámok hatékonysága megkérdőjelezhetetlen, nemcsak a márkaismertség építésében, de a fogyasztásösztönzésben is. A teljes reklámpiaci bővülést valamivel meghaladó 3%-os növekedés egyúttal biztosította, hogy a televízió megőrizte kiemelkedő részesedését a teljes tortából.”
„A sajtó összesített árbevétele, a lapterjesztésből származó 57,952 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő 6,27 milliárd forintnyi online bevétellel együtt 2015-ben meghaladta a 96 milliárd forintot. A reklám- és terjesztési bevételek közösen egyértelműen mutatják a sajtópiac súlyát, a gazdaságban betöltött szerepét, ezt az adatot erősítik meg az olvasottság kutatás (NOK) számai is, eszerint a magyar lakosság 80%-a, 6 746 000 lapolvasó olvas nyomtatott terméket.
A legfrisseb Matesz terjesztési adatok számos lap esetében stagnálást, illetve néhány esetben emelkedést mutatnak az eladott példányszámok tekintetében. A stabil terjesztési bevételeknek köszönhetően, a két ’láb’, a lapeladás és a hirdetés megléte – a médiapiacon egyedülálló módon – kiegyensúlyozottságot ad a print világában.
Kutatások azt is alátámasztják, hogy a nyomtatott sajtó képes elsősorban a hallgatóság osztatlan figyelmét egy bizalommal teli környezetben megragadni, és olyan felületet és kontextust biztosítani, ahol a hirdetéseket az olvasók valóban szeretik és élvezik, és azok ténylegesen befolyásolják gondolkodásukat és cselekedeteiket” – mondta el Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke.
Huszics György, a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség elnöke a direkt marketing piac számait összegezte: „A hazai direkt marketing piac mérete 2015-ben 29,3 milliárd forint volt – lényegében nem változott a 2014-es méréshez képest (29,5 milliárd forint). Az egyes csatornák esetében azonban komoly elmozdulás látható. A címzett és címezetlen küldemények területén tapasztalt visszaesést kompenzálni tudta a mobil, call center, e-mail marketing és adatbázis terület, ami azért is jó hír, mert a trendek alapján az utóbbiaknál várható növekedés fogja meghatározni a piac további bővülését.”
Hantosi Bálint, az Out of Home társelnöke a közterületi reklámköltéseket kapcsán hangsúlyozta: „Az OOH piac 2015-ben kettős évet zárt. A jó, hogy a kereskedelmi bevételek látható módon növekedtek ugyanakkor a 2014-es állami- és választási megrendelések az egész hirdetési piacon és ezen belül az OOH szegmensben is nagymértékű csökkenést mutattak 2014-es évhez képest.
Összességében pozitív, hogy az eladások nem csökkentek olyan arányban (-3%), mint amilyen arányban a fentiek alapján kellett volna, hiszen a kereskedelmi bevételek növekedése az állami és választási hirdetések drasztikus csökkenését nagyrészt kompenzálni tudta. A legnagyobb szektorok közül a megvásárolt felületek tekintetében 2014-ről 2015-re bővülni tudott OTC az Informatika, a kereskedelem a gépjármű és a kultúra szabadidő szektor.
A 2016-os évre a hazai OOH piacon további növekedést várunk mind a kereskedelmi mind az állami hirdetők irányából. Elindult egy jelentős digitalizációs folyamat a magyar OOH piacon is, mely már 2016-ban is éreztetheti hatását, de várhatóan 2017-2018-ra fog jelentős fellendüléshez vezetni.” Az Ambient szektor kapcsán hozzátette: „Az Ambient szektor 2014-ről 2015-re tovább tudta növelni részesedését a reklámtortából. Az előző évhez képest az egyedi járművek, promóciók, építési hálók, bevásárlóközpontok és más eladáshelyi hálózatok esetében növekedés látható, a többi ambient eszköz tekintetében pedig stagnálás tapasztalható.”
A 2015-ös teljes rádiós reklámtorta 9,06 milliárd forint. Turi Árpád a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületé (RAME) elnöke elmondta: „A tavalyi árbevételi adatok jól tükrözik az év közben bekövetkezett iparági változásokat. Az általános bizonytalanság rányomta bélyegét a kereskedelmi aktivitásra. Összességében a rádiók büszkék lehetnek 2015-ös teljesítményükre, hiszen a tavalyihoz képest a heti átlagos hallgatószám éves szinten további 100 ezerrel bővült a 15 évnél idősebb lakosság körében.”
Forrás: MRSZ
Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke kiemelte: „A 2014-es 7,77%-os nem várt növekedés során hangsúlyoztuk, hogy csak óvatos optimizmusra van oka a piacnak, hiszen a számok mögött hosszabb távon érvényesülő hatások állnak. Mindez beigazolódni látszik a 2015-ös reklámköltések növekedésének megtorpanásában, de a csaknem 3%-os reklámköltés növekedés egyértelműen a piaci élénkülés jele.”
A 2014-ben elindult szabályozási folyamatok, – kiemelten a reklámadó -, tavaly éreztették csak erős hatásukat. Az ügynökségi bónuszt szabályzó reklámtörvény módosítás év közbeni bevezetése pedig váratlanul érte a reklámipari szereplőket és piaci bizonytalanságot okozott.
Urbán Zsolt kiemelte, „bár a piac kezd magára találni, de a módosított, egységes 5,3%-os reklámadó csaknem teljes mértékben ellenpontozza a reklámipari növekedést. Egyértelműen látszik, hogy kiszámítható, a piacot támogató szabályozásra van szükség ahhoz, hogy a reklámipar, mint a gazdaság hajtómotorja, hatékonyan és megfelelő súllyal tudja betölteni szerepét.”
A már említett jogszabályi változások a digitális szegmensben tovább mélyítették a globális szereplőkkel szemben a hazai szereplők versenyhátrányát az előbbiek javára. A nemzetközi szereplők hazai aránya tovább nőtt 2015-ben: ma már a hazai digitális költések csaknem felét külföldi cégek birtokolják. A Magyar Reklámszövetség szerint összességében kijelenthető, hogy a végbement jogszabályváltozások nem segítik a magyar online szereplők fejlődését.
A 2014-es számokat markánsan befolyásoló állami költések közel 20%-át tették ki a 2014-es reklámtortának. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal aktív munkájának elindulását megelőző hosszas előkészítő folyamat, és a csupán csak tavaly nyáron kiírt első nagy tender ezzel szemben 2015-ben megtorpanást okozott a piacon az állami költések tekintetében.
Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség Elnökségének és Ügyvezetőségének tagja összegezte: „A piaci tendenciák ellenére a Reklámtorta közel 3%-os növekedése azt mutatja, hogy a reklámipar stabilizálódik, annak ellenére is, hogy az állami költések elmaradása az érzékenyebb piacokat – mint például a rádió, vagy a köztér -, jobban érintette. Ugyanakkor megnyugtató, hogy a televízió tartja a pozícióját a reklámtortában, és az idén erős verseny várható a tévés piacon. A globális online szereplőknek kedvezőbb versenyhelyzetet teremtő jogszabályváltozások pedig összességében a teljes digitális piac első helyre ugrását eredményezték.”
A digitális, televíziós, nyomtatott, direktmarketing, közterületi és rádiós reklámszeletek háttere:
Barnóth Zoltán, az IAB Hungary elnöke kiemelte a digitális reklámköltések kapcsán: „A várakozásoknak megfelelően a tavalyi évben többszörös mérföldkőhöz érkezett a hazai digitális reklámpiac: immár Magyarországon is a digitális a reklámpiac legnagyobb szelete, számszerűen most először haladja meg az 50 milliárdos szintet (14%-os növekedéssel 56 milliárd forintosra bővült), és kiegyenlítődött a belföldi és globális szereplők súlya, akik tehát fele-fele arányban osztoznak a költésekből a digitális reklámpiacon. Az IAB Hungary Adexpect felmérés alapján 2016-ra további kétszámjegyű növekedést várnak a piac szereplői.”
Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke szerint „a televíziós reklámköltések tavalyi, újabb növekedése egyértelműen jelzi a hirdetők töretlen bizalmát a tv felé, illetve igazolja, hogy a televíziós reklámok hatékonysága megkérdőjelezhetetlen, nemcsak a márkaismertség építésében, de a fogyasztásösztönzésben is. A teljes reklámpiaci bővülést valamivel meghaladó 3%-os növekedés egyúttal biztosította, hogy a televízió megőrizte kiemelkedő részesedését a teljes tortából.”
„A sajtó összesített árbevétele, a lapterjesztésből származó 57,952 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő 6,27 milliárd forintnyi online bevétellel együtt 2015-ben meghaladta a 96 milliárd forintot. A reklám- és terjesztési bevételek közösen egyértelműen mutatják a sajtópiac súlyát, a gazdaságban betöltött szerepét, ezt az adatot erősítik meg az olvasottság kutatás (NOK) számai is, eszerint a magyar lakosság 80%-a, 6 746 000 lapolvasó olvas nyomtatott terméket.
A legfrisseb Matesz terjesztési adatok számos lap esetében stagnálást, illetve néhány esetben emelkedést mutatnak az eladott példányszámok tekintetében. A stabil terjesztési bevételeknek köszönhetően, a két ’láb’, a lapeladás és a hirdetés megléte – a médiapiacon egyedülálló módon – kiegyensúlyozottságot ad a print világában.
Kutatások azt is alátámasztják, hogy a nyomtatott sajtó képes elsősorban a hallgatóság osztatlan figyelmét egy bizalommal teli környezetben megragadni, és olyan felületet és kontextust biztosítani, ahol a hirdetéseket az olvasók valóban szeretik és élvezik, és azok ténylegesen befolyásolják gondolkodásukat és cselekedeteiket” – mondta el Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke.
Huszics György, a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség elnöke a direkt marketing piac számait összegezte: „A hazai direkt marketing piac mérete 2015-ben 29,3 milliárd forint volt – lényegében nem változott a 2014-es méréshez képest (29,5 milliárd forint). Az egyes csatornák esetében azonban komoly elmozdulás látható. A címzett és címezetlen küldemények területén tapasztalt visszaesést kompenzálni tudta a mobil, call center, e-mail marketing és adatbázis terület, ami azért is jó hír, mert a trendek alapján az utóbbiaknál várható növekedés fogja meghatározni a piac további bővülését.”
Hantosi Bálint, az Out of Home társelnöke a közterületi reklámköltéseket kapcsán hangsúlyozta: „Az OOH piac 2015-ben kettős évet zárt. A jó, hogy a kereskedelmi bevételek látható módon növekedtek ugyanakkor a 2014-es állami- és választási megrendelések az egész hirdetési piacon és ezen belül az OOH szegmensben is nagymértékű csökkenést mutattak 2014-es évhez képest.
Összességében pozitív, hogy az eladások nem csökkentek olyan arányban (-3%), mint amilyen arányban a fentiek alapján kellett volna, hiszen a kereskedelmi bevételek növekedése az állami és választási hirdetések drasztikus csökkenését nagyrészt kompenzálni tudta. A legnagyobb szektorok közül a megvásárolt felületek tekintetében 2014-ről 2015-re bővülni tudott OTC az Informatika, a kereskedelem a gépjármű és a kultúra szabadidő szektor.
A 2016-os évre a hazai OOH piacon további növekedést várunk mind a kereskedelmi mind az állami hirdetők irányából. Elindult egy jelentős digitalizációs folyamat a magyar OOH piacon is, mely már 2016-ban is éreztetheti hatását, de várhatóan 2017-2018-ra fog jelentős fellendüléshez vezetni.” Az Ambient szektor kapcsán hozzátette: „Az Ambient szektor 2014-ről 2015-re tovább tudta növelni részesedését a reklámtortából. Az előző évhez képest az egyedi járművek, promóciók, építési hálók, bevásárlóközpontok és más eladáshelyi hálózatok esetében növekedés látható, a többi ambient eszköz tekintetében pedig stagnálás tapasztalható.”
A 2015-ös teljes rádiós reklámtorta 9,06 milliárd forint. Turi Árpád a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületé (RAME) elnöke elmondta: „A tavalyi árbevételi adatok jól tükrözik az év közben bekövetkezett iparági változásokat. Az általános bizonytalanság rányomta bélyegét a kereskedelmi aktivitásra. Összességében a rádiók büszkék lehetnek 2015-ös teljesítményükre, hiszen a tavalyihoz képest a heti átlagos hallgatószám éves szinten további 100 ezerrel bővült a 15 évnél idősebb lakosság körében.”
Forrás: MRSZ
2015. március 16.
MRSZ - Már csak 1,4 százalékpont a különbség a tévés és a digitális reklámok részesedései között 2014-ben
A 2014-es teljes reklámtorta a 2013-as 175,5 milliárd forintról 189,05 milliárd forintra emelkedett, amely 7,77%-os növekedést jelent. Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke azonban hangsúlyozta: „Felhőtlen optimizmusra még idén sincs oka a piacnak. Óvatosan örülhetünk, mert ugyan több média típusnál nagyarányú növekedés mutatható ki, de a számok mögött hangsúlyos hatások állnak.
Többek között számos egyedi tényező befolyásolta a tavalyi évet, ugyanakkor olyan szabályozási- és piaci változások indultak meg 2014-ben, melyek hatásai 2015-ben és az azt követő években lesznek igazán látványosak. Így például a reklámadó bevezetése már tavaly is érezhető volt a piac számára, de ennek hatása az idén fog nagymértékben lecsapódni. Ugyanakkor az áremelkedések is hizlalták a tavalyi számokat.”
A televízió és a digitális reklámköltés nőtt a legnagyobbat
Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség alelnöke összegezte: „A televízió és a digitális reklámköltések esetében a legnagyobb a pozitív változás. A tévék számait befolyásolta leginkább az állami költés megugrása. Fontos tényező a digitális költések kivándorlása Magyarországról, amelyben újabb 2%-os elmozdulás mutatható ki a nemzetközi cégek javára a digitális költések arányában.”
Tovább folyik az a tendencia, amely a nemzetközi digitális szereplők térhódítását jelenti: a hazai digitális költések 48%-át a nemzetközi cégek birtokolják, míg a reklámköltés növekedés mértéke a globális vállalatoknál 25%, ugyanez a szám a hazai cégeknél csak 15%. „Ez a 10% pontnyi különbség egyértelműen mutatja, hogy a hazai szereplők versenyképessége és piaci lehetőségei lényegesen kisebbek a nemzetközi szereplőknél.” – tette hozzá Hivatal Péter.
A televíziós, digitális, nyomtatott, direktmarketing, közterületi és rádiós reklámszeletek háttere a társzövetségek vezetői szemével:
Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke kiemelte: “A televíziós reklámpiac 2014-ben – öt évig tartó folyamatos csökkenést követően – újra növekedett. Mintegy 10%-os bővüléssel újra elérte az 50 milliárd forintot. Tovább folytatódott a kábelcsatornák térnyerése és a nonszpot bevételek ismét nagyobb aranyban emelkedtek.”
Novák Péter, az IAB Hungary elnöke kiemelte a digitális reklámköltések kapcsán: “Óriási fejlődésen ment keresztül a magyar digitális reklámpiac. Míg 10 éve mindössze 4 milliárd forintott fektettek be a hirdetők, az „IAB Hungary Adex 2014” felmérésünk alapján a tavalyi évben már több mint 49 milliárd forintot költöttek digitális reklámeszközökre, ami 20%-kal több mint az előző évben. A médiafogyasztás változását követő hirdetői aktivitások újabb mérföldköveket vetítenek előre 2015-re: egyrészt a digitális reklámozás megelőzheti a tévét, másrészt a globális szereplők súlya a digitális reklámpiac több mint felét teheti ki.”
Forrás: MRSZ
Többek között számos egyedi tényező befolyásolta a tavalyi évet, ugyanakkor olyan szabályozási- és piaci változások indultak meg 2014-ben, melyek hatásai 2015-ben és az azt követő években lesznek igazán látványosak. Így például a reklámadó bevezetése már tavaly is érezhető volt a piac számára, de ennek hatása az idén fog nagymértékben lecsapódni. Ugyanakkor az áremelkedések is hizlalták a tavalyi számokat.”
A televízió és a digitális reklámköltés nőtt a legnagyobbat
Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség alelnöke összegezte: „A televízió és a digitális reklámköltések esetében a legnagyobb a pozitív változás. A tévék számait befolyásolta leginkább az állami költés megugrása. Fontos tényező a digitális költések kivándorlása Magyarországról, amelyben újabb 2%-os elmozdulás mutatható ki a nemzetközi cégek javára a digitális költések arányában.”
Tovább folyik az a tendencia, amely a nemzetközi digitális szereplők térhódítását jelenti: a hazai digitális költések 48%-át a nemzetközi cégek birtokolják, míg a reklámköltés növekedés mértéke a globális vállalatoknál 25%, ugyanez a szám a hazai cégeknél csak 15%. „Ez a 10% pontnyi különbség egyértelműen mutatja, hogy a hazai szereplők versenyképessége és piaci lehetőségei lényegesen kisebbek a nemzetközi szereplőknél.” – tette hozzá Hivatal Péter.
A televíziós, digitális, nyomtatott, direktmarketing, közterületi és rádiós reklámszeletek háttere a társzövetségek vezetői szemével:
Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke kiemelte: “A televíziós reklámpiac 2014-ben – öt évig tartó folyamatos csökkenést követően – újra növekedett. Mintegy 10%-os bővüléssel újra elérte az 50 milliárd forintot. Tovább folytatódott a kábelcsatornák térnyerése és a nonszpot bevételek ismét nagyobb aranyban emelkedtek.”
Novák Péter, az IAB Hungary elnöke kiemelte a digitális reklámköltések kapcsán: “Óriási fejlődésen ment keresztül a magyar digitális reklámpiac. Míg 10 éve mindössze 4 milliárd forintott fektettek be a hirdetők, az „IAB Hungary Adex 2014” felmérésünk alapján a tavalyi évben már több mint 49 milliárd forintot költöttek digitális reklámeszközökre, ami 20%-kal több mint az előző évben. A médiafogyasztás változását követő hirdetői aktivitások újabb mérföldköveket vetítenek előre 2015-re: egyrészt a digitális reklámozás megelőzheti a tévét, másrészt a globális szereplők súlya a digitális reklámpiac több mint felét teheti ki.”
Forrás: MRSZ
2014. március 7.
MRSZ - A tévéreklámokra 46 milliárd Ft, az online hirdetésekre 39 milliárd Ft voltak a net-net költések Magyarországon 2013-ban
A Magyar Reklámszövetség 2014. március 4-én, a korábbi évek bejelentéseinél jóval korábban, a társszövetségekkel együtt mutatta be a 2013. évi reklámköltési adatokat, amelyek 14. alkalommal kerültek összegyűjtésre, példátlanul széles szakmai összefogás eredményeként. A reklámtorta túlnyomó részének alapját a korábbi éveknek megfelelően a szakmai szervezetek adatgyűjtése képezi – idén a televíziós és rádiós reklámköltéseket az adott szektorok szakmai szervezetei külön gyűjtötték.
Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke, és Hivatal Péter, az MRSZ alelnöke elmondta, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén is a net-net költéseket összegezték az egyes médiatípusok szerint – az MRSZ és a társszövetségek célja, hogy összehasonlítható és ilyen módon elemezhető adatokat szolgáltasson a piacnak, ennek megfelelően évek óta törekszenek a konzisztens módszertannal történő adatgyűjtésre.
A felmért szektorok net-net reklámbevétele összesen 175,4 milliárd forint, ez 0,6 százalékos növekedést jelent 2012-höz képest.
A szakmai szervezetek a tavalyi évhez hasonlóan szűrték ki a költéstípusok közötti átfedéseket, ezzel is megszilárdítva az adatfelvétel módszertanát. A médiatípusok nagy része körében auditált adatok alapján születtek meg a számok, ahol az auditált adatok beszerzésére nem volt lehetőség, ott a szakmai szervezetek szakértői becsléseket használtak a reklámköltés nagyságának meghatározására.
Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke hozzátette: „Az MRSZ és a társszövetségek célja, hogy a reklámköltés mérési metodikájának évről évre hasonló használatával jól elemezhető adatokat adjon a szakma kezébe. Az utóbbi években megfigyelhető reklámpiaci átrendeződés a tavalyi évben is folytatódott – mind a világméretű trendek magyar hatásai, mind pedig a magyar sajátosságok éreztették a hatásukat. A reklám erős eszköz a gazdasági növekedés megindításában és szinten tartásában – ennek megfelelően mind a szakmai, mind szélesebb értelemben vett iparági és legszélesebb értelemben nemzetgazdasági érdek, hogy a reklámköltéssel kapcsolatos elmúlt évekbeli tendenciák pozitív irányt vegyenek. A tavalyi eredmények reménykeltőek, és óvatos optimizmusra adhatnak okot a szakma egésze számára.”
Az adatok gyűjtésében résztvevő társszövetségek az alábbiakat emelték ki:
Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke: "A televíziós reklámköltések összege 2013-ban 45,6 milliárd forint volt. Bár az adat az előző évhez képest még némi visszaesést mutat, a csökkenés üteme jelentősen lassult. A piac döntő hányadát adó hagyományos reklámszpotokból származó bevételek összesen 3,7%-kal csökkentek. 2013-‐ban a kábeltelevíziók újra növelni tudták reklámbevételeiket."
Novák Péter, az IAB Hungary elnöke: "A digitális reklám szempontjából mérföldkő a 2013. év, hiszen immár a második legnagyobb szelete a reklámpiacnak. Az előrejelzések szerint javuló gazdasági környezet várakozásunk szerint további növekedést hoz a digitális marketing és média számára."
Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke: “A sajtópiaci bevételek a várakozásoknak és a piaci tendenciáknak megfelelően alakultak. A csökkenés ugyan folytatódott, de sokkal kisebb mértékű volt, mint egy évvel korábban. A reklám- és terjesztési bevételek közösen egyértelműen mutatják a sajtópiac súlyát, a gazdaságban betöltött szerepét. A klasszikus kiadóházak szerepe és részesedése fokozatosan nő és erősödik az online tartalmak területén is, a bevallást adó kiadóvállalatok összesen 5,5 milliárd forint online hirdetési árbevételt realizáltak, amely összeg mutatja, hogy a kiadók az online piac hirdetési szeletéből is jelentős részt tudhatnak magukénak.”
Vámos-Hegyi Attila, a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség elnöke: „A hazai direktkommunikációs piac 28,9 milliárd Ft-ra tehető,ami az egy évvel korábbihoz képest 6%-os csökkenést mutat. Ennek fő oka az élesedő árverseny, miközben a DM tevékenység/aktivitás nem csökkent, sőt – főleg a digitális szegmensekben – még növekedett is.”
Szelei Szilárd, MKMSZ-OOH: „A stabil és erősődő outdoor médián belül a standard, kampányjellegű reklámeszközök (óriásplakát, citylight)reklámárbevétele és kihasználtsága jelentősen emelkedett az elmúlt évben, ami elsősorban az egyéb, egyedi eszközök megszűnésével, csökkenő használatával, másrészt több új hirdetői szegmens megjelenésével magyarázható (FMCG-szektor, OTC-költések, KKV-k).”
Turi Árpád, a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületének elnöke: „A rádiós költések mértékének abszolút mérőszáma emelkedett – ezt a jelenséget részben magyarázza, hogy az adatot közlő rádiók száma nőtt, így a rádiós piac majdnem 100%-át lefedi a mérés.”
Forrás: MRSZ
Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke, és Hivatal Péter, az MRSZ alelnöke elmondta, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén is a net-net költéseket összegezték az egyes médiatípusok szerint – az MRSZ és a társszövetségek célja, hogy összehasonlítható és ilyen módon elemezhető adatokat szolgáltasson a piacnak, ennek megfelelően évek óta törekszenek a konzisztens módszertannal történő adatgyűjtésre.
A felmért szektorok net-net reklámbevétele összesen 175,4 milliárd forint, ez 0,6 százalékos növekedést jelent 2012-höz képest.
A szakmai szervezetek a tavalyi évhez hasonlóan szűrték ki a költéstípusok közötti átfedéseket, ezzel is megszilárdítva az adatfelvétel módszertanát. A médiatípusok nagy része körében auditált adatok alapján születtek meg a számok, ahol az auditált adatok beszerzésére nem volt lehetőség, ott a szakmai szervezetek szakértői becsléseket használtak a reklámköltés nagyságának meghatározására.
Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke hozzátette: „Az MRSZ és a társszövetségek célja, hogy a reklámköltés mérési metodikájának évről évre hasonló használatával jól elemezhető adatokat adjon a szakma kezébe. Az utóbbi években megfigyelhető reklámpiaci átrendeződés a tavalyi évben is folytatódott – mind a világméretű trendek magyar hatásai, mind pedig a magyar sajátosságok éreztették a hatásukat. A reklám erős eszköz a gazdasági növekedés megindításában és szinten tartásában – ennek megfelelően mind a szakmai, mind szélesebb értelemben vett iparági és legszélesebb értelemben nemzetgazdasági érdek, hogy a reklámköltéssel kapcsolatos elmúlt évekbeli tendenciák pozitív irányt vegyenek. A tavalyi eredmények reménykeltőek, és óvatos optimizmusra adhatnak okot a szakma egésze számára.”
Az adatok gyűjtésében résztvevő társszövetségek az alábbiakat emelték ki:
Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke: "A televíziós reklámköltések összege 2013-ban 45,6 milliárd forint volt. Bár az adat az előző évhez képest még némi visszaesést mutat, a csökkenés üteme jelentősen lassult. A piac döntő hányadát adó hagyományos reklámszpotokból származó bevételek összesen 3,7%-kal csökkentek. 2013-‐ban a kábeltelevíziók újra növelni tudták reklámbevételeiket."
Novák Péter, az IAB Hungary elnöke: "A digitális reklám szempontjából mérföldkő a 2013. év, hiszen immár a második legnagyobb szelete a reklámpiacnak. Az előrejelzések szerint javuló gazdasági környezet várakozásunk szerint további növekedést hoz a digitális marketing és média számára."
Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke: “A sajtópiaci bevételek a várakozásoknak és a piaci tendenciáknak megfelelően alakultak. A csökkenés ugyan folytatódott, de sokkal kisebb mértékű volt, mint egy évvel korábban. A reklám- és terjesztési bevételek közösen egyértelműen mutatják a sajtópiac súlyát, a gazdaságban betöltött szerepét. A klasszikus kiadóházak szerepe és részesedése fokozatosan nő és erősödik az online tartalmak területén is, a bevallást adó kiadóvállalatok összesen 5,5 milliárd forint online hirdetési árbevételt realizáltak, amely összeg mutatja, hogy a kiadók az online piac hirdetési szeletéből is jelentős részt tudhatnak magukénak.”
Vámos-Hegyi Attila, a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség elnöke: „A hazai direktkommunikációs piac 28,9 milliárd Ft-ra tehető,ami az egy évvel korábbihoz képest 6%-os csökkenést mutat. Ennek fő oka az élesedő árverseny, miközben a DM tevékenység/aktivitás nem csökkent, sőt – főleg a digitális szegmensekben – még növekedett is.”
Szelei Szilárd, MKMSZ-OOH: „A stabil és erősődő outdoor médián belül a standard, kampányjellegű reklámeszközök (óriásplakát, citylight)reklámárbevétele és kihasználtsága jelentősen emelkedett az elmúlt évben, ami elsősorban az egyéb, egyedi eszközök megszűnésével, csökkenő használatával, másrészt több új hirdetői szegmens megjelenésével magyarázható (FMCG-szektor, OTC-költések, KKV-k).”
Turi Árpád, a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületének elnöke: „A rádiós költések mértékének abszolút mérőszáma emelkedett – ezt a jelenséget részben magyarázza, hogy az adatot közlő rádiók száma nőtt, így a rádiós piac majdnem 100%-át lefedi a mérés.”
Forrás: MRSZ
2013. október 7.
2013. április 8.
2012. március 26.
IAB - A keresőhirdetések részesedése 33 százalék 2011-ben
- Online reklámköltések értéke nettó 30 milliárd Ft 2011-ben, egy évvel korábban 27 milliárd Ft volt, ez 11 százalék növekedés,
- Az online reklámok aránya a teljes reklámpiacból 19 százalék, egy évvel korábban 16 százalékot tett ki,
- Képes hirdetések értéke 15 milliárd Ft, részesedésük az online reklámtortából 50 százalék (egy évvel korábban 55 százalék),
- A keresőhirdetések értéke 10 milliárd Ft, részesedésük 33 százalék (egy évvel korábban 27 százalék),
- Árlistás hirdetések értéke 5 milliárd Ft, részesedésük 17 százalék (egy évvel korábban 15 százalék),
- Az e-mail hirdetések értéke 1 milliárd Ft, részesedésük 3 százalék (egy évvel korábban is 3 százalék),
- Az online hirdetések legerősebb hónapja a december 2011-ben, egy évvel korábban a november volt,
- Az online hirdetések leggyengébb hónapja az augusztus,
- Az online hirdetések 68 százaléka ügynökségeken keresztül történik, 32 százaléka a hirdetőktől közvetlenül,
- A mobilhirdetések értéke 0,7 milliárd Ft volt 2011-ben
2012. március 22.
MRSZ - Online hirdetések 29 milliárd forint Magyarországon 2011-ben
- A teljes reklámpiac net-net értékben 152 milliárd Ft volt Magyarországon 2011-ben,
- A reklámköltések összege az Interneten 29 milliárd forintot ért el, részesedése a reklámtortából 19 százalék,
- Az online reklámpiac a tévé és a sajtó után a harmadik helyen áll.
Forrás: MRSZ
2011. szeptember 9.
MRSZ - Internetreklámok részesedése 16 százalék 2010-ben
- A nettó onlinereklám-költések 27 milliárd forintot értek el 2010-ben Magyarországon,
- Ami a teljes reklámpiac 16 százalékát jelenti az MRSZ-adatok szerint.
- A globális piacon az internetreklámok aránya ennél alacsonyabb, 11 százalék volt.
A teljes nettó reklámköltés 171 milliárd Ft volt 2010-ben Magyarországon.
Az egyes médiumok nettó bevételei és piacrészesedései --
- Televízió - 69 milliárd Ft (40 százalék),
- Sajtó - 46 milliárd Ft (27 százalék),
- Internet - 27 milliárd Ft (16 százalék),
- Közterület - 19 milliárd Ft (11 százalék),
- Rádió - 7 milliárd Ft (4 százalék),
- Ambient - 3 milliárd Ft (2 százalék),
- Mozi - 1 milliárd Ft (0,4 százalék)
Médiumok részesedései - magyar piacon --- globális piacon
- Televízió - 40 százalék --- 45 százalék,
- Sajtó - 27 százalék --- 30 százalék,
- Internet - 16 százalék --- 11 százalék,
- Közterület - 11 százalék --- 6 százalék,
- Rádió - 4 százalék --- 7 százalék,
- Ambient - 2 százalék --- nem mért,
- Mozi - 0,4 százalék --- 0,5 százalék
-----------------------------------------------------
"MRSZ MÓDSZERTAN
A becsült forgalom a nettó, vagyis kedvezményekkel csökkentett, a szponzorációt és az ügynökségi jutalékot tartalmazó forgalom, amelybe csak a valós pénzmozgás számítódik bele. Médiatípusonként a becsült forgalmi adat a következő médiumokat tartalmazza:
TELEVÍZIÓ:
Országos kereskedelmi és közszolgálati csatornák
Kábel/satelit: kábel és satelit csatornák, valamint a helyi kábeltelevíziók
SAJTÓ: az Adex-ben vizsgált lapok köre + a hirdetési lapok, ingyenes lapok (Szuperinfó, Helyi Théma, programfüzetek, önkormányzati lapok)
KÖZTERÜLET: közterületen vagy magánterületen lévő óriásplakát, citylight, járműreklám, oszlopreklám, kandeláber hirdetés, épületháló, vagy matrica, feszített fólia, fényreklám, kis plakát (metró mozgólépcső melletti, járműbelső, Mahír-oszlop, telefonfülke). Indoor eszközök nem, kivéve, ha az óriásplakát.
AMBIENT: A bennünket körülvevő, környezetünkben fellelhető,
összes nem klasszikus reklámeszközt ambient médiának nevezzük.
RÁDIÓ: Országos kereskedelmi és közszolgálati, valamint budapesti, vidéki regionális adók és a helyi rádiók
MOZI: minden mozi, ahol reklámozásra van lehetőség.
A rádiós piac egy részét, a sajtó, és a mozi adatait adatszolgáltatói hálózatunk, jelentős piaci szereplők és iparági szakértőkkel való konzultáció során becsültük meg."
Forrás: MRSZ (sajtóanyag)
2009. június 17.
Online reklámpiac 5 százalék csökkenés Amerikában - 2009. június
Az online reklámpiac értéke 6 milliárd dollár volt Amerikában 2009. I. negyedévben, 5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban azonos időszakban.
In a recessionary environment that has hit other media sectors with greater force, Internet advertising revenues in the U.S. were at $5.5 billion for the first quarter of 2009, according to the numbers released today by the Interactive Advertising Bureau (IAB) and PricewaterhouseCoopers LLP (PwC). The figure represents a 5% decline over the same period in 2008.
“Interactive advertising has taken its rightful place as a fixture on marketing plans across sectors, which means we aren’t immune to broader economic trends,” said Randall Rothenberg, President and CEO of the IAB. “Nevertheless, consumers are spending more and more time with interactive media. For this, and other reasons, interactive media continues to gain share of marketing spend. We’re confident that growth will resume as the U.S. economic climate improves. Interactive advertising is the most accountable way to reach consumers—and in this economy, digital media will be a core component of any successful marketing campaign.”
David Silverman, PwC Assurance partner, echoed the observation that interactive advertising has been less affected by economic conditions than other media. “Current economic conditions are clearly challenging," Silverman said. “Nonetheless, interactive media continues to consume a larger piece of the overall advertising pie.”
The following chart highlights quarterly ad revenue since 2001; dollar figures are rounded.
Conducted by the New Media Group of PricewaterhouseCoopers LLP, the Internet Advertising Revenue Report was launched in 1996 by the IAB, and aggregates data from all companies that report meaningful online advertising revenues. The results are considered the most accurate measurement of interactive advertising revenues with the data compiled directly from information supplied by companies selling advertising on the Internet.
The survey includes data concerning online advertising revenues from Web sites, commercial online services, ad networks, free e-mail providers, and all other companies selling online advertising. First and third quarter revenue reports are estimates, with the actual figures being released along with second and fourth quarter data respectively. PwC does not audit the information and provides no opinion or other form of assurance with respect to the information.
Forrás: IAB
2009. június 15.
Online reklámpiac 20 százalékos növekedés Európában 2008
Az online reklámpiac nagysága 13 milliárd Euro volt Európában 2008-ban, 20 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. Amerikában ugyanakkor 17 milliárd Euro volt az online reklámtorta és csak 11 százalékkal növekedett.
A keresőhirdetések részesedése 43 százalék volt Európában 2008-ban, 26 százalékos növekedéssel 6 milliárd Eurót elérve.
The Interactive Advertising Bureau Europe (IAB Europe) has just released the findings of its annual advertising expenditure survey for the year ending December 2008. Compiled by IAB Europe then processed and analyzed by PricewaterhouseCoopers (PwC), this report is the definitive guide to the size and value of the European online advertising industry. The 2008 report contains online expenditure data for 19 markets.
In 2008 the European online advertising market was worth €12.9 billion with a like-for-like growth rate compared to 2007 of 20%. In the US, online advertising grew 10.6% in 2008 and was worth €16.6 billion ($23.4 billion).
However whilst the pan-European figure is one of growth, it is no secret that 2008 was one of the worst years for advertising in any medium. The online sector was not immune and experienced a challenging year, particularly in the 10 most mature markets. The key difference is it did still manage growth – albeit at a lower rate.
Six of the top 10 European markets grew less than 20%
The top 10 markets in Europe account for 93% of the total value of the market. Many of these countries saw year-on-year growth rates under 20%. The Netherlands, Europe’s early adopter of online advertising grew only 9% in 2008. Other mature online markets saw similar trends, with growth slowing in France at 18.5%; the UK, Germany and Sweden at 19% and Italy at 20%. Just beating the 20% barrier, Belgium grew 21% and Denmark and Norway hit a 22% growth rate. Spain by comparison saw relatively strong growth at 26%.
Super Search
Search remains the leading format in Europe with the strongest year-on-year growth rate of 26%, accounting for 43% of online ad expenditure in the 19 countries measured and a value of €5.6bn. Classifieds are next in terms of year on year growth rates at 17.4%, 26% share of ad spend and a market value of €3.8bn. Alain Heureux, President and CEO of IAB Europe, says “In 2008 search and classifieds enjoyed the most growth of the four formats we measured. This can be partly explained by measurement and performance based marketing needs – in times of recession advertisers are more focused on proving return on investment for every Euro spent and these two formats are the most accountable in online advertising.”
Smaller markets enjoying strongest growth
The markets outside of the top 10 are currently enjoying the strongest growth. Whilst this may not be hugely surprising as they enter a growth stage whilst simultaneously the top markets mature, it does present advertisers and players in the digital arena with business opportunities in these countries. Poland has experienced a 60% growth rate to bring the market to a value of €253m and Slovenia a 77% growth rate – the market is now valued at €19.6m.
IAB Europe is able to report on three key Eastern European markets for the first time in this edition of AdEx – Croatia, Hungary and Romania offering a more complete picture of this important region.
Alain Heureux, President and CEO of IAB Europe says “Overall the picture in Europe is one of growth, but what is clear from these figures – and what will surprise no one - is that 2008 was a tough year for online advertising. The focus on search and classifieds underlines just how important making online ad spend accountable is for our industry to develop and grow, and it is why IAB Europe has been supporting research into its measurement.
In addition, we firmly believe that the industry will continue to grow through the imagination, innovation and investment of its players. To facilitate this growth, IAB Europe’s Public Affairs operation works closely with the European Commission to ensure that the interests of our members and the industry as a whole are represented effectively to legislators. It is only on this solid foundation that the digital advertising industry will continue to evolve and grow – through the good times and the more challenging ones.”
Eva Berg-Winters, Senior Manager at PwC who specialises in new media, said "2009 is set to be a difficult year for online advertising. Decline is likely in a number of mature markets and, where there is still growth, we expect it to be much lower than previously. However, online continues to outperform other media and to increase its ad market share. The post-downturn era should therefore see another growth spurt for online"
Forrás: IAB
2009. május 7.
Online reklámpiac 44 százalék növekedés Magyarországon 2008
Az online reklámpiac nettó értéken 20 milliárd forintot ért el Magyarországon 2008-ban, ami 44 százalékos növekedés előző évhez viszonyítva.
Miközben a teljes magyar nettó reklámköltés 6 százalékkal növekedett és 201 milliárd forintot tett ki.
A teljes reklámpiacon belül a nettó összegeket tekintve az online hirdetések részesedése 10 százalékot ért el, ami 2,5 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.
Miközben a teljes magyar nettó reklámköltés 6 százalékkal növekedett és 201 milliárd forintot tett ki.
A teljes reklámpiacon belül a nettó összegeket tekintve az online hirdetések részesedése 10 százalékot ért el, ami 2,5 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.
Online reklámpiac 11 százalék növekedés Amerikában 2008
Az online reklámpiac 23 milliárd dollárt ért el Amerikában 2008-ban, ami 11 százalékos növekedés előző évhez viszonyítva. Miközben a teljes amerikai reklámköltés 3 százalékkal csökkent. Az online reklámkiadások többsége, 45 százalék keresőmarketing hirdetés. Növekedése részesedésben 3 százalékpont, abszolút értékben 20 százalék.
Internet advertising revenues in the U.S. remain strong, topping $23 billion, according to the 2008 Internet Advertising Revenue Report, released by the Interactive Advertising Bureau (IAB) and PricewaterhouseCoopers LLP (PwC). Despite a difficult U.S. economy, interactive advertising’s continued growth, albeit at a slower pace, confirms marketers' increased recognition of the medium’s value in reaching consumers online where they are spending more and more of their time.
Search remains the main driver of revenue growth according to the report, showing a 19.8% increase over 2007. Digital video, though still a small overall contributor, more than doubled its revenue with an increase to $734 million from $324 million in 2007, demonstrating how both marketers and consumers are embracing this dynamic platform.
As in 2007, retail, financial services, computing and automotive remained the four largest verticals among Internet advertisers in 2008. Consumer packaged goods, an industry vertical historically slow to embrace interactive advertising, notably increased its share of total Internet ad revenues by 60 percent over 2007. The Internet is now the third largest ad-supported medium, marking its increasing significance to marketers and consumers.
“Though some categories in the fourth quarter slowed or even dipped, reflecting the current economic challenges, the overall performance is up, confirming interactive’s ever-growing importance to the successful marketing mix,” said David Silverman, Partner, Assurance, PricewaterhouseCoopers.
The following chart highlights full-year revenue data breakouts; dollar figures are rounded.
Forrás: IAB
Internet advertising revenues in the U.S. remain strong, topping $23 billion, according to the 2008 Internet Advertising Revenue Report, released by the Interactive Advertising Bureau (IAB) and PricewaterhouseCoopers LLP (PwC). Despite a difficult U.S. economy, interactive advertising’s continued growth, albeit at a slower pace, confirms marketers' increased recognition of the medium’s value in reaching consumers online where they are spending more and more of their time.
- Full-year 2008 revenues totaled a record $23.4 billion, exceeding 2007’s performance, itself the former record of $21.2 billion, by $2.2 billion or 10.6%. By comparison, a variety of sources indicate weakness in overall advertising spending. The Nielsen Company, for example, reported that U.S. advertising for the full year 2008 was down 2.6% compared to the full year 2007.
- Fourth-quarter revenues of $6.1 billion mark the first time the interactive advertising industry achieved, and surpassed, $6 billion in a single quarter. The figures represent a $154 million or 2.6% increase from 2007’s fourth quarter, which had revenues of $5.9 billion.
- This is the fifth consecutive year of record results.
Search remains the main driver of revenue growth according to the report, showing a 19.8% increase over 2007. Digital video, though still a small overall contributor, more than doubled its revenue with an increase to $734 million from $324 million in 2007, demonstrating how both marketers and consumers are embracing this dynamic platform.
As in 2007, retail, financial services, computing and automotive remained the four largest verticals among Internet advertisers in 2008. Consumer packaged goods, an industry vertical historically slow to embrace interactive advertising, notably increased its share of total Internet ad revenues by 60 percent over 2007. The Internet is now the third largest ad-supported medium, marking its increasing significance to marketers and consumers.
“Though some categories in the fourth quarter slowed or even dipped, reflecting the current economic challenges, the overall performance is up, confirming interactive’s ever-growing importance to the successful marketing mix,” said David Silverman, Partner, Assurance, PricewaterhouseCoopers.
The following chart highlights full-year revenue data breakouts; dollar figures are rounded.
Forrás: IAB
2009. április 15.
Online reklámpiac 22 millárd Ft 2008
Az online reklámpiac (nettó) mérete 22 milliárd Ft volt Magyarországon 2008-ban. 43 százalékkal, 7 milliárd forinttal nagyobb, mint egy évvel korábban. Részesedése a teljes reklámtortából több mint 10 százalékot tett ki.
Az egyes online reklámterületek mérete és aránya:
Forrás: IAB Hungary
Az egyes online reklámterületek mérete és aránya:
- képes hirdetések 14 milliárd Ft (63%),
- keresőhirdetések 4 milliárd Ft (17%),
- listázások 4 milliárd Ft (16%),
- e-mailek 1 milliárd Ft (3%)
Forrás: IAB Hungary
2008. november 26.
Az újságok olvasóik 30 százalékát elveszítik 2018-ig Németországban - 2008 november
A napilapok olvasóiknak mintegy 30 százalékát fogják elveszíteni 2018-ig. Az Internet addigra legalább akkora reklámbevétellel fog rendelkezni, mint a napilapok piaca. A Mainzi Főiskola legújabb trendkutatása szerint.
Demnach wird sich das Web bis zu diesem Zeitpunkt endgültig als kombinierter Informations-, Unterhaltungs- und Einkaufsführer in den Generationen bis 60 Jahre durchgesetzt haben. "Besonders erstaunt hat uns zum einen die Selbstverständlichkeit, mit der die jüngere Generation die verschiedenen Online-Angebote nutzt, und zum anderen die Geschwindigkeit, mit der die 35- bis 50-Jährigen gelernt haben, die neuen Informations- und Kommunikationsmöglichkeiten zu gebrauchen", erklärt Rolke im Gespräch mit pressetext.
Um die Dynamik dieses Veränderungsprozesses im Mediennutzungsverhalten besser aufzeigen zu können, haben die beiden Studienautoren nicht nur vorhandene Untersuchungsergebnisse einer Zweitauswertung unterzogen, sondern auch eine eigene Vergleichsbefragung von drei Alterskohorten durchgeführt. "Da sich Medienverhalten in jungen Jahren herausbildet und relativ stabil bleibt, kann sichtbar gemacht werden, was sich verändert und - durch Vergleich der Altersgruppen - die Kraft der Veränderung gemessen werden", erläutert Rolke. Die auf diese Weise zu Tage geförderten Ergebnisse ließen darauf schließen, dass sich die Wandlung des Nutzungsverhaltens wesentlich schneller vollzieht, als bislang erwartet. "Um sich allgemein zu informieren, nutzen die insgesamt 600 Befragten die Online-Angebote im Durchschnitt dreimal so häufig wie Fernsehen, Tages- und Publikumsmedien zusammen. Zudem fühlen sich alle Altersgruppen durch das Internet gut informiert", merkt Rolke an.
Die hohe Attraktivität des World Wide Web liege laut dem Mainzer Professor darin begründet, dass es qualifizierte Informations-, Unterhaltungs- und Einkaufsmöglichkeiten an einem Ort biete. "Das Web punktet bei den Nutzern vor allem mit seiner Komfortabilität und Einfachheit. In wenigen Klicks ist jeder User von der Informationssuche in den Entertainment-Bereich oder zurück gewechselt", betont Rolke. Unschlagbar sei das Netz mittlerweile auch beim Produktkauf. Über 70 Prozent würden es nutzen, um vorab Produktinfos zu recherchieren und Produkte zu vergleichen. "Das Medium Internet steht in seiner Entwicklung aber erst am Anfang. Durch neue Möglichkeiten wird die Attraktivität des Webs in der Wahrnehmung der Nutzer in Zukunft sicherlich noch um einiges steigen", meint Rolke.
Gegen das Internet könne heute kein anderes Medium erfolgreich sein. "Gleichzeitig benötigt das sich ständig weiter entwickelnde Web aber auch die anderen Medien als Begleiter", räumt Rolke ein. Zeitungen und Zeitschriften, Hörfunk und Fernsehen müssten noch stärker kooperieren, neue Geschäftsmodelle entwickeln und ihre Leser, Zuschauer und Hörer in der Webgesellschaft unterstützen. "Es mag paradox klingen, aber weil das Internet ein so großer gesellschaftlicher Veränderer ist und vorläufig bleiben wird, müssen die traditionellen Medien zu Begleitern für die Menschen werden. Das heißt, sie müssen ihnen Orientierung geben, Lernhilfen anbieten und ihnen zeigen, wie sie an die Benefits im Internet kommen können", so Rolke abschließend.
Forrás: Fachhochschule Mainz
Demnach wird sich das Web bis zu diesem Zeitpunkt endgültig als kombinierter Informations-, Unterhaltungs- und Einkaufsführer in den Generationen bis 60 Jahre durchgesetzt haben. "Besonders erstaunt hat uns zum einen die Selbstverständlichkeit, mit der die jüngere Generation die verschiedenen Online-Angebote nutzt, und zum anderen die Geschwindigkeit, mit der die 35- bis 50-Jährigen gelernt haben, die neuen Informations- und Kommunikationsmöglichkeiten zu gebrauchen", erklärt Rolke im Gespräch mit pressetext.
Um die Dynamik dieses Veränderungsprozesses im Mediennutzungsverhalten besser aufzeigen zu können, haben die beiden Studienautoren nicht nur vorhandene Untersuchungsergebnisse einer Zweitauswertung unterzogen, sondern auch eine eigene Vergleichsbefragung von drei Alterskohorten durchgeführt. "Da sich Medienverhalten in jungen Jahren herausbildet und relativ stabil bleibt, kann sichtbar gemacht werden, was sich verändert und - durch Vergleich der Altersgruppen - die Kraft der Veränderung gemessen werden", erläutert Rolke. Die auf diese Weise zu Tage geförderten Ergebnisse ließen darauf schließen, dass sich die Wandlung des Nutzungsverhaltens wesentlich schneller vollzieht, als bislang erwartet. "Um sich allgemein zu informieren, nutzen die insgesamt 600 Befragten die Online-Angebote im Durchschnitt dreimal so häufig wie Fernsehen, Tages- und Publikumsmedien zusammen. Zudem fühlen sich alle Altersgruppen durch das Internet gut informiert", merkt Rolke an.
Die hohe Attraktivität des World Wide Web liege laut dem Mainzer Professor darin begründet, dass es qualifizierte Informations-, Unterhaltungs- und Einkaufsmöglichkeiten an einem Ort biete. "Das Web punktet bei den Nutzern vor allem mit seiner Komfortabilität und Einfachheit. In wenigen Klicks ist jeder User von der Informationssuche in den Entertainment-Bereich oder zurück gewechselt", betont Rolke. Unschlagbar sei das Netz mittlerweile auch beim Produktkauf. Über 70 Prozent würden es nutzen, um vorab Produktinfos zu recherchieren und Produkte zu vergleichen. "Das Medium Internet steht in seiner Entwicklung aber erst am Anfang. Durch neue Möglichkeiten wird die Attraktivität des Webs in der Wahrnehmung der Nutzer in Zukunft sicherlich noch um einiges steigen", meint Rolke.
Gegen das Internet könne heute kein anderes Medium erfolgreich sein. "Gleichzeitig benötigt das sich ständig weiter entwickelnde Web aber auch die anderen Medien als Begleiter", räumt Rolke ein. Zeitungen und Zeitschriften, Hörfunk und Fernsehen müssten noch stärker kooperieren, neue Geschäftsmodelle entwickeln und ihre Leser, Zuschauer und Hörer in der Webgesellschaft unterstützen. "Es mag paradox klingen, aber weil das Internet ein so großer gesellschaftlicher Veränderer ist und vorläufig bleiben wird, müssen die traditionellen Medien zu Begleitern für die Menschen werden. Das heißt, sie müssen ihnen Orientierung geben, Lernhilfen anbieten und ihnen zeigen, wie sie an die Benefits im Internet kommen können", so Rolke abschließend.
Forrás: Fachhochschule Mainz
2008. október 27.
Az internetes reklámköltések 21 százalékkal növekedtek a gazdasági visszaesés ellenére Nagy-Britanniában - 2008 október
A brit piaci szereplők reklámra az Interneten 1,7 milliárd fontot költöttek 2008 első felében. Ennek köszönhetően az online piac részesedése 19 százalékra növekedett. A keresők, az apróhirdetések, a rich media és a videók növelték a reklámpiacot. A teljes reklámpiac 4,6 százalékkal csökkent volna az internetes költések növekedése nélkül.
Despite tough trading conditions, internet advertising expenditure grew to £1,682.5 million in the first half of 2008, a 21% year-on-year like-for-like increase, according to the latest online adspend figures from the Internet Advertising Bureau (IAB) the trade body for digital marketing. The research was carried out in partnership with PricewaterhouseCoopers (PwC) and the World Advertising Research Centre (WARC).
Marketers demonstrated overwhelming confidence in online advertising at a time when all major advertising mediums – TV, press, outdoor and radio – experienced falls in expenditure. The total advertising market was £8982.5 million, down 0.7% year-on-year, during the period January to June 2008. The advertising market would have experienced a 4.6% decline without the internet’s growth.
In real terms internet advertising added £348.2 million to its bottom line when compared with the same period in 2007. Online exceeded expectations to increase its market share by four points to 18.7%, only 0.6% behind total press display (19.3%) and 3% behind TV (21.7%).
All formats experience better than expected growth
Paid-for search continues to lead the way, growing by 28% year-on-year and was worth £981 million in the first half of 2008, with its market share marginally up to 58.3% of total online advertising (57.8% in first half of 2007). Search has become a staple on the media schedule and is increasingly integrated into traditional and online advertising campaigns.
Total internet display advertising spend rose 16.3% year-on-year to £333.8 million. This was boosted by a 36.6% increase in spending on ‘embedded’ formats such as banners, rich media and video. Internet display ads are still the only major display medium to be growing so this increase reflects confidence in its ability to engage consumers, build brands and drive sales.
The majority of online display ad spend is still via major portals and online publishers, but sales networks – representing thousands of smaller sites – have increased their volumes and accounted for 41% of all display expenditure. Sales houses and networks are growing the ‘long tail’ of internet advertising – smaller and niche websites – and offer advertisers a streamlined ‘quick sell’ for direct response campaigns.
Technology, finance and entertainment & media top categories
An analysis of display advertising revenues in terms of sector split reveals that Technology is the top category with a 17.3% market share, followed by Finance at 11.9%, Entertainment & Media at 10.7% and Recruitment at 9.9%.
Classifieds grew by 30.2% year-on-year to £361.6 million as recruitment, property, automotive and small ads continued their migration to the internet from print classifieds, which declined 10% year-on-year.
Guy Phillipson, chief executive officer of the IAB UK, said: “Online is not immune from the economic downturn, but while other sectors see falls in expenditure the internet is still experiencing an incredible increase and is propping up the entire advertising market.
“The growth in internet advertising spend is beating all expectations as advertisers look to maximise their budgets, and take advantage of new display advertising formats such as video. They are also increasing their investment in paid-for search marketing because it delivers measurable returns on investment.”
Paul Pilkington, director, entertainment and media practice, PricewaterhouseCoopers LLP, said: “Overall, we believe online will perform better than other media during the downturn, but expect to see differences in performance across the various online segments."
Key drivers for growth
Advertising networks boost long tail. The rapid rise of advertising networks as efficient, streamlined warehouses that sell display advertising to the internet’s ‘long tail’ are opening up the internet to more advertisers.
Online audience. There are 31.6 million people now online in the UK (Source: BMRB Q2 2008). The online population now reflects the demographic make-up of the UK as a whole, with a 52%/48% male/female split. 21% of internet users are 25 to 34 years and at the other end of the spectrum, the over 50s now represent 30% of total time spend online.
3G, wireless and cheap laptops. 3G ‘dongles’, wireless and laptops are no longer a luxury item or confined to business. Mobile network ‘3’ sells more 3G dongles than mobile phones, T-Mobile offers a £10 per month 3G dongle, which coupled with a powerful cheap laptop, perhaps given away free by AOL or Carphone Warehouse, substitutes for a traditional broadband contract on a fixed-based PC. In Q1 2008, 6% of adults used mobile broadband and in the five months from February 2008, 511,000 mobile broadband connections were sold by the UK’s five mobile network operators. 75% of those with access to mobile broadband use it at home, 18% do so at work and 27% while elsewhere/on the move. The number of 3G connections (including mobile broadband connections) in the UK increased by 60% during 2007 to reach 12.5 million by the end of the year, amounting to 17% of all mobile connections (source: Ofcom). More machines mean more people, more eyeballs, more impressions, and so more advertising.
Broadband commoditised. Faster, cheaper broadband, with deals as low as £4.50 per month from Virgin Media are attracting more people online. The proportion of homes taking broadband services grew to 58% by Q1 2008, a rise of six percentage points on a year earlier. By the end of 2007, 58% of UK households had a broadband connection, up from 52% a year previously and from 41% two years ago. 70% of UK broadband users have more than 2mb speed (BMRB Internet Monitor, May 2008). This compares to 47% in May 2007.
Catch up TV. Launch of services such as BBC iPlayer and Channel 4’s 4oD are breaking the barrier between video entertainment and the internet as a communications or shopping tool. The Beijing Olympics was the tipping point for BBC iPlayer with a broader demographic profile using the online service. Consumers are responding to this increased supply. Twenty-seven per cent of those aged 15-24 claim to use the internet for ‘watching TV programmes’ in 2008, up by 17 percentage points in 12 months. 45% used it for ‘watching video clips/webcasts’, also up by 18 percentage points over the same period.
Social networking websites. Social media continues to have a massive impact on the market, especially as an audience driver. In the first half of 2008 ad spend for this area was relatively low and coming off a small base, yet looks set to grow steadily in the coming years. CPM values for user-generated content are lower in this sector and they are generally bought through networks. However, the premium channels such as MySpace Music and MySpace Film are sold at a higher CPM rate as they do not contain any form of user-generated content.
Summary of ad spend during first half of 2007
During the first half of 2007 online advertising spend was £1.3 billion and the medium grew by 41.3% from £917.2 year-on-year. During this period online overtook direct mail.
Forrás: IAB Internet Advertising Bureau
Despite tough trading conditions, internet advertising expenditure grew to £1,682.5 million in the first half of 2008, a 21% year-on-year like-for-like increase, according to the latest online adspend figures from the Internet Advertising Bureau (IAB) the trade body for digital marketing. The research was carried out in partnership with PricewaterhouseCoopers (PwC) and the World Advertising Research Centre (WARC).
Marketers demonstrated overwhelming confidence in online advertising at a time when all major advertising mediums – TV, press, outdoor and radio – experienced falls in expenditure. The total advertising market was £8982.5 million, down 0.7% year-on-year, during the period January to June 2008. The advertising market would have experienced a 4.6% decline without the internet’s growth.
In real terms internet advertising added £348.2 million to its bottom line when compared with the same period in 2007. Online exceeded expectations to increase its market share by four points to 18.7%, only 0.6% behind total press display (19.3%) and 3% behind TV (21.7%).
All formats experience better than expected growth
Paid-for search continues to lead the way, growing by 28% year-on-year and was worth £981 million in the first half of 2008, with its market share marginally up to 58.3% of total online advertising (57.8% in first half of 2007). Search has become a staple on the media schedule and is increasingly integrated into traditional and online advertising campaigns.
Total internet display advertising spend rose 16.3% year-on-year to £333.8 million. This was boosted by a 36.6% increase in spending on ‘embedded’ formats such as banners, rich media and video. Internet display ads are still the only major display medium to be growing so this increase reflects confidence in its ability to engage consumers, build brands and drive sales.
The majority of online display ad spend is still via major portals and online publishers, but sales networks – representing thousands of smaller sites – have increased their volumes and accounted for 41% of all display expenditure. Sales houses and networks are growing the ‘long tail’ of internet advertising – smaller and niche websites – and offer advertisers a streamlined ‘quick sell’ for direct response campaigns.
Technology, finance and entertainment & media top categories
An analysis of display advertising revenues in terms of sector split reveals that Technology is the top category with a 17.3% market share, followed by Finance at 11.9%, Entertainment & Media at 10.7% and Recruitment at 9.9%.
Classifieds grew by 30.2% year-on-year to £361.6 million as recruitment, property, automotive and small ads continued their migration to the internet from print classifieds, which declined 10% year-on-year.
Guy Phillipson, chief executive officer of the IAB UK, said: “Online is not immune from the economic downturn, but while other sectors see falls in expenditure the internet is still experiencing an incredible increase and is propping up the entire advertising market.
“The growth in internet advertising spend is beating all expectations as advertisers look to maximise their budgets, and take advantage of new display advertising formats such as video. They are also increasing their investment in paid-for search marketing because it delivers measurable returns on investment.”
Paul Pilkington, director, entertainment and media practice, PricewaterhouseCoopers LLP, said: “Overall, we believe online will perform better than other media during the downturn, but expect to see differences in performance across the various online segments."
Key drivers for growth
Advertising networks boost long tail. The rapid rise of advertising networks as efficient, streamlined warehouses that sell display advertising to the internet’s ‘long tail’ are opening up the internet to more advertisers.
Online audience. There are 31.6 million people now online in the UK (Source: BMRB Q2 2008). The online population now reflects the demographic make-up of the UK as a whole, with a 52%/48% male/female split. 21% of internet users are 25 to 34 years and at the other end of the spectrum, the over 50s now represent 30% of total time spend online.
3G, wireless and cheap laptops. 3G ‘dongles’, wireless and laptops are no longer a luxury item or confined to business. Mobile network ‘3’ sells more 3G dongles than mobile phones, T-Mobile offers a £10 per month 3G dongle, which coupled with a powerful cheap laptop, perhaps given away free by AOL or Carphone Warehouse, substitutes for a traditional broadband contract on a fixed-based PC. In Q1 2008, 6% of adults used mobile broadband and in the five months from February 2008, 511,000 mobile broadband connections were sold by the UK’s five mobile network operators. 75% of those with access to mobile broadband use it at home, 18% do so at work and 27% while elsewhere/on the move. The number of 3G connections (including mobile broadband connections) in the UK increased by 60% during 2007 to reach 12.5 million by the end of the year, amounting to 17% of all mobile connections (source: Ofcom). More machines mean more people, more eyeballs, more impressions, and so more advertising.
Broadband commoditised. Faster, cheaper broadband, with deals as low as £4.50 per month from Virgin Media are attracting more people online. The proportion of homes taking broadband services grew to 58% by Q1 2008, a rise of six percentage points on a year earlier. By the end of 2007, 58% of UK households had a broadband connection, up from 52% a year previously and from 41% two years ago. 70% of UK broadband users have more than 2mb speed (BMRB Internet Monitor, May 2008). This compares to 47% in May 2007.
Catch up TV. Launch of services such as BBC iPlayer and Channel 4’s 4oD are breaking the barrier between video entertainment and the internet as a communications or shopping tool. The Beijing Olympics was the tipping point for BBC iPlayer with a broader demographic profile using the online service. Consumers are responding to this increased supply. Twenty-seven per cent of those aged 15-24 claim to use the internet for ‘watching TV programmes’ in 2008, up by 17 percentage points in 12 months. 45% used it for ‘watching video clips/webcasts’, also up by 18 percentage points over the same period.
Social networking websites. Social media continues to have a massive impact on the market, especially as an audience driver. In the first half of 2008 ad spend for this area was relatively low and coming off a small base, yet looks set to grow steadily in the coming years. CPM values for user-generated content are lower in this sector and they are generally bought through networks. However, the premium channels such as MySpace Music and MySpace Film are sold at a higher CPM rate as they do not contain any form of user-generated content.
Summary of ad spend during first half of 2007
During the first half of 2007 online advertising spend was £1.3 billion and the medium grew by 41.3% from £917.2 year-on-year. During this period online overtook direct mail.
Forrás: IAB Internet Advertising Bureau
2008. augusztus 3.
Reklámköltési adatok 2007 - MRSZ becslés
Mérsékelten nő a reklámpiac
A teljes reklámtorta 2007-ben csaknem ugyanannyival – összesen 10,7 milliárd forinttal – nőtt, mint 2006-ban, amikor a növekedés 10,3 milliárd forint volt. A növekedés részben annak köszönhető, hogy a korábbiakhoz képest egyes adatszolgáltatók nagyobb súllyal szerepelnek a 2007-es kutatásban, mint a korábbi években.
A Magyar Reklámszövetség vizsgálatának eredménye alapján a hazai reklámköltések egy év alatt 176,3 milliárdról 187 milliárd forintra növekedtek. Az MRSZ becslése szerint a teljes reklámtorta a tavalyi 5,8 %-os növekedéshez képest 2007-ben 6,07 %-kal nőtt.
A szegmensek közül abszolút értékben a rádión és a mozin kívül minden más terület növekedést ért el. A nyomtatott sajtó 4,72 %-os növekedéséhez jelentősen hozzájárult az a módszertani váltás, hogy a 2007-es kutatásban olyan ingyenes lapokkal – elsősorban vidéki ingyenes lapokkal – bővül az adatszolgáltatók köre, amelyekkel korábban a kutatás nem számolt.
A legnagyobb növekedést a szegmensek közül az internet érte el. A televízió eredménye 4,1 %-kal nőtt 2006-hoz képest. A közterület 4,89 %-kal erősödött, míg a rádió közel ugyanennyivel csökkent. A mozi és a rádió részesedése nem csupán a reklámtortán belül, de abszolút értékben is csökkent. A rádió esetében ezt a visszaesést a vidéki rádiók erősödése sem tudta ellensúlyozni.
A teljes reklámtorta nagyságán túl a piac számára elsősorban a tortaszeletek nagysága érdekes, vagyis az, hogyan oszlik meg az egyes médiatípusok között a hirdetők által reklámra költött pénz.
2007. nagy nyertese az internet. A Magyar Reklámszövetség valós reklámköltési adatai szerint az elmúlt évben kizárólag az internet tudott nagyobb szeletet kihasítani magának a reklámtortából, mint 2006-ban. Az internet erősödése miatt a reklámtortában azok a médiaszegmensek is kisebb szeletet hasítanak ki, amelyeknek az eredményei saját 2006-os teljesítményükhöz képest nőtt.
A globális adatokat összegző tortát a magyarországi reklámtortával összevetve érdekes képet kapunk. A 2007-ben Magyarországon legmarkánsabban növekvő szegmens, az internet közelíti a globális reklámtortából kishasított szelet nagyságát. Míg világszinten 8,1, addig Magyarországon 7,5 %-os súllyal szerepel. A televízió a magyarországi hirdetők számára még 2007-ben is fontosabb médiumnak számított, mint a médiatípus globális súlya. A világ reklámköltéséből a televízió 37,7 %-ot, addig a magyar reklámtortából 40,1 %-ot hasított ki 2007-ben. A világ reklámköltésében a sajtó 40 %-os részesedésével megelőzi a televíziót, míg Magyarországon 36,2 %százalékos szeletével követi a legerősebb médiatípust. Érdekes adat, hogy a hazai reklámtortában a közterület közel kétszer olyan nagy szeletet mondhat magáénak, mint a világban. A rádió részesedése pedig több mint 3 %-kal erősebb a világban, mint a magyar reklámtortában.
Prognózis 2008-ra
Az adatszolgáltatók 98 %-a azon a véleményen volt, hogy az internet szerepe 2008-ban tovább erősödik majd. Háromnegyedük a televízió szerepének további növekedését prognosztizálta. A szegmensen belül elsősorban a kábel- és tematikus csatornák erejének növekedését látják valószínűnek. A közterülettel kapcsolatban erősen megoszlik az adatszolgáltatók véleménye: 50 %-uk erősödést, míg a másik hasonló méretű tábor stagnálást vizionál 2008-ra. A legnagyobb arányú csökkenéssel a rádió esetében számolnak. Az adatközlők 67 százaléka szerint a rádió 2008-ban még jobban visszaesik majd.
Elemzők szerint a világ médiaköltésére 2008-ban elsősorban az olimpia lesz kiemelkedő hatással, olyannyira, hogy a Kínában rendezett nyári játékok hatására az előzetes becslések szerint mintegy 5-6 százalékkal nő a világ teljes reklámtorája.
A legmarkánsabban fejlődő piacok között ebben az évben elsősorban Közép-Kelet-Európa országait, valamint a Közel-Kelet országait említik.
A reklámtortán belül a legnagyobb arányban az internet növekedését prognosztizálják. A szegmens a becslések szerint globálisan tovább nő 2008-ban. Ezen belül az online videó húzó szerepét jósolják. Az USA-ban a várakozások szerint a tévé szerepe valamelyest visszaesik, míg az Egyesült Királyságban a televízió 2007-es mélypontja után némi javulás várható.
Módszertan Az adatszolgáltatók a médiumok és ügynökségek szakemberei voltak, akiknek birtokában valós forgalmi adatok vannak. Az egyes médiumok a saját területükről pontos bevételi adatokkal rendelkeznek. A tőlük kapott adatokat az MRSZ tavalyi becslésének eredményeivel vetettük össze és más intézmények becsült vagy auditált adataival is kontrolláltuk. A legalacsonyabb és legmagasabb összforgalmat jelző adatlapok kikerültek az összesítésből, a többit átlagoltuk. A médiumok saját területre vonatkozó becslése kétszeres súllyal számított. Az adatok a nettó (az ügynökségi jutalékot tartalmazó) forgalomra vonatkoznak, kiszámításuknál az MRSZ a valós bevételeket – barterek esetében a számlaértéket – használta.
Forrás: MRSZ
A teljes reklámtorta 2007-ben csaknem ugyanannyival – összesen 10,7 milliárd forinttal – nőtt, mint 2006-ban, amikor a növekedés 10,3 milliárd forint volt. A növekedés részben annak köszönhető, hogy a korábbiakhoz képest egyes adatszolgáltatók nagyobb súllyal szerepelnek a 2007-es kutatásban, mint a korábbi években.
A Magyar Reklámszövetség vizsgálatának eredménye alapján a hazai reklámköltések egy év alatt 176,3 milliárdról 187 milliárd forintra növekedtek. Az MRSZ becslése szerint a teljes reklámtorta a tavalyi 5,8 %-os növekedéshez képest 2007-ben 6,07 %-kal nőtt.
A szegmensek közül abszolút értékben a rádión és a mozin kívül minden más terület növekedést ért el. A nyomtatott sajtó 4,72 %-os növekedéséhez jelentősen hozzájárult az a módszertani váltás, hogy a 2007-es kutatásban olyan ingyenes lapokkal – elsősorban vidéki ingyenes lapokkal – bővül az adatszolgáltatók köre, amelyekkel korábban a kutatás nem számolt.
A legnagyobb növekedést a szegmensek közül az internet érte el. A televízió eredménye 4,1 %-kal nőtt 2006-hoz képest. A közterület 4,89 %-kal erősödött, míg a rádió közel ugyanennyivel csökkent. A mozi és a rádió részesedése nem csupán a reklámtortán belül, de abszolút értékben is csökkent. A rádió esetében ezt a visszaesést a vidéki rádiók erősödése sem tudta ellensúlyozni.
A teljes reklámtorta nagyságán túl a piac számára elsősorban a tortaszeletek nagysága érdekes, vagyis az, hogyan oszlik meg az egyes médiatípusok között a hirdetők által reklámra költött pénz.
2007. nagy nyertese az internet. A Magyar Reklámszövetség valós reklámköltési adatai szerint az elmúlt évben kizárólag az internet tudott nagyobb szeletet kihasítani magának a reklámtortából, mint 2006-ban. Az internet erősödése miatt a reklámtortában azok a médiaszegmensek is kisebb szeletet hasítanak ki, amelyeknek az eredményei saját 2006-os teljesítményükhöz képest nőtt.
A globális adatokat összegző tortát a magyarországi reklámtortával összevetve érdekes képet kapunk. A 2007-ben Magyarországon legmarkánsabban növekvő szegmens, az internet közelíti a globális reklámtortából kishasított szelet nagyságát. Míg világszinten 8,1, addig Magyarországon 7,5 %-os súllyal szerepel. A televízió a magyarországi hirdetők számára még 2007-ben is fontosabb médiumnak számított, mint a médiatípus globális súlya. A világ reklámköltéséből a televízió 37,7 %-ot, addig a magyar reklámtortából 40,1 %-ot hasított ki 2007-ben. A világ reklámköltésében a sajtó 40 %-os részesedésével megelőzi a televíziót, míg Magyarországon 36,2 %százalékos szeletével követi a legerősebb médiatípust. Érdekes adat, hogy a hazai reklámtortában a közterület közel kétszer olyan nagy szeletet mondhat magáénak, mint a világban. A rádió részesedése pedig több mint 3 %-kal erősebb a világban, mint a magyar reklámtortában.
Prognózis 2008-ra
Az adatszolgáltatók 98 %-a azon a véleményen volt, hogy az internet szerepe 2008-ban tovább erősödik majd. Háromnegyedük a televízió szerepének további növekedését prognosztizálta. A szegmensen belül elsősorban a kábel- és tematikus csatornák erejének növekedését látják valószínűnek. A közterülettel kapcsolatban erősen megoszlik az adatszolgáltatók véleménye: 50 %-uk erősödést, míg a másik hasonló méretű tábor stagnálást vizionál 2008-ra. A legnagyobb arányú csökkenéssel a rádió esetében számolnak. Az adatközlők 67 százaléka szerint a rádió 2008-ban még jobban visszaesik majd.
Elemzők szerint a világ médiaköltésére 2008-ban elsősorban az olimpia lesz kiemelkedő hatással, olyannyira, hogy a Kínában rendezett nyári játékok hatására az előzetes becslések szerint mintegy 5-6 százalékkal nő a világ teljes reklámtorája.
A legmarkánsabban fejlődő piacok között ebben az évben elsősorban Közép-Kelet-Európa országait, valamint a Közel-Kelet országait említik.
A reklámtortán belül a legnagyobb arányban az internet növekedését prognosztizálják. A szegmens a becslések szerint globálisan tovább nő 2008-ban. Ezen belül az online videó húzó szerepét jósolják. Az USA-ban a várakozások szerint a tévé szerepe valamelyest visszaesik, míg az Egyesült Királyságban a televízió 2007-es mélypontja után némi javulás várható.
Módszertan Az adatszolgáltatók a médiumok és ügynökségek szakemberei voltak, akiknek birtokában valós forgalmi adatok vannak. Az egyes médiumok a saját területükről pontos bevételi adatokkal rendelkeznek. A tőlük kapott adatokat az MRSZ tavalyi becslésének eredményeivel vetettük össze és más intézmények becsült vagy auditált adataival is kontrolláltuk. A legalacsonyabb és legmagasabb összforgalmat jelző adatlapok kikerültek az összesítésből, a többit átlagoltuk. A médiumok saját területre vonatkozó becslése kétszeres súllyal számított. Az adatok a nettó (az ügynökségi jutalékot tartalmazó) forgalomra vonatkoznak, kiszámításuknál az MRSZ a valós bevételeket – barterek esetében a számlaértéket – használta.
Forrás: MRSZ
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)