A globális reklámpiac zsugorodik - az online virágzik Németországban - 2008 december

Az online médiáknál hiányzik a megbízhatóság és az átláthatóság. Ennek ellenére ebben a szegmensben a reklámköltések növekedni fognak Németországban.

Online-Medien mangelt es an Seriosität und Transparenz. Trotzdem werden die Werbespendings 2009 in diesem Segment verstärkt ausgebaut. Das geht aus der aktuellen Studie "Leistungsanalyse Mediengattungen und - Mediensegmente" hervor, für die HORIZONT gemeinsam mit dem IMA Mediaservice, Dreieich, 155 Mediaentscheider aus Unternehmen und Agenturen befragte. Die Ergebnisse der Umfrage werden am heutigen Donnerstag in der Ausgabe 50 von HORIZONT - Zeitung für Marketing, Werbung und Medien (Deutscher Fachverlag, Frankfurt am Main) - exklusiv vorgestellt.

Die Studie zeigt: Mediaplaner stufen das Internet nicht nur als Junge-Zielgruppen-affin und "Trendsetter" ein. Wenn es um die Auswahl um zielgruppenaffine redaktionelle Umfelder und Medien mit positiver Reichweitenentwicklung geht, findet die Mehrheit der Befragten (73 Prozent), dass das Netz das geeignete Werbemedium dafür ist. 2003 erfüllten diese Eigenschaften die Publikumszeitschriften (74 Prozent) nach Meinung der Experten am besten.

Auch Qualitäten, die bisher hauptsächlich auf TV-Sender zutrafen, weist das Web-Segment mittlerweile auf. So meinen 43 Prozent der Studienteilnehmer, dass insbesondere das Internet ein gutes Preis-Leistungs-Verhältnis bietet, während nur 30 Prozent diese Eigenschaft den privaten Fernsehsendern zuschreiben.

Obwohl das Internet gewisse Kernkompetenzen ausbauen konnte, fehlt es dem Segment umso massiver an Qualitäten, die Entscheider besonders schätzen. So mangelt es den Online-Medien gemäß der Studie an Transparenz der Planungsdaten und an einer klaren Preis- und Rabattpolitik, die elementare Faktoren in der Mediaplanung darstellen.

Diese krasse Diskrepanz von Kompetenzen und Defiziten scheint die Mediaplaner jedoch nicht an einen erhöhten Einsatz von Onlinewerbung zu hindern. Ihr Votum 2008 ist: Die Werbeumsätze im Internet werden trotz Finanzkrise steigen.

Forrás: Horizont

E-Commerce Trend Report - 2008 december

• Amit a legtöbben vásárolnak az interneten: könyv
• Amire a legtöbbet költenek az interneten: üdülés, szállás
• Amire a legtöbbet költötték az internetezők online módon az offline-nal szemben: repülőjegy

Utazást a hálón, kenyeret a sarki boltban vásárolnak az internetezők

Bár erős túlzás lenne azt állítani, hogy hazánkban virágzik az elektronikus kereskedelem, de tény, hogy dinamikusan nő azok száma, akik kipróbálták már az online vásárlást, és ezzel párhuzamosan az internetes boltok is egyre nagyobb forgalmat bonyolítanak. A legfrissebb kutatási adatok szerint az interneten legalább alkalmanként vásárlók száma ma már meghaladja a bűvös egymilliót.

Az NRC Piackutató által készített E-Commerce Trend Report 2008 adatai szerint 1,8 millió magyar felnőtt próbálta már ki az online vásárlást, a trendeket figyelve pedig megállapítható, hogy négy év alatt megnégyszereződött azoknak a száma, akik életükben legalább egyszer vásároltak valamit a világhálón. Ez csak részben magyarázható az internet-penetráció emelkedésével; a növekedés másik oka, hogy a netezők táborán belül is folyamatosan nő az online vásárlók aránya. Míg ugyanis 2004-ben az akkori internetezők 44 százaléka rendelkezett valamilyen webes vásárlói tapasztalattal, addig mostanra ez az arány 66 százalékra emelkedett.

Három internetezőből kettő tehát rendelt már valamit online módon, azok viszont, akik kisebb-nagyobb rendszerességgel, de folyamatosan vásárolnak az interneten, még a netpolgárok körében is kisebbségben vannak: az internetező felnőttek 41 százaléka él legalább alkalmanként ezzel a lehetőséggel, ami 1,1 millió online vásárlót jelent.

Az, hogy valaki egy terméket, szolgáltatást az interneten keresztül rendel meg, természetesen nem egyenlő azzal, hogy online módon fizet is érte. A rendszeresen vásárlóknak is csupán kétötöde fizetett már bankkártyaszáma megadásával az interneten keresztül – a legjellemzőbb és egyben legkedveltebb fizetési mód még mindig a termék árának utólagos kiegyenlítése, a kiszállítást követően.

A tipikus online vásárló: 40 év alatti budapesti férfi

Ha az online vásárlást az egyes demográfiai jellemzők függvényében vizsgáljuk, kissé leegyszerűsítve megállapíthatjuk, hogy a tipikus online vásárló: 40 év alatti budapesti férfi. Valóban, a férfiak – amellett, hogy eleve nagyobb arányban interneteznek, mint a nők – affinisabbak az online vásárlás iránt: 44 százalékuk vásárolt így az elmúlt egy évben, míg az internetező nők körében ez az arány csak 38 százalék. Az online vásárlás „fiatalos” jellegét pedig mutatja, hogy miközben a 18-39 évesek csaknem fele tekinthető online vásárlónak, addig a 40-49 éveseknek csak az egyharmada, az ennél is idősebb internetezőknek pedig kevesebb mint egyötöde rendelt valamilyen terméket vagy szolgáltatást az interneten keresztül az elmúlt 12 hónapban.

Az előbbiek mellett a webes tapasztalat szintén hatással van az internetes vásárlásra: a több éve internetezők között jóval nagyobb valószínűséggel találunk online vásárlókat, mint azok körében, akik az utóbbi néhány hónapban ismerkedtek meg a világhálóval – ami jelzi, hogy a neten történő vásárlás általában véve feltételez valamilyen internetes rutint, magabiztosságot, és bizalmat az online szolgáltatások iránt.

Információ, kényelem és alacsonyabb árak

Bár a rendszeresen internetezők többsége az elmúlt egy évben nem vett semmilyen árucikket az interneten, mindez nem jelenti azt, hogy ők egyáltalán nem használták a világháló segítségét vásárlásaikhoz. Az internetezők 92 százaléka ugyanis vásárlási döntéseik megalapozásához – különösen nagyobb értékű termékek esetén – előszeretettel tájékozódik a világhálóról: böngészget a gyártók, forgalmazók honlapján, online kirakatokat nézeget, termékteszteket, vagy termékekkel, szolgáltatásokkal foglalkozó blogokat, vásárlói fórumokat olvasgat, esetleg hozzászólásával ő maga is információt nyújt a többi érdeklődőnek. És bár az információkeresés után sok esetben nem az interneten valósul meg a vásárlás, az internet vásárlásban betöltött kulcsfontosságú szerepe ez esetben is vitathatatlan.

Az internet ugyan sokat segíthet a termékekkel kapcsolatos tájékozódásban, az online csatorna előnyeit azonban akkor élvezhetjük ki igazán, ha magát a rendelést is az interneten adjuk le. És hogy mik az online vásárlás előnyei? Az érintettek leginkább az időben korlátlan vásárlás lehetőségét emelik ki, vagyis azt, hogy az árut a nap bármely időszakában betehetik virtuális kosarukba. Emellett fontos tényező a kényelem, valamint az is, hogy a weben „shoppingolók” könnyedén összehasonlíthatják az egyes termékek tulajdonságait és árát. Az online vásárlók többsége az e-kereskedelem előnyeként említi az olcsóbb beszerzés lehetőségét is: a webshopokat rendszeresen látogatók akár 10-20 százalékot is spórolhatnak a hagyományos üzletekben vásárlókhoz képest.

Könyv, üdülés, repülőjegy

Ha azt nézzük, hogy mit vásároltak a legtöbben az elmúlt évben az interneten, megállapíthatjuk, hogy a hazai e-kereskedelem slágerterméke a könyv: a netpolgárok 15 százaléka – több mint 400 ezer ember – rendelt könyvet valamelyik internetes boltból. Melegételt 13 százalék szállíttatott házhoz online rendelést leadva, biztosítást pedig 12 százalékuk kötött a világhálón keresztül. A könyv ilyetén népszerűsége persze érthető – egyrészt az átlagosnál magasabban képzett internetes társadalom egyébként is relatíve többet költ erre a termékre (közel 80 százalékuk vett legalább egy könyvet az elmúlt 12 hónapban), másrészt a könyv olyan árucikknek számít, amelynek online (tehát gyakorlatilag katalógusból történő) vásárlása kifejezetten alacsony kockázattal jár.

Ha azonban az egyes termékfajták online vásárlására fordított összeget nézzük, a könyv már csak a toplista ötödik helyét foglalja el. Ezen a listán az üdülés, szállás áll az élen – amit a netezők 9 százaléka rendelt online módon, átlagosan 95 ezer forint értékben – megelőzve a hardvert, valamint a biztosítási szolgáltatásokat.

A repülőjegy itt még leszorult a dobogóról, azt a listát viszont vezeti, amely az alapján rangsorolja az egyes termékeket, szolgáltatásokat, hogy az azokat vásárló internetezők hány százaléka használta a beszerzéshez az online csatornát. A repülőjegy esetében ez az arány 50 százalék: bár a netpolgárok alig több mint 10 százaléka vásárolt repülőjegyet az elmúlt egy évben, a vásárlók fele használta az internetet erre a célra. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a netpolgárok által repülőjegyre fordított minden második forint online rendelésben realizálódott.

Ebből a szempontból tehát a repülőjegy tekinthető jelenleg a leginkább „online specifikus” árucikknek, megelőzve a könyvet és a hardvert, vagy az olyan, kevesek által vásárolt termékeket, szolgáltatásokat, mint a fotókidolgozás vagy az erotikus tárgyak (előbbi esetében a kényelem, utóbbinál pedig a diszkréció magyarázza az online vásárlások relatíve magas arányát).

Ruhát és élelmiszert még nem az interneten veszünk

Az internetezők természetesen ruhaneműre és élelmiszerre költenek a legtöbbet, ám e két termék részesedése az e-kereskedelem teljes hazai forgalmából ennek ellenére csekély. Az ok, hogy annak az összegnek, amit az internetezők egy év alatt ruhaneműre költöttek, csupán az 5 százaléka kapcsolódott internetes rendeléshez, az élelmiszer esetében pedig ez az arány még alacsonyabb volt: alig több mint 1 százalék.

A ruhanemű esetében a termék jellege jelentősen korlátozza az online vásárlás lehetőségeit, hiszen az árucikkel való személyes találkozás, a kézzelfoghatóság a legtöbb esetben elengedhetetlen kritérium a helyes vásárlási döntés meghozatalához – az online rendelés valóban jelentős kockázatot rejthet magában. Ráadásul – a könyvhöz hasonlóan – a ruházati cikkek vásárlása, a nézelődés sokak számára élmény, a szórakozás egy formája, amit az online környezet – ma még – nem tud biztosítani.

Az élelmiszerrel viszont más a helyzet. Abban vélhetően az internetezők többsége is egyetért, hogy a jól megszokott, kipróbált termékek online rendelése alacsony rizikóval jár, az pedig, hogy a hipermarket körbejárása helyett a számítógép előtt ülve választhatók ki az árucikkek, és a házhozszállítással a cipekedés is elkerülhető, lényegesen kényelmesebbé teheti a nagybevásárlást

Az, hogy ennek ellenére a hideg élelmiszerek online vásárlása minimális, leginkább a kínálati oldal fejletlenségével magyarázható. Egyetlen nagyobb élelmiszer-hálózat mellett csupán néhány kisebb, helyi üzlet kínál internetes rendelési lehetőséget – a nagy hipermarket-láncok Magyarországon még nem kapcsolódtak be az elektronikus kereskedelembe. Pedig az élelmiszer – vagy a ruhanemű – esetében az online vásárlás részarányának növekedése jelentősen befolyásolná a hazai internetes kereskedelem összforgalmát.

Forrás: nrc

A World Internet Project (WIP) nemzetközi jelentése - 2008 december

Magyarország az internet használatában és elterjedésében még mindig meglehetős lemaradásban van más országokkal szemben. A 65 év feletti korosztály csupán 5%-a ismeri a világháló adta előnyöket. Hazánkban az internet iránti érdektelenség világviszonylatban is kiemelkedően magas: a felnőtt korú magyar lakosság több mint fele továbbra sem használja az internetet. Azonban a fiatal generáció döntő többsége már egy globális ifjúsági kultúrában nő fel, amelynek legfontosabb pillére maga az online létezés. Többek között ezt is tartalmazza a World Internet Project (WIP) nemzetközi jelentése.

A WIP nemzetközi jelentéséről

A jelentés több mint 300 oldalon, több száz színes ábra, grafikon segítségével mutatja be és ezáltal összehasonlítja a 2007-ben adatokkal rendelkező 13 országra, így Magyarországra vonatkozó tényeket. A kutatók a világ legkülönfélébb országait vonták bele az elemzésekbe: Ausztrália, Csehország, Egyesült-Királyság, Izrael, Kanada, Kína, Kolumbia, Makaó, Svédország, Szingapúr, Egyesült Államok, Új-Zéland és Magyarország. A beszámoló foglalkozik az internethasználat elterjedtségével, a hozzáférés módjaival, az internethasználati szokásokkal, egyes internettel kapcsolatos véleményekkel és a médiahasználati szokásokkal.

Magyarország a világban – néhány összehasonlító adat

• Nemzetközi összehasonlításban továbbra is igen alacsony a magyarországi internethasználók aránya. A WIP nemzetközi adatai alapján Svédországot, Új-Zélandot és Kanadát találjuk a legmagasabb, míg Magyarországot és Csehországot a legalacsonyabbak penetrációval rendelkező országok között.
  
  
• Az internethasználat tekintetében globális viszonylatban is egyértelműen meghatározó az életkor szerepe, ugyanakkor hazánk egyike azon országoknak, ahol a legnagyobb a szakadék a legidősebb és a legfiatalabb korosztályok között. A legfejlettebb országokban (Svédország, Nagy-Britannia, USA, Ausztrália) a 65 évnél idősebb korosztály 30-40 százaléka számít rendszeres internetezőnek, míg Magyarország esetében ez csupán 5 százalék.
  
  
• Évek óta ismertek azok a hazai kutatási eredmények, amelyek az internettől való távolmaradás okaként leginkább a kognitív gátakat említik. Az érdektelenség és a motivációhiány már-már „hungarikumnak” tekinthető: az emberek több mint fele elsősorban ezért nem használja az internetet Magyarországon. Ez az érték nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas.
  
  
• Az internethasználók életében az egyik képernyő időt rabol a másiktól: szinte minden országban, így Magyarországon is igaz, hogy az internetezők kevesebbet tévéznek, mint a világhálót nem használók. Az alaposabb elemzés azt is kimutatta, hogy ez az összefüggés minden korcsoportban érvényes, vagyis nem azért alakul ki, mert a nem internetezők között több az idős ember, akik több időt töltenek tévénézéssel.
  
  
• Magyarországon az internetezők kiemelkedően bíznak a világhálón megjelenő tartalmakban: azokat nagyrészt megbízhatónak és pontosnak ítélik. Ugyanakkor a pénzüket, vagy vásárlásaikat már nem bízzák az internetre: nemzetközi összehasonlításban a magyar internetezők között kifejezetten alacsony az online vásárlók, vagy bankolók aránya.
  
  
• Bármekkorák is a különbségek az internethasználat terén a többi vizsgált ország és a magyar társadalom egészét tekintve, van egy réteg, ahol ez nem mutatkozik meg: a fiatalok korcsoportja. A 25 év alattiak nem csak, hogy szinte azonos arányban használói az internetnek, mint külföldi kortársaik, hanem nagyrészt ugyanúgy is használják a világhálót. Ez a korosztály már az internet világában szocializálódott, így csatlakozik ahhoz a globális ifjúsági kultúrához, amelynek integráns része, sőt alapja, a hálózati eszközök változatos használata.

Forrás: Ithaka

Fizetnének az amerikai internetezők, hogy a kedvenc honlapjuk reklámmentes legyen? - 2008 december

Az Internet első napjaitól kezdve a fogyasztók panaszkodnak a bannerhirdetésekre, a felugróablakokra és a reklám különböző formáira. Állandóan azt halljuk a fogyasztóktól és a honlapkészítőktől, milyen sok látogató utálja az online hirdetéseket, ők soha nem kattintanak rájuk és reklámmentes oldalakat szeretnének.

Well, if that's true, I wonder if consumers would be willing to pay for ad-free websites. I figured they would at least for the favorite sites they go to all the time. After all, if advertising really bugs them, then they should be willing to pay a modest fee for an ad-free environment around a favorite site.

But no, consumers do not feel that way -- at least very few of them do. When we asked consumers if they would pay $39.99 a year, which comes out to less than $4 a month, for an ad-free version of one of their favorite sites, only 2.4% said definitely yes, they would be likely to do so. And only 3.5% said they'd be very likely. In fact, 84% of the people said they'd be unlikely or not at all likely.

At the lower price of $29.99 a year, or less than $3 a month, only another 1.9% of consumers said they would be very likely to pay for an ad-free version.

What does this tell me? Consumers might "hate ads," but not enough to pay even as little as a few cents a day to avoid them.

Forrás: AdAge

A vállalkozások 64 százalékának van honlapja az Európai Unióban - 2008 december

• A vállalkozások 64 százalékának van honlapja az Európai Unióban, Magyarországon 48 százaléknak
  

• A szélessávú internet elérések száma növekszik. Az EU27 átlag 81 százalék, Magyarország 72 százalék
  

In the EU27, 93% of enterprises of ten or more persons employed had access to the internet in January 2008, the same as in January 2007, and 81% of enterprises had a broadband internet connection, up from 77% in January 2007. On average in the EU27, 64% of enterprises had a website in January 2008, compared with 63% in January 2007.

These data come from Eurostat, the Statistical Office of the European Communities, and form part of the results of a community survey conducted at the beginning of 2008 on Information and Communication Technologies (ICT) in enterprises in the EU27 Member States, Iceland and Norway. Besides the indicators presented, the survey also covers e-commerce, e-government and e-business indicators.

Almost all enterprises in the Netherlands and Finland have internet access

In January 2008, the highest proportions of enterprises with internet access in the EU27 were recorded in the Netherlands and Finland (both 99%), Denmark (98%) and Belgium, Austria and Slovenia (97% each). The percentage was less than 90% in only five Member States: Romania (67%), Bulgaria (83%), Hungary (86%), Latvia (88%) and Cyprus (89%).
The proportion of enterprises with a broadband connection in January 2008 was above 90% in Spain, France and Finland (92% each) and in Belgium (91%). Only in Romania (44%), Lithuania (56%) and Poland (59%) did less than 60% of enterprises have a broadband connection.

The data show that while internet access appears to be approaching saturation in nearly all Member States, the level of broadband internet access is still increasing.

More than 80% of enterprises in Denmark, Sweden, the Netherlands and Finland have a website

The share of enterprises having a website or home page in January 2008 differed significantly between Member States with Denmark (87%), Sweden (86%), the Netherlands (85%) and Finland (82%) having the highest percentages. Only in Romania (27%), Bulgaria (33%), Latvia (42%), Portugal (46%), Cyprus and Hungary (both 48%) did less than half of enterprises have a website.

Among those enterprises having a website in the EU27 in January 2008, 57% provided product catalogues or price lists, 26% had facilities for online ordering, 26% for online job advertising or job applications and 10% for online payment.

Forrás: Eurostat