Ericsson - A testünk lesz az új jelszavunk, 2013. december

Az év végének közeledtével az Ericsson ConsumerLab kutatása azonosította 2014 és az azt követő időszak legfontosabb fogyasztói trendjeit. A ConsumerLab előrejelzése több mint 15 év kutatási tapasztalataira épít, és a felhasználók értékpreferenciáit, viselkedését vizsgálja, illetve azt is, miként használják az infokommunikációs termékeket, szolgáltatásokat. A globális kutatási program több mint 40 országban és 15 metropoliszban, több mint 100 000 személlyel készített interjún alapszik.

„Az általunk azonosított legfontosabb trend az alkalmazások és szolgáltatások iránti tömeges kereslet minden gazdasági szektorban és társadalmi csoportban – ez képes lehet alapvetően megváltoztatni a mindennapi életünket” – mondta el Michael Björn, a ConsumerLab kutatási vezetője

1. Az alkalmazások megváltoztatják a társadalmat. Az okostelefonok gyors, globális terjedése gyökeresen átalakította a kommunikációt és az internethasználatot. Most a gyorsan változó okostelefon-használatnak egy új szakaszába lépünk be, és az emberek a társadalom minden rétegében az alkalmazásokat keresik. Ez mindenre igaz, a vásárlástól és a napköziotthonos gondozástól kezdve, a hatóságokkal folytatott kommunikációig és a közlekedésig. Az alkalmazások fontosabbá válnak, mint maga a telefon márkája vagy típusa.

2. A testünk lesz az új jelszavunk. A weboldalak egyre hosszabb jelszavakat követelnek meg: számok, betűk és szimbólumok keverékével, amelyeket szinte lehetetlen megjegyezni. Éppen ezért egyre nagyobb a biometriai alternatívák iránti érdeklődés. A felmérés azt találta, hogy az okostelefon-használók 52%-a inkább az ujjlenyomatát szeretné használni a jelszavak helyett, és 48 %-ukat érdekelné a képernyő zárolásának feloldásához használt retinafelismerés. Összesen 74% véli úgy, hogy 2014 során a biometriai azonosítókat használó okostelefonok elterjedtté válnak majd.

3. A számokban meghatározott „én”. Vérnyomás, pulzus és a megtett lépések száma – csak néhány példa arra, hogyan szeretnénk „megmérni” magunkat a mobilkészülékekkel, személyesen előállított adatok használatával. Mindössze el kell indítani egy alkalmazást, hogy nyomon kövessük a tevékenységeinket és jobban megismerjük magunkat. Az okostelefon-használók összesen 40%-a szeretné a telefonját arra használni, hogy az valamennyi fizikai tevékenységét naplózza, és 56% szeretné nyomon követni a vérnyomását és pulzusát egy gyűrű használatával.

4. Az internet mindenhol alapelvárás. Az internet-élmény minősége elmarad a hangátviteli élmény mögött, és az okostelefon-használók felismerték, hogy a telefonon megjelenő jelerősség-oszlopok már nem adnak megfelelő útmutatást, mivel a hangátvitelhez megfelelő jelerősség lehet, hogy nem elég jó az internetes szolgáltatásokhoz. A felmérés azt mutatja, hogy a felhasználók a metrón tapasztalható internetminőséggel elégedettek a legkevésbé.

5. Az okostelefonok csökkentik a digitális szakadékot. Az internet-hozzáférés globális szinten továbbra sem megfelelően és nem egyenlően oszlik el, így létrejön az úgynevezett digitális szakadék. Az olcsóbb okostelefonok megjelenése révén a fogyasztóknak a jövőben nincs szükségük költséges számítástechnikai eszközökre az internetes szolgáltatások eléréséhez. Globális szinten a fogyasztók 51%-a úgy véli, hogy a mobiltelefonjuk a legfontosabb technológiai eszköz, és sokak számára a mobiltelefon lesz az internethasználat elsődleges eszköze.

6. Az online előnyök nagyobb súllyal esnek latba, mint az aggályok. Ahogy az internet a mindennapjaink szerves részévé válik, a csatlakoztatással kapcsolatos kockázatok egyre egyértelműbbek. Az internetet naponta használók 56%-ának vannak az adatvédelemmel kapcsolatos aggályai. Azonban mindössze 4% nyilatkozott úgy, hogy emiatt ténylegesen kevesebbet használja az internetet. Ehelyett a fogyasztók inkább különböző stratégiákat alkalmaznak a kockázatok csökkentésére, például óvatosabbak a rendelkezésre bocsátott személyes adatok típusát illetően.

7. Videó-megtekintés „utasításra”. Annak ellenére, hogy szélesebb a médiaválaszték, úgy tűnik, hogy kevésbé mi választjuk ki, hogy mit nézünk meg. Valójában a barátaink nagy szerepet játszanak abban, milyen videó-anyagokat tekintünk meg. A válaszadók 38%-a hetente többször is megtekint olyan videóklipeket, amelyeket a barátaik javasoltak. A barátaink legalább ekkora hatással vannak a blogolvasási és zenehallgatási szokásainkra is.

8. Az adatok láthatóvá tétele. A fogyasztók összesen 48%-a használ alkalmazásokat az adatfogyasztása jobb megismerésére. Míg 41% csak arra kíváncsi, hogy mennyi adatot használ, 33% azt is tudni szeretné, hogy megfelelően számlázzák-e ki számára az adatátvitelt, 31% pedig nem szeretné túllépni a szolgáltató által meghatározott felső határt. A felmérés azt is felfedte, hogy az okostelefon-felhasználók 37%-a rendszeresen használ alkalmazásokat a kapcsolati sebesség tesztelésére.

9. Érzékelők mindennapi helyeken. Ahogy az interaktív szolgáltatások mostanra általánossá váltak, a fogyasztók egyre inkább elvárják a fizikai környezettől, hogy képes legyen az együttműködésre. Az okostelefon-tulajdonosok 60%-a úgy véli, hogy 2016 végére mindenben lesznek érzékelők, az egészségügytől és a tömegközlekedéstől kezdve az autókig, otthonainkig és munkahelyeinkig.

10. Lejátszás, szüneteltetés, folytatás – valahol máshol. Mivel az összes igénybe vett adatfolyam TV- és videóidő 19%-át telefonokon és tableteken veszik igénybe, a fogyasztók egyre inkább úgy váltogatják a TV-nézési helyeket, hogy az megfeleljen a mindennapi életüknek. Például előfordulhat, hogy elkezdik egy tartalom megtekintését otthon, majd folytatják azt, miközben a munkába utaznak. A helyszínek váltogatásakor érdemes lehet az eszközöket is váltogatni.

Forrás: Ericsson

EN - A Twitter penetráció a legmagasabb Spanyolországban Európán belül (grafikon)

You will find more statistics at Statista

GT - A MI AZ A kategóriában szerelmet, refluxot és aszcendenst kerestek a legtöbben 2013-ban Magyarszágon

EN - Merre fejlődik a digitális oktatás? (infografika)