2011-ben hazánkban összesen (a mezőgazdasági és a pénzügyi nemzetgazdasági ágak adatai nélkül) közel 18,6 ezer külföldi irányítású vállalkozás végzett gazdasági tevékenységet, ez az összes Magyarországon működő vállalkozás 3,4%-át jelentette. A legtöbb leányvállalat a kereskedelembe (6,2 ezer cég), az ingatlanügyletekkel foglalkozó nemzetgazdasági ágba (4,4 ezer), valamint a feldolgozóiparba (2,3 ezer) tartozott. A külföldi irányítású leányvállalatok részesedése az összes vállalkozáshoz viszonyítva az energiaiparban a legjelentősebb (21,0%).
A külföldi irányítású vállalkozások száma és aránya 2008 és 2011 között alig változott. A 2011. évi külföldi irányítású cégek állománya 2008. évhez képest mindössze 0,6%-kal mérséklődött, miközben az összes működő vállalkozásé 4,0%-kal csökkent. A külföldi cégek részaránya az elmúlt négy évben 3,3–3,4% között alakult.
Ugyanezen vállalkozások gazdasági ágak szerinti megoszlása a vizsgált négy évben lényeges eltérést nem mutatott. Legnagyobb arányban a cégek a kereskedelemben, az ingatlanügyletek ágban és a feldolgozóiparban vannak bejegyezve, együttesen mintegy héttizedük ezen területeken tevékenykedik.
2011-ben a külföldi irányítású leányvállalatokat a következők jellemzik: jelentős gazdasági súllyal rendelkeznek, kicsi a számarányuk, viszont kiemelkedő a teljesítményük: a nemzetgazdasági szintű, 2011. évi összes árbevétel 53,2%-át számlázzák ki, a termelési érték 57,2%-át, valamint a hozzáadott érték 52,0%-át állítják elő. Árbevételük részaránya meghaladja a hattizedet a feldolgozóiparban, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban, és 70%-ot is felülmúlja az energiaiparban.
A külföldi irányítású vállalkozások árbevétele 2011-ben mintegy 39 ezer milliárd forintot tett ki. A nemzetközi pénzügyi válság következtében a cégek által realizált árbevétel nagysága 2009-ben átmenetileg csökkent, majd 2011-ben már 3,5%-kal nagyobb volt a 2008. évi szintnél. Ugyanez nem mondható el az összes vállalkozás nettó árbevételének alakulásáról, mivel ezen cégek 2011. évi teljesítménye még mindig elmarad (2,5%-kal) a három évvel korábbitól. A külföldi irányítással működő vállalatok az eladott termékekből, végzett szolgáltatásokból egyre nagyobb hányadot képviseltek, részesedésük három év alatt 50,1%-ról 53,2%-ra növekedett. A külföldi irányítású cégek árbevételének 56–59%-a 2008–2011 között az ipari tevékenységből származott.
A külföldi leányvállalatok termelési értéke 2011-ben több mint 24 ezer milliárd forint volt, mely 2008-2011 között az árbevételnél dinamikusabban bővült. A gazdasági recesszió itt is éreztette hatását, de nem olyan mértékben, mint az árbevétel esetében. A 2009. évi átmeneti visszaesés után 2010-ben a termelési érték szintje megközelítette a 2008. évit, 2011-ben pedig már 13,4%-kal meghaladta azt. Az összes vállalkozás esetében a termelési érték növekedése 2008-hoz viszonyítva mérsékeltebb, mindössze 4,6%-os volt. 2008–2011 között a külföldi cégek súlya a termelésben folyamatosan nőtt.
A három teljesítménymutató közül a hozzáadott érték bővülése volt a legerőteljesebb. A külföldi leányvállalatok által realizált hozzáadott érték nagysága 2008–2011 között jelentősen, 16,3%-kal nőtt, a gazdasági visszaesés – a többi mutatóhoz hasonlóan – csak a 2009. évi adatokban tükröződött, mivel 2010-ben már kismértékű, 2011-ben pedig számottevő teljesítménybővülés következett be az előző évi szinthez képest. Az összes vállalkozás esetében jóval mérsékeltebb volt a hozzáadott érték növekedési üteme, mindössze 2011-ben sikerült meghaladnia (5,1%-kal) a 2008. évi szintet.
2011-ben a külföldi cégek mintegy 7 ezer milliárd forint hozzáadott értéket állítottak elő, arányuk az összes hozzáadott értéken belül 2008–2011 között 5 százalékponttal növekedett, így elérte az 52%-ot. Ezen belül az EU-tagországok által irányított cégek részaránya 1,4 százalékponttal mérséklődött, és 65% alá csökkent, ugyanakkor az EU-n kívüli irányítású cégek hányada 35,3%-ra nőtt. A vizsgált négy évben a feldolgozóiparban realizálódott az összes külföldi leányvállalat teljesítményének közel fele.
A külföldi irányítású vállalatok 2011. évi beruházási teljesítményértéke összesen mintegy 1700 milliárd forintot tett ki, ezzel a nem mezőgazdasági és nem pénzügyi vállalatok beruházásainak több mint felét (55,5%) valósították meg. A külföldi leányvállalatok bruttó tárgyi eszköz beruházásainak 2011. értéke dinamikusan, 17,4%-kal haladta meg az előző évit, s ez jórészt a feldolgozóipari beruházásoknak köszönhető. Ugyanis a külföldi döntéssel létrejött hazai beruházások több mint fele (55,3%) a feldolgozóiparban realizálódott, ahol az összes nemzetgazdasági beruházás 76,4%-a a külföldi leányvállalatoknál teljesült. A feldolgozóipari beruházások értéke 2011-ben kiemelkedő mértékben, több mint másfélszeresére növekedett.
A teljesítménymutatókhoz hasonlóan a beruházások esetében is megállapítható, hogy 2008 és 2011 között mind az összes vállalkozásnál, mind a külföldi leányvállalatoknál a globális gazdasági recesszió idején a beruházási kedv erőteljes lanyhulása volt tapasztalható. 2009-2010-ben a visszaesés jóval nagyobb mértékű volt a külföldi leányvállalatok körében, mint az összes vállalkozás esetében. Ugyanakkor 2011-ben a külföldi irányítású cégeknél a beruházási tevékenység már élénkülést mutatott, a beruházások értéke a 2008. évi szintet 6,7%-kal felülmúlta. Ugyanez nem mondható el az összes vállalkozás beruházási teljesítményéről, mivel a tárgyévben még mindig elmaradt (4,6%-kal) a három évvel korábbi szinttől.
A külföldi irányítású vállalatok jóval kisebb súllyal szerepelnek a foglalkoztatásban, mint a nemzetgazdaság teljesítményében. A nem pénzügyi vállalatoknál foglalkoztatottak közel egynegyedének (25,9%), mintegy 628 ezer főnek biztosítanak munkalehetőséget. A külföldi leányvállalatoknál a tárgyévben a foglalkoztatotti kör több mint 4%-kal bővült az előző évhez képest, így elérte a 2008. évi értéket. Ezzel szemben a nem pénzügyi vállalkozásoknál a munkavállalók száma 2011-ben még mindig alatta maradt (mintegy 8%-kal) a három évvel azelőtti szintnek. Megállapítható tehát, hogy 2008 és 2011 között a gazdasági visszaesés kedvezőtlen hatása erőteljesebben érvényesült a foglalkoztatásban, mint az eddig vizsgált mutatóknál.
Forrás: KSH
