2013. április 12.

KSH - A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok 2010

2010-ben hazánkban összesen (a mezőgazdasági és a pénzügyi nemzet­gazdasági ágak adatai nélkül) közel 18,3 ezer külföldi irányítású vállalko­zás tevékenykedett, ez az összes magyarországi működő vállalkozás 3,3%-át tette ki. A leányvállalatok a legnagyobb számban a kereskedelem­ben (6,1 ezer cég), az ingatlanügyletekkel foglalkozó nemzetgazdasági ágban (4,4 ezer), valamint a feldolgozóiparban (2,3 ezer) vannak jelen. A külföldi irányítású leányvállalatok részaránya az összes vállalkozáshoz viszonyítva a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzet­gazdasági ágban a legszámottevőbb (21,3%).

A külföldi irányítású leányvállalatok gazdasági súlya a kis számarányuk mellett kiemelkedő teljesítménnyel jellemezhető: a nemzetgazdasági szin­tű 2010. évi összes árbevétel 51,6%-át realizálják, a termelési érték 54,9%-át, valamint a hozzáadott érték 49,3%-át állítják elő. Árbevételük részesedése meghaladja a hattizedet a feldolgozóiparban, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban, és 70%-nál is nagyobb az energiaiparban.

A külföldi irányítású vállalatok összesen 1474 milliárd Ft értékű beruházást valósítottak meg, amely a nem pénzügyi vállalatok 2010. évi beruházási teljesítményértékének közel felét (49%) tette ki. A külföldi döntéssel létrejött hazai beruházás több mint négytizede (42,6%) a feldolgozóipar­ ban teljesült, ahol az összes nemzetgazdasági beruházás 66,5%-a a kül­földi leányvállalatoknál realizálódott.

A külföldi irányítású vállalatok jóval kisebb részarányt képviselnek a foglalkoztatásban, mint a nemzetgazdaság teljesítményében. A nem pénzügyi vállalatoknál foglalkoztatottak közel egynegyedének (24,8%), mintegy 601 ezer főnek biztosítanak munkát a külföldi érdekeltségű cégek.

A külföldi irányítású leányvállalatok tevékenysége

Erős koncentráció jellemzi a külföldi irányítású, magyarországi leányválla­latok tevékenységét, ha az adatokat az egyes nemzetgazdasági ágak vállalkozásainak száma és teljesítménye szerint vizsgáljuk.

A sorrendben az első tíz ágazatba tartozó leányvállalatok együttesen az összes külföldi irá­nyítású vállalkozás számának 72,4, az árbevételének pedig 74,9%-át adták.

Tevékenység szerint vizsgálva a legtöbb vállalkozás az ingatlanügyletek ágazataiban, valamint a kis- és nagykereskedelemben található. A 2010. évi árbevétel nagysága szerint az ágazati rangsorban a számítógép és elektronikai termék gyártása, a nagykereskedelem, az energiaipar, vala­mint a közúti járműgyártás teljesítménye áll az első négy helyen. Egyes ágazatokban a külföldi irányítású vállalkozások részesedése az összes realizált árbevételből nagyobb volt, mint 80%.

A külföldiek által irányított vállalatok foglalkoztatottainak mintegy 61%-át a tíz legnagyobb foglalkoztató ágazat adja. Ez a koncentráció némileg elmarad a vállalkozások számánál és az árbevétel mutatóknál számított aránytól. A legtöbb munkavállaló a kiskereskedelemben, a közúti jármű­gyártásban, továbbá a számítógép és elektronikai termék gyártása terüle­tén található.

A stratégiai döntéshozók székhelye

Az összehangolt statisztikai megfigyelés egyik fontos feladata választ adni arra, hogy a leányvállalat végső ellenőrzését gyakorló, a vállalat működé­sét alapvetően meghatározó, stratégiai döntéshozó szervezetnek, vagy magánszemélynek melyik országban van a székhelye. A külföldi irányítású leányvállalatok statisztikája közelítő választ tud adni a globalizációval kap­csolatos kérdésekre is.

A Magyarországon működő külföldi leányvállalatok irányításában 2010-ben valamivel több, mint száz országban lévő tulajdonosi/irányí­tó szervezet vett részt, ezek döntő hányadának (64,7%) székhelye az Európai Unió valamely tagállamában található. Az EU tagországainak többségi aránya mindegyik nemzetgazdasági ágat jellemezte.

Kiemelkedő arány tapasztalható az energiaiparban (82,3%), míg a fel­dolgozóiparban és az építőiparban 70%-ot meghaladó részesedés a jellemző.

Az EU-tagországok vezető szerepe (a bányászaton kívül) mindegyik nem­zetgazdasági ágban megmutatkozott a külföldi irányítású leányvállalatok teljesítménymutatóit vizsgálva. Az EU-tagországok leányvállalatai a külföl­di leányvállalatok árbevételéből az energiaiparban 92,9%-kal, az építőipar­ban pedig 90,7%-kal részesültek. A realizált árbevétel viszont nagyságren­dileg igen eltérő volt: az előbbiben meghaladta a 4 milliárd Ft-ot, az utób­biban viszont csupán 660 millió Ft volt.

A külföldi irányítású leányvállalatok beruházásainál szintén megfigyelhető az Európai Unió országainak dominanciája. Az EU szinte kizárólagos sze­repet tölt be az energiaiparban, a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban és az építőiparban. Csupán a feldolgozóiparba érkezik az EU-n kívüli országokból nagy összegű beruházás.

A stratégiai döntésekben legnagyobb szerepet játszó országok 

A magyarországi leányvállalatokat irányítók székhely szerint is jelentősen koncentrálódtak. A külföldi irányítású leányvállalatok működésével kap­csolatos stratégiai döntéseknek mintegy 70%-át mindössze tíz országban hozzák. Ezek közül legjelentősebb az Európai Unión belül Ausztria, Németország, Hollandia, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, az EU-n kívül pedig az Egyesült Államok, Svájc, Seychelle-szigetek és Liechtenstein.

Az összes külföldi leányvállalat kevesebb, mint hatodát a szomszédos Ausztriából irányítják. Az osztrák érdekeltségű cégek túlnyomó többsége kis- és közepes méretű vállalkozás: 251 szervezet foglalkoztat 49 főnél többet, ebből mindössze 51 leányvállalat 249 fő feletti. Az összes külföldi irányítású leányvállalat teljesítményében szerényebb a részesedésük, mint a leányvállalatok számában: osztrák irányítású a vállalkozások 15,4%-a, az árbevételben csak 9, hozzáadott értékben 8,6% az arányuk. Ezek a leányvállalatok viszont 2010-ben mintegy 79 ezer főt foglalkoztattak.

Az osztrák leányvállalatok elsősorban az ingatlanügyletek területén, a háztartási cikk nagykereskedelemben, az üzemanyag- és építőanyag nagy­kereskedelemben, valamint az ügynöki nagykereskedelemben vannak jelen, egytizedük pedig a feldolgozóiparban található. A legtöbb osztrák beruházás 2010-ben az ingatlanügyletek ágazataiban, a bolti vegyes kiske­reskedelemben, az út, autópálya, vasút építése területén, valamint a közúti és vasúti személy- és áruszállítás területén valósult meg.

A vállalatirányítók székhely szerinti rangsorában második helyen álló Németország viszont a teljesítménymutatók és a foglalkoztatottak száma szerint az élen áll. A német irányítású leányvállalatok aránya az összes külföldi leányvállalat árbevételében 27,7, a hozzáadott értékében 29,9%. Ezek a leányvállalatok mintegy 152 ezer munkavállalót foglalkoztatnak, ami az összes külföldi irányítású vállalkozásnál foglalkoztatottak 25,4%-a.

A német érdekeltségű leányvállalatok főleg a kereskedelemben (háztartási cikk nagykereskedelem, valamint üzemanyag-nagykereskedelem), az ingatlanügyletek ágban és a feldolgozóiparban, azon belül is leginkább a fémfeldolgozási termék gyártásban, valamint a gép, gépi berendezés gyár­tásban tevékenykednek. A német irányítású cégek a legnagyobb árbevételt érték el az energiaiparon belül a villamosenergia-termelésben, -ellátásban, valamint a gázkereskedelemben, továbbá a feldolgozóiparon belül a közúti járműgyártásban és a számítógép, elektronikai termék gyártásában.

A német érdekeltségű leányvállalatok 2010. évi beruházásainak több mint négytizede (42,6%) a feldolgozóiparba, míg egynegyede az energiaiparba került, a kereskedelemben viszont elenyésző a beruházási teljesítményük. A feldolgozóiparon belül a közúti jármű gyártása ágazatban valósult meg
az összes német beruházás közel háromtizede (28,6%), mintegy 161 milliárd Ft értékben.

További európai országok is jelen vannak a leányvállalatok irányítói között (fontosabb tevékenységeik árbevétele szerint):
– Franciaország (villamosenergia-termelés és -kereskedelem, gázkeres­kedelem, gyógyszergyártás, bolti vegyes kiskereskedelem)
– Hollandia (számítógép, elektronikai termék gyártása, gépjárműüzem­anyag-kiskereskedelem)
– Nagy-Britannia (bolti vegyes kiskereskedelem, élelmiszer, ital, dohány­áru nagykereskedelem)
– Finnország (híradás-technikai termékek gyártása).
– Svájc (villamosenergia-termelés és -kereskedelem, gázkereskedelem, élelmiszergyártás, gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereske­delem)
– Olaszország (villamosenergia-termelés és -kereskedelem, gázkereske­delem, villamosberendezés gyártás, élelmiszergyártás, vegyi anyag, termék gyártása)

Az Európai Unión kívüli külföldi tulajdonosok székhelye a legnagyobb arányban az Egyesült Államokban található. Ezek száma és a teljesítmé­nyük elmarad a német irányítású magyarországi leányvállalatokétól.

Az Egyesült Államok vállalatirányítói a második helyen állnak az éves árbe­vételük és a megtermelt hozzáadott értékük alapján. Jelentős a gazdasági szerepük a feldolgozóiparon belül a gép, gépi berendezés gyártásában, a számítógép és elektronikai termék gyártásában, a közúti járműgyártásban, valamint a fémalapanyag gyártásában. A kereskedelem amerikai irányítású leányvállalatai az élelmiszer nagykereskedelemben érték el a legtöbb árbe­vételt. Második helyen a háztartási cikk, a harmadik helyen pedig a vegyestermékkörű nagykereskedelem áll. Az amerikai irányítású magyar­országi leányvállalatok közel 63 ezer főt foglalkoztatnak.

Jelentős Japán szerepe a hazai közútigépjármű- és alkatrészgyártásban, az elektronikus fogyasztási cikk gyártásában, valamint a villamos berendezésgyártásában.

A hazai és a külföldi irányítású szervezetek termelékenysége 

A hazai és a külföldi irányítású szervezetek termelékenységének elemzését az éves gazdaságszerkezeti statisztika (SBS), valamint a külföldi leányvál­lalatok statisztikája alapján készítettük el.

A külföldi irányítású vállalkozások jobban teljesítettek az egy főre jutó hozzáadott érték alapján, ugyanis a magyar irányítású vállalatok mutatójának értéke csak 40,9%-a a külföldi leányvállalatok hasonló mutatójának (4301 ezer Ft/fő a hazai irányítású és 10 519 ezer Ft/fő a külföldi irányítású vállalkozásoknál).

Az összehasonlítás a nem mezőgazdasági, nem pénzügyi vállalkozásokra vonatkozik. A két csoport mutatóinak értéke leginkább az energiaiparban közelíti meg egymást, és az egy főre jutó hozzáadott érték itt a legmaga­sabb (2010-ben 26,4 ill. 29,9 ezer Ft/fő).

A két csoport termelékenységének eltérése az ingatlanügyletek nemzet­gazdasági ágban a legnagyobb, ahol a külföldiek jelenléte szintén számot­ tevő: a külföldi irányítású vállalkozások 40,2%-kal részesedtek a hozzá­
adott értékből.

Viszonylag nagy a termelékenységi mutató különbsége a feldolgozóipar­ban is: a hazai irányítású vállalkozások esetében 5428 ezer Ft, míg a kül­földi irányításúaknál 10 092 ezer Ft az egy főre jutó hozzáadott érték.

Az egy vállalkozásra jutó alkalmazottak száma a külföldi leányvállalatok körében átlagosan tizenegyszer nagyobb, mint a hazai irányítású vállala­toknál. A legnagyobb különbség az információ, kommunikáió területén, valamint a feldolgozóipar ágazataiban tapasztalható. 2010-ben egy külföl­di irányítású feldolgozóipari vállalkozás átlagosan 129 főt alkalmazott, a hazai irányításúak viszont átlagosan 7 főt.

A változások fő tendenciái

Az összes magyarországi vállalkozás száma 2010-ben 0,2%-kal maradt el az előző évitől, míg a külföldi irányítású szervezeteké ennél valamelyest nagyobb mértékben (0,6%) mérséklődött. Az utóbbi szervezeteknél a csökkenés mértéke az adminisztratív szolgáltatásban, valamint a szállás­hely-szolgáltatás nemzetgazdasági ágban volt a legszámottevőbb (19,5, illetve 12,3%). Bővült viszont a külföldi irányításúak száma a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységben, az energiaiparban, az ingatlanügy­letekben, továbbá a bányászatban.

A vállalkozások 2010. évi teljesítménye növekedett, miközben a szerveze­tek száma a bázisévi szint közelében alakult. Az összes vállalkozás árbevétele (folyó áron) egy év alatt hasonló mértékben emelkedett, mint a külföldi irányítású leányvállalatoké: az előbbi 3,5 az utóbbi 3,2%-os növe­kedést ért el. A külföldi leányvállalatok teljesítményének bővülése kiemel­kedő volt a feldolgozóiparban (17,5%), a szállítás, raktározásban (13,3%), az adminisztratív szolgáltatásban (11%), valamint a szálláshely-szolgálta­tásban (8,5%). Ugyanakkor a legnagyobb mértékű (27-30% közötti) visz­szaesés az építőiparban, a bányászatban és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységben következett be.

A foglalkoztatottak száma a külföldi irányítású leányvállalatoknál 2,3%-kal nőtt, miközben az összes vállalkozásnál stagnált. A feldolgozóiparban a külföldi leányvállalatok teljesítményének erőteljes emelkedése mérsékelt létszámbővülés mellett valósult meg. Hasonló folyamat jellemezte a szállí­tás raktározás területét is. Említést érdemel ugyanakkor az adminisztratív szolgáltatás nemzetgazdasági ág, ahol a dinamikus teljesítménybővülés­hez a foglalkoztatotti kör jelentős növekedése társult. A szakmai, tudomá­nyos, műszaki tevékenység területén viszont a teljesítménycsökkenés számottevő létszámemelkedés mellett következett be. A külföldi leányvál­lalatok foglalkoztatottainak száma hat nemzetgazdasági ágban meghaladta az egy évvel korábbit, az információ, kommunikáció ágban pedig gyakor­latilag stagnált.

Az összes külföldi irányítású leányvállalat bruttó tárgyi eszköz beruházásá­nak 2010. évi értéke mindössze 1%-kal maradt el az előző évitől, az energia­iparban és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban viszont kiemelkedő mértékben nőttek a beruházások. A legnagyobb beruházó nemzetgazdasági ágban, a feldolgozóiparban 13,1%-kal emelkedett a beruházási érték.

Külföldi irányítású pénzügyi vállalatok

Az Európai Unió FATS-rendelete a pénzügyi cégekre eltérő adatszolgálta­tást ír elő, mint a nem pénzügyi vállalatokra, a speciális működési, vala­mint a teljesítménymérési feltételeknek megfelelően. A pénzügyi vállalatok a bevételt, a termelési értéket és a foglalkoztatottak létszámát adják meg.

Az alábbiak a kétféle teljesítménymutatót tartalmazzák a pénzügyi közvetí­tés, a biztosítás, a viszontbiztosítás, a nyugdíjalapok, valamint az egyéb pénzügyi tevékenység ágazatok szerint, a külföldi leányvállalatokra vonat­
kozóan.

2010-ben az egyéb pénzügyi tevékenység ágazatba tartozott az összes Magyarországon működő pénzügyi vállalkozás 97%-a. Itt a vállalkozások többsége néhány fős egyéni vállalkozás, nagyon kis teljesítménnyel és létszámmal, jellemzően kevés található külföldi tulajdonban. A másik két ágazat a vállalkozások számát tekintve mindössze 3%-os súlyt képvisel, ugyanakkor az árbevétel 81%-át és a foglalkoztatottak 68%-át adja, a külföldi tulajdon aránya pedig meglehetősen magas.

A pénzügyi közvetítés ágazat 553 vállalkozásának több mint ötöde (21%), illetve a viszontbiztosítás és nyugdíjalapok ágazat 29%-a külföldi. Az egyéb pénzügyi ágazatban viszont elhanyagolható a többségi külföldi érdekeltségek aránya (1%).

A pénzügyi közvetítés ágazatra a teljesítménymutatók közül csak a terme­lési érték értelmezett. Itt a külföldi tulajdonú vállalkozások teljesítményé­nek aránya 68%. A biztosítás, viszontbiztosítás, és nyugdíjalapok ágazat­ban a teljesítményt a díjbevétel nagysága mutatja, amelynél a külföldi leányvállalatok részesedése 57%. Ugyancsak az árbevétel jellemzi az egyéb pénzügyi tevékenység ágazatot, ahol a külföldi leányvállalatok rész­aránya 22%.

Az összes külföldi leányvállalat számát tekintve a német és az osztrák vállalatok aránya a legnagyobb: a pénzügyi közvetítés ágazatban 20, illetve 17%, a biztosítás, viszontbiztosítás és nyugdíjalap ágazatban 40, illetve 19% az egyéb pénzügyi tevékenységek ágazatban 12, illetve 23%. Az Európai Unió túlsúlya összességében érvényesül, ebben az olasz, francia és holland érdekeltségű vállalkozások is számottevő szerepet játszanak.

A pénzügyi közvetítés ágazat teljesítményében meghatározó arányú német és osztrák bankok mindig is fontos szereplők voltak a magyar pénzügyi rendszerben. Az 1987-es hazai bankreform után növekedni kezdett a részesedésük a magyar bankok megvásárlásával, illetve új hitelintézetek alapításával. Bár a 90-es években az olasz és francia cégek is növelték jelenlétüket, a magyar bankrendszerben mai napig megmaradt az osztrák és német irányítású bankok túlsúlya. A pénzügyi közvetítés ágazatban működnek az egyéb hitelezési tevékenységet végző vállalkozások, vala­mint lízing és faktorcégek, ahol igen jelentős az olasz tulajdon is.

A pénzügyi közvetítés teljesítmények (termelési érték) rangsorában első helyen az osztrák cégek vannak, ezeket követik az olasz, a német, az egye­sült államokbeli, belga és a francia tulajdonú vállalatok. A német és a francia érdekeltségűek több, kisebb teljesítményű egységgel működnek, míg az olasz és a belga tulajdonú vállalkozások kevesebben vannak, de nagyobb teljesítménnyel rendelkeznek.

A biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok ágazatban kizárólag a bizto­sítók lehetnek külföldi tulajdonban, a rezidens nyugdíjpénztárak külföldi irányítása nem engedélyezett. Az ágazat összes vállalkozásának számát tekintve így 29%-os a külföldi tulajdonúak részesedése, viszont ha csak a biztosító intézeteket nézzük, akkor ugyanez az arány 90%.

A szervezetek számának országok szerinti rangsorát itt is a német és osztrák vállalkozások vezetik. A teljesítmények (díjbevétel) rangsorában más a helyzet: itt is Németország az első, de Ausztria csak az ötödik helyen áll. A holland, olasz, francia biztosítók kevesebb céggel működnek, de egyenként nagyobb teljesítménnyel.

Az egyéb pénzügyi tevékenység ágazat teljesítményében (bevétel) a német és az osztrák cégek befolyása lényegesen kisebb. Itt Hollandia vezeti a rangsort a bevételek 27%-ával, ezt követi Ausztria (20%) és Németország (17%) részesedése. Az összes többi ország részaránya 10% alatti.










Forrás: KSH

Grayling - A hazai vállalatok arányaiban többet költenek CSR-re a globális átlagnál, 2013. március


A harmadjára meghirdetett globális felmérés, a Grayling Pulse keretében ezúttal több mint 1300 kommunikációs vezető és kommunikációs szakember válaszolt az elsősorban CSR-t és fenntarthatóságot érintő kérdésekre.

A február 6-27. között elvégzett felmérésből kiderült:


  • Globálisan a vállalatok 30,6%-a, míg Magyarországon valamivel több mint 33%-a rendelkezik "elég jól" kidolgozott CSR vagy fenntarthatósági stratégiával.
  • Míg itthon a vállalatok több mint 30%-ának nincs CSR stratégiája, addig globálisan a szakemberek valamivel több, mint negyede mondta ugyanezt.
  • A hazai válaszadók 37,8%-a szerint a CSR/fenntarthatósági programjuk teljesen, 31,1%-nál a program részben a vállalati kommunikációs stratégia része (szemben a globális 27,8%, illetve 38,2%-kal).
  • Érdekesség, hogy amíg Magyarországon a cégek több mint negyede a kommunikációra szánt források 11-25%-át költi a CSR/fenntarthatóság kommunikációjára, addig a globális válaszadók többsége (37,4%) a kommunikációs büdzséje legfeljebb tizedét költi ugyanilyen célokra (idehaza a vállalatok 17,8%-a költi költségvetése 0-10%-át CSR-re).
  • A CSR/fenntarthatósági programok eredményeit globális és hazai szinten is a döntő többség jónak ítélte, azonban jelentős a különbség ezek arányaiban. Míg az összes válaszadó 29,7%-a mondta ezt globális szinten, addig itthon sokkal elégedettebbek a szakemberek: több mint 44%-uk ítélte meg így a projektek eredményét. 
  • A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, mennyire érdeklődik a sajtó a CSR témák iránt. Amíg a nemzetközi szakemberek közül legtöbben úgy látják, hogy az újságírók érdeklődőek (52%), addig itthon csak a kommunikációs szakemberek 24,4%-a mondta ugyanezt, a legtöbben (28,9%) úgy gondolják, a sajtó munkatársai közömbösek a téma iránt. 
  • A CSR/fenntarthatósági célokra fordítható költségek globális és hazai szinten is stagnáltak a vállalatok mintegy 40%-ánál, a nemzetközi tendenciákkal ellentétben itthon azonban többen csökkentik a CSR-re szánt keretet. 
  • A globális és a hazai célok között is kiemelt helyet kapnak a közösségi és CSR programok, a hulladékok újrahasznosítása. A nemzetközi eredménnyel szemben (6,9%) itthon sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségügyi programok támogatására (34,9%). 
  • Amíg a sajtó és a belső kommunikáció globálisan és hazánkban is a legfontosabb csatornák a CSR/fenntarthatósági kérdések kommunikációjában, addig globálisan az éves CSR/fenntarthatósági riport került még fel a dobogóra, Magyarországon pedig a blogok és a közösségi média jutnak nagyobb szerephez. 
  • A korábbi felméréshez képest itthon a vállalatok némileg nagyobb arányban szerződnek havidíjas alapon (az előző felmérésben 5% mondta, hogy növeli az erre fordított keretet, most 8,2% jelezte ugyanezt). 
  • Magyarországon jelentősen nőtt a kormányzati kapcsolatokat és a public affairs-t is kiemelten kezelő vállalatok aránya 12,5%-ról 26,1%-ra.

Ábrahám Gergely, a Grayling magyarországi vezérigazgatója a kutatás kapcsán elmondta:
"A felmérés eredményei arra mutattak rá, hogy a nemzetközi trendekhez képest itthon a vállalatok arányaiban többet fordítanak CSR-re, fenntarthatósággal kapcsolatos programokra, és azok eredményeit is pozitívabban ítélik meg, mint globális szinten. A terület úttörői bebizonyították, hogy versenyképes előnyre tehetnek szert azzal, ha üzleti, marketing, illetve kommunikációs stratégiájukba beépítik a fenntarthatóságot. Úgy látjuk, hírnevük megőrzése, valamint az esetleges kockázatok csökkentése érdekében sokkal több vállalatnak kellene ennek megfelelően fejlesztenie a hosszú távú stratégiáját, hogy valóban kiaknázhassa a benne rejlő előnyöket."


Forrás: Grayling (sajtóközlemény)

Autókölcsönzés.hu - Egyre többen engedhetik meg maguknak a téli nyaralást?, 2013. március

Az autókölcsönzési statisztikák szerint a téli szezonban a magyarok legkedveltebb úti célja Spanyolország és a Kanári-szigetek volt, és az autóbérlők 43 százaléka az ünnepek után, januárban indult útnak.

A bérautó szolgáltatást igénylő magyar utazók top 5 kedvenc téli üdülőhelye nem változott az elmúlt években, viszont idén a Kanári-szigeteket Olaszország követte a legkedveltebb úti célok között, míg az előző két évben dobogós Florida és Kalifornia idén visszacsúszott a negyedik és ötödik helyre a legnépszerűbb téli nyaralóhelyek listáján.

A magyarországi bérautó-foglalások alapján idén több mint kétszeresére nőtt azok száma, akik Magyarországról bérautót foglaltak a téli hónapokban, mint az előző évben. A két évvel ezelőtti téli időszakhoz képest pedig már tavaly is 300 százalékos növekedés volt tapasztalható az autókölcsönzések számát tekintve.

 "A téli külföldi pihenés egyre népszerűbb a magyarok körében. Az autóbérlési napok száma is nőtt az előző évekhez képest, idén télen már átlagosan 7 napra vettek igénybe bérautó-szolgáltatásokat az utazók" - magyarázta Árok Bianka, az autokolcsonzes.hu kommunikációs és projekt felelőse.

Bár még mindig a gazdaságos és mini kategóriájú járművek a legnépszerűbbek a magyarok körében, a bérautó-biztosítások tekintetében már előrelátóbbak vagyunk az előző évekhez képest: idén a téli autóbérlések 39 százalékánál kötöttünk valamilyen extra biztosítást a kötelező felelősségbiztosításon túl, míg tavaly csak az autóbérlők 36 százaléka érezte ennek szükségességét, tavalyelőtt pedig még csak mindössze 33 százalékuk - derült ki az autokolcsonzes.hu felméréséből.

Forrás: Autókölcsönzés.hu (sajtóközlemény)

KSH - A háztartások mérete, korösszetétel (népszámlálás 2011)


A háztartások számának emelkedése és a háztartásban élők számának mérséklődése csökkenő háztartásnagyságot eredményez. Száz háztartásra 2001-ben még átlagosan 257, 2011-ben már csak 236 személy jutott.

A 2001. évi népszámlálásig mindig a kétszemélyes háztartások aránya volt a legmagasabb, 2011-ben azonban már egytagú háztartásból volt a legtöbb. A kétszemélyesnél nagyobb háztartások részesedése valamennyi nagyságkategóriában csökkent. 2011-ben a háztartások 19 százaléka három-, 13 százaléka pedig négytagú volt, az ennél népesebb háztartások aránya nem érte el a 7 százalékot.

A legkisebb háztartások továbbra is a fővárosban, valamint Csongrád és Békés megyében, a legnépesebbek pedig Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élnek.

A népesség öregedésével összefüggésben változik a háztartások korösszetétele is. Az elmúlt tíz évben folytatódott a csak fiatalkorúakból (30 év alattiakból) álló háztartások arányának csökkenése, miközben a csak középkorúak és a csak időskorúak alkotta háztartások részesedése folyamatosan nő. 2011-ben a fiatalkorúak háztartásainak aránya 5 százalék volt, a háztartások egyötödében csak középkorúak, 27 százalékában csak időskorúak éltek.

A háztartások legnagyobb hányadát a gyermekes háztartásokra jellemző korösszetételű, fiatalok és középkorúak alkotta háztartások adják, arányuk 2011-ben 33 százalék volt, 4 százalékponttal kevesebb, mint 10 évvel ezelőtt. Némileg emelkedett viszont a közép- és időskorúakból álló háztartások részaránya, a háztartásoknak már 9 százaléka ilyen.

Zömében ezek is gyermekes háztartások, de itt felnőtt gyermek él együtt időskorú szülőjével. Három generáció közös háztartása egyre ritkábban fordul elő, 2011-ben csupán a háztartások 4 százalékában éltek együtt fiatalok, középkorúak és idősek.





Forrás: KSH

Ipsos - A háztartások átlagosan jövedelmük 5%-át költik mobilkommunikációra, 2013. április


Vajon mennyire figyel oda a lakosság mobilkommunikációs költéseire? Mely szempontokat tartja a legfontosabbnak a szolgáltatók és szolgáltatások kiválasztásánál?

Többek között a fenti kérdésekre is kereste a választ a Vodafone és az Ipsos legutóbbi kutatása során, mely a 18 év feletti internetező magyar lakosságot vizsgálta.

A reprezentatív felmérés során – mely 500 fő online megkérdezésével zajlott – a Vodafone arra törekedett, hogy minél pontosabb képet kapjon a felhasználók minőségi elvárásairól, az általuk használt eszközökről és szolgáltatásokról, valamint a mobiltelefonálással összefüggő költéseikről.

Az eredményekből kiderül, hogy a háztartások jövedelmük mintegy 5 %-át költik mobilkommunikációra ¬ideértve a mobilinternetezést is –, ami háztartásonként összesen átlagosan havi 11 365 Ft-ot jelent. A kutatás feltárta, hogy a magyarok rendkívüli módon odafigyelnek a költségekre – különösen a nők, a budapestiek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és az idősebbek.

A megkérdezettek több mint 85 százaléka mondta, hogy valamilyen módon figyelemmel követi a költéseit, 45 százalékuk pedig korlátozza is azokat. Érdekesség, hogy a megkérdezettek 12 százalékát adó, havi 10 ezer forint felett költők ennél nagyobb arányban (50 százalék) korlátozzák költéseiket.

A kutatás szerint a mobilszolgáltatók és szolgáltatások minőségi megítélésében a megkérdezettek azt tartják a legfontosabbnak (92%-uk), hogy a szolgáltató kínáljon kedvezményes ajánlatokat hűséges ügyfelei részére. 89%-uk ítélte fontosnak, hogy a mobiltelefonos költségei tervezhetőek (fix összegűek) legyenek, és mindössze 1%-al kevesebbüknek, vagyis 88%-nak volt fontos, hogy ne legyenek a hálózat hibájából sikertelen hívásaik, illetve a hívásaik soha ne szakadjanak meg.


Forrás: Vodafone
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítésre feliratkozás*

Feliratkozás itt >>
(*Mi az RSS? Lásd oldalt videón)

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja ide e-mail címét:

Kulcsszavak

2005 (34) 2006 (27) 2007 (114) 2008 (198) 2009 (160) 2010 (88) 2011 (179) 2012 (632) 2013 (716) 2014 (226) adalékanyag (1) adminisztráció (1) adomány (1) adó (3) Aegon (13) AGB Nielsen (57) AGNB (1) agrárium (38) Agrármonitor (5) ajándék (13) akciók (4) akciós újság (5) AKI (9) Aldi (3) alkohol (17) alma (1) AMC (5) Amerika (4) Antenna Hungária (1) Aon Hewitt (3) arculat (1) Artisjus (1) ASI (1) Atradius (1) Auchan (1) Ausztria (7) autógumi (2) Autókölcsönzés.hu (1) bab (1) bank (10) bankkártya (17) Bankmonitor (7) Banknegyed (1) baromfi (8) barát (3) befőzőszer (1) BellResearch (4) benzin (17) benzinkút (1) beruházás (10) betegség (3) bevásárlóközpont (4) BGF (4) bio (8) Bisnode (8) biztosítás (25) BKF (1) BMI (1) Bookon (1) bor (22) borjú (1) Bormarketing (1) Bosch (3) Boston Consulting Group (1) BTH (1) Budapest Alapkezelő (1) Budapest Bank (4) burgonya (4) bárány (1) bútor (1) búza (1) büfé (1) C und A (1) cafeteria (1) Carat (3) CBA (1) cereália (2) CIB (5) cigaretta (1) cipő (1) citromlé (1) ClientFirst Consulting (4) CME (1) Coaching Team (1) Coface (2) Cofidis (7) Colliers International (1) convenience (1) Coop (1) Cora (1) Corvinus (6) családok (20) Csehország (4) csokoládé (14) csomagolás (7) CSR (2) cukor (2) cukorka (3) cékla (1) címke (3) Datahouse (2) DE (40) decilisek (1) Deloitte (6) Devise (1) dezodor (5) DIMSZ (1) diploma (6) direkt marketing (2) diszkont (5) divat (1) diák (5) dm (2) dohányzás (9) drogéria (3) Dun and Bradstreet (1) Duna House (17) dízel (5) easyJet (1) Ecostat (1) EgoMedia (1) egészség (24) egészségügy (14) EKB (1) eladáshely (2) ELTE (2) elégedettség (1) EN (8) energiaital (11) ENSZ (1) eper (1) Ernst and Young (1) Erst and Young (3) esemény (11) EUFIC (1) Európa (58) Európai Unió (125) EY (1) Fanta Trendriport (4) felnőttek (6) felvásárlási ár (6) Femina Media (1) fenntartható fejlődés (1) fesztiválok (5) FHB (1) fiatalok (68) fizetés (9) fmcg (11) fogamzásgátlás (1) fogkefe (3) fogkrém (3) foglalkoztatás (53) fogyasztás (109) fogyasztó (6) fogyókúra (4) Ford (3) Formatex (2) Franciaország (1) friss húskészítmények (8) Fundamenta (1) funkcionális élelmiszer (1) férfiak (14) főzés (1) fűszerek (4) gabona (13) gasztronómia (2) gazdaság (26) GDP (12) Gemius (1) Generali (18) Genertel (2) GeoMarketing (1) GfK (234) GKI (6) GKI-EK (1) GKIeNET (2) grafikon (12) Grayling (1) Groupama Garancia (3) Growth Reporter (1) GVH (2) GVI (2) gyerekek (21) gyártók (3) gyógyszer (8) gyógyszertár (2) gyümölcs (17) gyümölcsjoghurt (2) gyümölcslé (10) gázellátás (1) gázolaj (7) GÉMOSZ (2) hal (8) Happybox (1) Használtautó (2) Hay Group (1) Head and Shoulders (1) Hegyközség (1) Hipercom (1) hipermarket (6) Horvátország (2) Hotel.info (1) hulladék (1) házasság (2) háziállat (1) háztartási papíráruk (5) háztartási vegyiáru (17) háztartások (106) Háztartáspanel (34) hírnév (1) hús (8) húskészítmény (9) Hússzövetség (1) Húsvét (17) hűtőgép (3) IAASTD (1) IAB (1) IBM (1) idősek (11) IKT (1) IMAS (1) import (1) infláció (24) infografika (34) informatika (1) Infrapont (1) ING (4) ingatlan (25) innivaló (2) innováció (2) internet (6) intervenció (1) ipar (51) IPF (1) Ipsos (70) iroda (7) iskola (4) jeges tea (2) Jobline (4) joghurt (6) juh (3) játék (3) Játéknet.hu (1) jégkrém (6) Jófogás (1) jóllét (3) jövedelem (28) K and H (2) K+F (4) KandH (8) Kantar Media (8) kapcsolatok (2) karalábé (1) karfiol (1) Karácsony (34) Kearney (1) kecske (2) kefír (1) keksz (4) Kelly Services (3) kenyér (5) kereset (42) kereskedelem (123) Kereskedelmi Analízisek (9) kereskedelmi márka (33) kereskedő (1) kertészet (1) kerékpár (5) kiadások (16) Kidcomm (1) Kirowski (1) kiskereskedelem (22) kiskereskedelmi cenzus (5) Kiskereskedelmi Index (154) kommunikáció (3) konzerv (1) Kopint-Tárki (8) korfa (3) kozmetikum (21) KPMG (3) KSH (830) kukorica (3) kultúra (9) KutatóCentrum (19) Kutatópont (11) káposzta (2) kávé (11) képzés (18) kézápoló (2) Kód (8) könyv (1) könyvtár (1) környezetbarát (9) környezetvédelem (3) körte (1) közlekedés (13) közterület (2) középkorúak (1) közétkezés (1) külföldiek (9) lakos (11) lakás (57) Lakásfókusz (1) Laurus (1) Leaflet Monitor (1) Lealkudtuk.hu (1) LeasePlan (4) lejárati idő (1) lencs (1) Lengyelország (1) LG (1) Lidl (2) lisztérzékeny (1) láncok (9) létminimum (3) létszám (1) MABISZ (1) macska (1) MAF (1) magyar (10) Magyar Fürdőszövetség (1) Magyar Turizmus (4) Manpower (3) margarin (2) marhahús (4) marketing (5) Masmi (1) MasterCard (10) Match (1) Matehetsz (1) MATESZ (1) MCC (1) Mediameter (2) Medián (13) megfázás (1) megyék (1) melegvíz (1) MEME (1) MGE (4) MGKKE (1) MHM (1) MI (1) mikulás (10) MillwardBrown (2) minimálbér (4) MLE (1) MMC (1) mobil telefon (9) mosogatószer (2) mosószer (1) mozgás (1) mozi (3) MRSZ (5) munka (22) munkanélküliség (48) munkavállalás (38) mák (1) márka (22) márkahűség (5) márkaérték (1) média (37) MédiaQ (2) méz (1) müzliszelet (1) műszaki (6) Nagy-Britannia (1) Nagybani Piac (2) napozás (2) napraforgó (1) nemek (2) Nemzeti MédiaAnalízis (3) nemzetközi (7) Nestlé (3) nevek (1) Nielsen (296) NMHH (1) nonprofit (1) NRC (9) nyaralás (18) nyelvvizsga (6) nyersolaj (1) nyugdíjasok (19) nyúl (1) nápolyi (2) Németország (24) népesség (67) népszámlálás (47) nők (31) OECD (2) OEI (2) OFE (1) OGYEI (13) OIaszország (1) oktatás (11) október (4) olaj (2) olimpia (5) online (2) Opten (1) Oroszország (2) ORTT (1) orvos (4) orvoslátogatók (1) OTC (6) OTP (6) Otthon Centrum (3) OÉTI (1) paprika (2) paradicsom (2) patika (2) PBA (1) pelenka (1) penetráció (1) Penny Market (1) petrezselyem (1) pezsgő (5) piac (2) piackutatás (15) Piackutatások.hu Pro (10) Piackutatók Éjszakája (2) PISA (2) piskóta (2) plakát (2) pmsz (2) POS (1) ppt (2) PR (4) praliné (2) PricewaterhouseCoopers (2) Procter and Gamble (1) Profession (5) Profi (1) Progresszív magazin (16) Promo Data (2) PS:PRovocative (1) PTE (2) puszdeli (1) PwC (5) pálinka (1) pályázat (1) péksütemény (4) pénzügy (84) Randstad (11) reggeli csemegék (2) Regus (4) reklám (78) rendezvény (2) Research International Hoffmann (1) retek (1) Reál (1) rizs (2) Roland Berger (1) Roper Jelentés (5) rovarirtó (1) rovarírtószer (1) rozs (1) ruházat (4) rádió (14) rágcsálnivaló (2) rágógumi (1) régiók (5) sajt (8) sajtó (4) sampon (2) Sanofi (1) Sanoma (3) Scottwork (1) sertés (3) sertéshús (3) sertészsír (1) Shopper Insight (3) ShopperTrends (7) Shopping Monitor (5) Sikertermék (1) Spar (1) sport (3) SSC (1) statisztika (2) STR (1) Stratégiai Levél (2) stressz (1) Svájc (1) szabadidő (6) Szallas.hu (1) szaloncukor (9) szalonna (1) szegmentáció (1) szemkamera (1) személygépkocsi (41) szennyvíz (1) szeptember (1) szerszámgép (1) szeszes italok (1) szeszesital (1) szilveszter (2) Szinapszis (42) Szlovákia (3) szolgáltatás (22) Szonda Ipsos (22) szponzorálás (3) szupermarket (4) szájvíz (1) Szállodaszövetség (6) Szállás.hu (3) szállítás (22) számítógép (4) száraz tészta (3) szélenergia (1) szépségápolás (1) szója (2) szórakozás (3) szörp (2) sárgarépa (2) sör (19) Takarékbank (2) TakarékPont (1) tanulmány (46) tanulás (4) taxi (1) tea (7) TED (5) tej (14) tejföl (1) tejpor (2) tejtermék (10) település (5) termékenység (1) Tesco (1) testsúly (2) testápolás (13) testápoló (4) Tetra Pak (2) tisztítószer (3) tizenévesek (14) TNS (15) TNS Hoffmann (6) TNS Media Intelligence (8) tojás (5) TOP (1) Trend (2) Trezex (1) turizmus (66) tusfürdő (2) támogatás (2) táplálkozás (21) Tárki (42) társadalom (11) távfűtés (1) távközlés (2) távmunka (3) tészta (3) tévé (24) tévénézés (43) túró (1) tüzelőanyag (1) uborka (2) utazás (11) vaj (6) vendéglátás (19) verseny (3) video (9) villamos energia (6) világ (18) virsli (6) Visegrádi országok (7) Vodafone (1) vállalat (53) válság (14) vándorlás (5) vásárlás (112) vásárlóerő (6) Vásárlóerő Index (5) víz (2) vöröshagyma (1) vöröshús (1) Weber Shandwick (2) Weltauto (2) Wiz Air (1) Workania (13) zab (1) zeller (2) zene (2) zsiradék (1) zöldség (15) ÁFA (5) állat (9) állás (9) ÁNTSZ (2) árak (154) árpa (1) árérzékenység (2) ásványvíz (14) édesség (21) Édességgyártók Szövetsége (2) édesítőszer (4) élelmiszer (345) élelmiszer-biztonság (5) építőipar (19) ételízesítő (1) Étkezési szokások (14) étolaj (3) öblítő (1) ökotermékek (2) öntözés (1) ötven felettiek (1) újrahasznosítás (1) üdítőital (10) ügyfél (1) ügyfélszolgálat (1) ügynökség (2) üzletek (28) üzletválasztás (9)

Piackutatások Archívum