Az újságírók jellemzően nem elégednek meg a sajtóközleményekben szereplő információkkal: a SAKKOM Interaktív pr ügynökség megbízásából a KutatóCentrum által készített 2011-es sajtókutatás eredményei szerint 57 százalékuk ritkán, míg további 28 százalékuk gyakran gyűjt plusz információt a kapott anyagokhoz. Csupán a megkérdezett újságírók 7 százaléka nem kér soha további adatokat, míg 8 százalékuknál ez teljesen változó.
A leggyakoribb információforrás 2010-hez hasonlóan a vállalati honlap, emellett a válaszadók sok esetben fordulnak közvetlenül a céghez, keresnek az adott vállalattól független forrásokat vagy kérdezik meg a cég pr ügynökségét. "A gyors és korrekt tájékoztatás érdekében ezért érdemes a sajtóközlemény kiküldése előtt összegyűjteni a legfontosabb háttér-információkat - például egy gazdasági téma esetében érdekes lehet a vállalat bevétele, alkalmazottainak száma vagy piaci részesedése -, emellett ki kell jelölni a nyilatkozó személyét is" - mondta el Kozarek Andrea, a SAKKOM Interaktív szakmai igazgatója.
Az újságírókkal való kapcsolattartásban a közösségi felületek is szerepet játszanak: a sajtó munkatársainak fele használja információszerzésre a hasonló felületeket, közülük minden harmadik rendszeresen. A vállalati blogokon pedig a megkérdezettek 37 százaléka szokott legalább alkalmanként háttér-információkat keresni.
A megjelenésre is adni kell
Azt, hogy mennyire fontos a vállalatok számára egy nyilatkozatképes szakértő kijelölése, az is igazolja, hogy a sajtóközlemény után az interjú a második legnépszerűbb tájékoztatási forma az újságírók körében. A SAKKOM felmérésének eredményei szerint személyes beszélgetéskor a legfontosabb, hogy a nyilatkozó tökéletesen ismerje az adott projektet - ezt a megkérdezettek 95 százaléka tartja fontosnak -, ezt szorosan követi a piaci tájékozottság és a készséges hozzáállás. Az interjúalany beosztása már csak a válaszadók fele számára bír jelentőséggel. Bár a nyilatkozó megjelenése került az utolsó helyre, mégis érdekes, hogy minden ötödik újságíró ezt a szempontot is fontosnak találta. "A hírverseny és az aktualitás megőrzése miatt emellett arra is ügyelni kell, hogy a cég szakértője rövid időn belül rendelkezésre álljon az újságírók számára" - tette hozzá Kozarek Andrea.
Képet várnak
Bevett gyakorlat, hogy a cégek és pr ügynökségek képet is küldenek a sajtóközlemények mellé: a sajtó munkatársainak 49 százaléka rendszeresen, 44 százaléka pedig ritkán kap illusztrációkat is. A felmérés arra is rámutat, hogy a vállalatoknak érdemes ezt a szokást követniük, hiszen a megkérdezett újságírók 50 százaléka gyakran, további 37 százaléka pedig legalább alkalmanként fel is használja a kapott képeket a cikk leközlésekor.
A SAKKOM sajtókutatásából kiderül, hogy hagyományos grafikonok helyett érdemes az adatokat képes formában megjelenítő infografikákat készíteni. Bár az újságírók egyötöde nem tudta, mit takar az infografika elnevezés, azok, akik ismerték, többnyire jobbnak találták a hagyományos ábráknál, és szívesen fel is használnák illusztrációként. Azt ugyanakkor többen kiemelték, hogy csak abban az esetben látják értelmét, ha valóban összetett adatokat jelenít meg, és minőségi a kivitelezése.
Forrás: KutatóCentrum/Sakkom (sajtóanyag)