Nielsen - A vevők 80 százaléka szívesebben vásárol bevásárlóközpontban, 2012. december

A vevők 80 százaléka szívesebben vásárol bevásárlóközpontban.Nincs ugyan sok tényező, amely optimizmusra adna okot a kiskereskedelmi piacon, de annak ellenére, hogy a vásárlók egyre költség-érzékenyebbek, mégis megerősödni látszik az igény a minőségi és fogyasztóvédelmi szempontból megbízhatóbb bevásárlóközpontokban való vásárlás iránt. A vásárlók közel 70 százaléka szerint ott jobban érvényesülnek a fogyasztói jogaik, mint a kisebb egyéni üzletekben. – derül ki a Nielsen és a CP Contact Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Kft. kutatásából, amely a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének közreműködésével készült.

A legfrissebb kiskereskedelmi jelentésekből kiderül, hogy a retail forgalom volumene tovább csökkent, ugyanakkor a téli időszakra előretekintve várakozásokkal teli a bevásárlóközpontok üzemeltetői, hiszen a karácsony kereskedelmileg aktívabb időszaknak számít. Dinamikusan bővül a csomagküldő és internetes kiskereskedelem, melynél nagy szerepet játszhat egyrészt a kuponos vásárlás egyre szélesebb térhódítása, másrészt a kedvezőbb árak és például magasabb érték utáni ingyenes házhozszállítás.

„Napjainkban már az egyes üzletek kuponkínálata mellett számtalan szolgáltató is ezzel a marketing eszközzel erősíti egyrészt a meglévő ügyfélkörét, másrészt a kedvezményekkel próbál úgy ügyfeleket megnyerni. Nem árt azonban tudni, hogy bár az e-kereskedelemre is vonatkoznak jogszabályok, de fontos kiemelni, hogy a bevásárlóközpontokban lévő kiskereskedők 90%-a biztosít lehetőséget a hibátlan termékek visszavételére, vagy levásárlására.” - mondta Gyalay-Korpos Gyula, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnöke.

Előnyös a bérlőknek….

A CP Contact Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Kft legutóbbi felméréséből kiderül, hogy a megkérdezett üzlettulajdonosok 66 %-a szerint a bevásárlóközpontokban jobban érvényesülnek a fogyasztók jogai, mint a kisebb egyéni üzletekben, mivel az előbbiekben a célközönség egyrészt ezt jobban igényli, és az üzletek alkalmazkodnak az igényeikhez, másrészt az üzemeltetés elvárásai miatt is magasabb az üzletek szolgáltatási színvonala.

A bérlők döntő többsége (a válaszadók 96%-a) gondolja úgy, hogy versenyelőnyt biztosít, ha az üzletek fogyasztóvédelmi szempontból biztonságosak: az üzletek nem kapnak fogyasztóvédelmi bírságot, betartják az előírásokat, és a reklamációkat megnyugtatóan rendezik.

Kiemelten fontosnak tartják a fogyasztók jogszabályban rögzített jogainak biztosítását, sőt; az üzletek három-negyede úgy véli; fontos a fogyasztók jogait a jogszabályokon túlmutatóan is biztosítani.

…biztonságos a vásárlóknak

Ami a vásárlókat illeti; a megkérdezettek, több mint 80%-a szívesebben vásárol bevásárlóközpontban, mert ott kiemelten kezelik a jogait, azonban ezért nem hajlandóak többet fizetni.

Sajnálatos módon jellemzően a karácsonyi időszakban az aluljárókban, utcákon elszaporodnak az engedély és kontroll nélküli alkalmi árusok, akik ellenőrizetlen forrásból rossz minőségű termékeket értékesítenek. A tőlük vásárlók teljesen védtelenek, fogyasztóvédelmi jogaikat nem tudják érvényesíteni.

A többség szerint egyrészt előnyös, ha a bevásárlóközpontok üzleteiben azonos szabályok, másrészt olyan egyéb szolgáltatások illetik meg a vásárlókat, mint az egy évnél hosszabb garancia, garantált 30 napon belüli ügyintézés, levásárlási lehetőség, vagy a vételár visszafizetése.

A bevásárlóközpontokat látogató vásárlók 15 százaléka hallott már fogyasztóvédelmi tanácsadásról, közel 70 százalékuk szívesebben járna ilyen szolgáltatást nyújtó üzletközpontba, míg ugyanilyen arányban meg is bíznának egy tanácsadóban. (forrás: Nielsen)

A bevásárlóközpontok népszerűsége töretlen hazánkban, a bevásárlóközpontokba, hipermarketekbe látogatók száma a válság hatására sem változott jelentősen, de emellett a forgalom csökkenését figyelhetjük meg. Egy kb. 40.000m2 kereskedelmi területtel rendelkező házban az éves látogatószám 10-16 millió fő. Mivel a bevásárlóközpontok a vásárlás mellett a szabadidő eltöltésére is alkalmasak, ezért a bevásárlóközpontok tulajdonosai/üzemeltetői a látogatók részére sokrétű programokat kínálnak. Ezek a programok - a teljesség igénye nélkül- lehetnek sport események, kulturális, egészségmegőrző programok, kisebbek részére játszóház, rajzpályázat hirdetése. A bevásárlóközpontok a társadalmi felelősségvállalás jegyében számtalan esetben támogattak alapítványokat, egyesületeket.

Annak érdekében, hogy a bevásárlóközpontba látogató évi több millió ember komfortosan és a 21. század vásárlói elvárásainak megfelelően tudja a szabadidejét eltölteni és vásárolni, ezért a házak üzemeltetői részére kiemelten fontos a biztonság, a tisztaság, az egységes nyitva tartás, a magas szolgáltatási és áru színvonal biztosítása.

„ Fogyasztóvédelmi szempontok közül talán a legfontosabb, hogy személyesen, az üzletben tudjuk intézni az ügyeinket, néhány bevásárlóközpontban pedig fogyasztóvédelmi szakemberek is segítenek, a vásárlónak és a kereskedőnek egyaránt.” – tette hozzá Gyalay-Korpos Gyula.

Forrás: MBSZ (sajtóközlemény)

KSH - A kivitel és a behozatal forintértéke 7,4, illetve 7,5 százalékkal emelkedett, 2012. december

Az év tizedik hónapjában az export és import euróértéke 6,5, illetve 5,7%-kal nőtt 2011. októberhez képest, míg a forintértékek – a devizaárfolyamok alakulása miatt – közel 2%-os növekedést mutattak mindkét forgalmi irányban. 

2012. októberben – első becslés szerint – a kivitel értéke 2075 milliárd forintot (7,3 milliárd eurót), a behozatalé 1890 milliárd forintot (6,7 milliárd eurót) tett ki.

A külkereskedelmi mérleg többlete 12 milliárd forinttal (83 millió euróval) növekedett az előző év azonos időszakához képest.

Az októberi kivitel 76, a behozatal 70%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.

2012. január–októberben – előzetes adatok szerint – a kivitel értéke 19 576 milliárd forint, a behozatalé 17 812 milliárd forint volt. A kivitel és a behozatal forintértéke csaknem azonos mértékben, 7,4, illetve 7,5%-kal emelkedett.

A külkereskedelmi mérleg 1763 milliárd forint aktívumot mutatott, ez 95 milliárd forintos javulás a 2011. január–októberi 1668 milliárd forintos többlethez viszonyítva.

Forrás: KSH (sajtóközlemény)

Manpower - Bizonytalannak látják a munkaerőpiac helyzetét a munkaadók, 2012. december

A magyar munkaadók bizonytalannak látják a munkaerőpiac helyzetét 2013 első negyedévében, a munkáltatók 77 százaléka nem tervez létszámváltoztatást, míg 9 százalékuk felvételt, 11 százalékuk pedig elbocsátást tervez - derül ki a Manpower munkaerő-piaci szolgáltató legfrissebb, reprezentatív felméréséből.
Az eredményeket ismertető budapesti sajtótájékoztatón Kiss Judit, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a Manpower munkaerő-piaci mutató értéke - amelyet a munkaerő-felvételt és elbocsátást tervezők arányának különbségéből számolnak - a 2013 márciusának végéig terjedő időszakra mínusz 2 ponton állt.

Kiss Judit kiemelte: negyedéves összehasonlításban a munkaerő felvételi hajlandóság 2 százalékponttal gyengült, míg éves összevetésben 12 százalékpontos a javulás. 

 
Az ügyvezető igazgató kifejtette: az első negyedéves várakozások általában gyengébbek, mint az előző év utolsó negyedére vonatkozóak. Hozzáfűzte, hogy Magyarországon az idei év elején kedvező tendencia kezdett kibontakozni a munkaadók felvételi kedvét illetően, ez most kissé megtört a jövő évi első negyedévre vonatkozóan. Szezonálisan kiigazított adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre - jelezte.

Kiss Judit kifejtette: a tavalyi év azonos időszakához képest a felére - 22-ről 11 százalékra - csökkent azoknak a munkaadóknak az aránya, akik elbocsátásokat terveznek, ezzel párhuzamosan ugyanakkor sajnos nem nőtt jelentősen azoknak az aránya, akik felvétellel számolnak. Vagyis a mutató erősödését az elbocsátások számának csökkenése okozza, ami jó hír ugyan, de a felvételi szándék élénkülése híján nem lehet valójában a munkaerő-piaci helyzet jelentős javulásáról beszélni - vélekedett a szakértő.

A régiós adatokról elmondta: a nyolc régió közül kettőben a munkáltatók pozitív munkaerő-piaci várakozásokat jeleztek 2013 első negyedévére, Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon egyaránt 2 százalékos növekedést várnak. A legrosszabbak a Dél-Alföldi és a Nyugat-Dunántúli álláskeresők esélyei; e két régióban mínusz 8, és mínusz 6 százalék a 2013. első negyedévi mutató értéke.

2012-höz viszonyítva, a Nyugat-Dunántúl kivételével, valamennyi régióban jelentősen javultak a kilátások - mondta el Kiss Judit, hozzátéve, hogy a legnagyobb mértékben - 23 százalékponttal - a Dél-Dunántúlon regisztráltak pozitív elmozdulást, ezt követi Észak-Magyarország 19 százalékponttal, majd a Közép-Dunántúl, és az Észak-Alföld következik 18-18 százalékponttal. Budapesten és a Közép-Magyarországi régióban szerényebb mértékben, 5-5 százalékponttal javultak a kilátások.

Az iparági eredményeket ismertetve az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy a kilenc ipari szektor közül háromban pozitívak a munkaadók várakozásai a következő három hónapra. A legnagyobb - bár szerény, 4 százalékpontos - növekedés az üzleti és pénzügyi szolgáltatások, valamint a kereskedelem területén várható. Mindkét szektorban javultak a kilátások az előző negyedévhez és az egy évvel korábbihoz képest is. A szállítmányozás és raktározás területén plusz 1 százalékon áll a mutató.

A legtöbb elbocsátást a mezőgazdaságban tervezik, itt a mutató értéke mínusz 13 százalék, igaz, ebben a szektorban hagyományosan mindig az első negyedév a leggyengébb. A munkahelyek számának jelentős csökkenésére számítanak a közüzemi szolgáltatások területén, ahol a kormány jelentős átalakításokat tervez; a mutató itt mínusz 9 százalékon áll. Továbbra is negatívak a kilátások az építőiparban, ugyanakkor a szektor kilátásai rendkívül nagy arányban, 22 százalékponttal javultak az egy évvel korábbi mélyponthoz képest - emelte ki Kiss Judit.

Szekeres Katalin, a Manpower Magyarország marketing vezetője elmondta: Európán belül éves összehasonlításban nincsenek nagy kilengések a munkaerő-piaci mutató értékét tekintve. Kedvező, hogy negyedéves összehasonlításban Németország tartja pozícióját, a Manpower munkaerő-piaci mutató értéke ott 5 pont maradt. Angliában plusz 6 ponton áll, ami az utóbbi években a legmagasabb érték, és főként a pénzügyi, biztosítási szolgáltatások ágazatban a legnagyobb a cégek felvételi hajlandósága - mondta Szekeres Katalin.

Forrás: MTI

KSH - Foglalkoztatási helyzetkép, 2010

A 15–64 éves népesség foglalkoztatási szintjét tekintve Magyarország tartósan az uniós rangsor egyik utolsó helyét foglalja el. (Általában csak Málta marad le tőlünk a nőknek még a dél-európai országokhoz képest is alacsony munkaerő-piaci részvétele miatt.) 

Az utóbbi egy-másfél évtizedben mind a foglalkoztatottak száma, mind a foglalkoztatási ráta viszonylag szűk sávban mozgott, ezen belül azonban kialakult lokális csúcs és – a válságra visszavezethető – mélypont is.

A 2000 és 2011 közötti időszak első harmadában a foglalkoztatottak létszáma kismértékben, de folyamatosan nőtt. A növekedést 2004–2005-ben stagnálás váltotta fel, míg 2006–2007-ben mind a foglalkoztatottak létszáma (3,9 millió), mind foglalkoztatási ráta (57,3%)1) a legmagasabb volt a rendszerváltás óta. A növekedési trend 2008 III. negyedévében megtört.

A foglalkoztatottak létszáma mintegy 100 ezerrel csökkent a munkaerőpiacra is begyűrűző válság miatt. Ez a sem nemzetközi viszonylatban, sem a foglalkoztatottak hazai létszámához képest nem jelentős visszaesés azonban egy tartósan kedvezőtlen foglalkoztatási helyzetben következett be, tovább csökkentve ezzel a foglalkoztatottság érdemi javításának esélyét. Ezen nem sokat változtat az sem, hogy 2010-ben a foglalkoztatottak létszámának csökkenése megállt, és a 2011. évet pedig már némi javulás jellemezte. (lásd 1. ábra)

A nem foglalkoztatottak két nagy csoportja, azaz a munkanélküliek és az inaktívak között az
elmúlt másfél évtizedben fokozatos átrendeződés ment végbe. Részben annak következményeként, hogy a szociális és a társadalombiztosítási rendszer – az emelkedő nyugdíjkorhatár, a szigorodó rokkantosítási feltételek, a megszűnő vagy csökkenő szociális típusú juttatások miatt – egyre kevesebbeknek teszi lehetővé a munkaerőpiacról történő végleges, de legalábbis tartós kilépést.

Szigorodott továbbá az aktív álláskeresési tevékenység számonkérése is a munkanélküliségi ellátórendszert igénybe vevők esetében. Emiatt – minden egyéb tényezőtől függetlenül – a munkanélküliek ILO-kritériumok szerinti száma a mélypontot jelentő 2001. évi 234 ezerről 2008 első feléig mintegy 100 ezerrel nőtt. 2009-ben a munkanélküliek tábora a válság következtében újabb 100 ezer fővel – zömében korábbi foglalkoztatott státusát elvesztővel – gyarapodott.

A munkanélküliek létszáma még 2010-ben is nőtt, holott a foglalkoztatottak létszámának csökkenése már megállt. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a háztartások bizonytalanabbá váló anyagi helyzete (például a törlesztő részletek megugrása, a fő kereső esetében az állásvesztés esélyének növekedése stb.) az inaktívak egy részét is a munkaerő-piaci belépésre ösztönözte. A munkanélküli státus irányába történő intenzív váltás eredményeként Magyarország a 2010-es évek elejére közepes munkanélküliség jellemezte országból magas munkanélküliségi mutatójú uniós tagországgá vált.

A foglalkoztatottság alacsony színvonala alapvetően a gazdasági szerkezet sajátosságaiból következik. A nagy tömegű és jelentős arányban alacsony képzettségű munkavállalókat is foglalkoztató ipari nagyvállalatok helyét csak részlegesen vették át a piacképes termékeket gyártó – hazai és külföldi tulajdonú – vállalkozások. Ezekhez kapcsolódóan beszállítói tevékenységből is viszonylag kevés kis- és középméretű vállalkozás él meg.

A multinacionális vállalatok ráadásul igen gyorsan képesek kapacitásaik földrajzi átcsoportosítására, ha a világ más részén kedvezőbbek a telephelyi adottságok, vagy valamely termékük az adott régióban már nem kellően piacképes. Jelenleg a be- és kitelepülő munkahelyek száma még egyensúlyban van, de az egyensúly megbomlása esetén esély sincs arra, hogy az így kieső munkahelyeket a hazai kis- és közepes méretű vállalkozások pótolják. A rendszerváltás óta jelentősen csökkent a mezőgazdaság munkaerő-allokáló képessége is.

A szolgáltatási szektor bővülésére felhasználói oldalról lenne igény, itt azonban a létszámnövekedést a fizetőképes kereslet (a magán- és a közfogyasztást egyaránt jellemző) korlátos volta akadályozza. Az általános tényezőkön túl a hazai alacsony foglalkoztatottságnak több sajátos, rétegspecifikus magyarázó tényezője is van:

• A fiatalok egyre magasabb életkorban lépnek be a munkaerőpiacra. Az ok összetett: idősebben kezdik az általános iskolát, többségük ezt követően négy- vagy ötéves középfokú képzésben vesz részt, majd minden korábbinál nagyobb arányban lépnek tovább a felsőoktatás irányába, tanulmányaikkal egyre hosszabb időt töltve ott el.

Az iskolarendszerből képzetlenül kikerülő fiatalok viszont kevés eséllyel találnak (tartós) munkát, ami esetükben az átmeneti időszak elhúzódását vonja maga után. Napjainkra a legfiatalabb (15–19 éves) korosztály munkaerő-piaci jelenléte marginálissá vált.


Míg 2000-ben még 8,2, addig 2011-ben már csak 1,9 százalékuk volt foglalkoztatott. Ennél jelentősebb a változás a 20–24 évesek esetében, ugyanis 52,5-ről 33,1 százalékra csökkent a foglalkoztatási rátájuk.

A 25–29 évesek foglalkoztatási rátája csak 2,5 százalékponttal mérséklődött. Ennek oka döntően az, hogy az oktatási expanzió – életkoruk miatt egyébként is kisebb – hatását e korosztályban ellensúlyozta a gyermekvállalás egyre későbbi időpontra történő kitolódása, azaz a gyermekgondozási ellátás igénybevétele miatt közülük mind kevesebben válnak inaktívvá.

A nappali tagozaton tanuló fiatalok – ha tanulmányaik mellett dolgoznak – a foglalkoztatottak között jelennek meg. Magyarországon azonban a diákmunka sokkal kevésbé általános, mint a nyugat- vagy az észak-európai országokban. Ez magyarázza azt, hogy hasonló vagy még kedvezőbb továbbtanulási arányok esetén is az utóbbi országokban a miénknél jóval magasabb a fiatalok foglalkoztatási rátája. (lásd 2. ábra)

• A kisgyermekes nők munkaerő-piaci aktivitása Magyarországon az európai országok többségéhez képest is alacsony, és részben igaz ez a megállapítás a három vagy több gyermeket nevelőkre is.

Ennek magyarázata az, hogy az anyák döntő többségben, de az alacsony keresetűek szinte kivétel nélkül, a teljes – nemzetközi viszonylatban hosszúnak számító, s az ország jelenlegi teherbíró képességével sem feltétlenül arányos – fizetett gyermekgondozási ellátási időt igénybe veszik. Egy adott időpontban a munkavállalási korú nők közel tizede gyermekgondozási ellátás miatt van távol a munkaerőpiactól, és minősül inaktívnak, ami a nők életkor szerinti foglalkoztatási rátájának sajátos, a férfiakra jellemzőtől különböző alakulását is magyarázza.

A nők esetében a szülések időzítésének változása, a gyermekvállalási életkor kitolódása okozta az elmúlt két évtizedben az egyik legnagyobb elmozdulást a görbe menetében (lásd 3. ábra).

• A gyermekgondozási ellátás melletti munkavállalás nem jellemző, s még a teljes jogi liberalizáció rövid időszakában sem történt e téren érdemi változás. Az utóbbi 2–3 évben a gyermekek bölcsődei elhelyezése iránti igény megnövekedése azonban jelzi, hogy a második keresőt a családok (például a hiteltörlesztés megugrása miatt) egyre rövidebb ideig tudják nélkülözni, s hogy a gyedet követő gyes időszakot a nők (főleg a magasabb keresetűek) egyre kevésbé kívánják/tudják gyermekükkel otthon tölteni.

• Foglalkoztatási deficitünk nemcsak a fiatal, de az idősebb korosztályoknál is jelentős. Míg 2011-ben a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 8,5 százalékponttal maradt el az EU-27 átlagától, ez az 55–64 éves korosztály esetében további 2 százalékponttal magasabb volt, annak ellenére, hogy a fiatalok csökkenő foglalkoztatási súlyát az utóbbi évtizedben az idősebb korosztályok megnőtt aktivitása ellensúlyozta. Az intenzívebb munkaerő-piaci jelenlét alapvetően a nyugdíjkorhatár emeléséből következik, de hozzájárult a rokkantosítás irányába történő kilépés jelentős mértékű korlátozása is. (lásd 1. tábla)

• Az életkor, a speciális élethelyzet (a gyermekvállalás) mellett a „nem foglalkoztatottság” irányába ható csoportképző ismérv még az alacsony iskolai végzettség, az elavult szaktudás, a lakóhely (ha az rossz közlekedési kapcsolatú kistelepülésen és/vagy depressziós térségben van), valamint egyre inkább azzá válik a munkanélküli lét generációs átörökítése is.

Forrás: KSH (kiadvány)

LG - Kevesebben kevesebbért, 2012. december

Az illatszerek, könyvek és ruhák mellett a kisebb elektronikai készülékek hódítanak majd, illetve a nagyobbak közül a tv lesz a favorit.

Elkészült az LG Electronics az idei karácsonyi vásárlásokra vonatkozó kutatása. A felmérés jelentős visszaesést mutat a szórakoztatóelektronikai és telekommunikációs termékek tervezett vásárlása terén &8212; a tavalyi 43 százalékhoz képest ez a szám 35-re esett vissza &8212; így a gazdasági válság hatását még idén karácsonykor is érezhetjük. Az elektronikai készülékekből a kisebbek a népszerűbbek, emellett tavalyhoz képest emelkedett azok aránya, akik az interneten szerzik majd be az ajándékot.

A mintát 2054 fő tette ki, amelyet A, B, vagy C1 státuszú, 18-59 éves korcsoportot képviselő nők és férfiak alkottak vegyesen. Az internethasználókra reprezentatív bázist jelentő megkérdezettekből 45 százalék volt férfi, 55 pedig nő. A minta közel felét &8212; 45 százalékát &8212; a Budapesten vagy megyei jogú városban élők teszik ki, a megkérdezettek 52 százalékának családjában az egy főre jutó havi bevétel pedig 100 ezer forint felett van.

Mikor kezdjük el a készülődést?

A karácsonyra készülődés a megkérdezettek harmadánál (32%) már 6 héttel az ünnepek előtt elkezdődött. 28 és 27 százalék azok aránya, akik 4-5 vagy 2-3 héttel előbb indulnak a beszerzőkörútra, az utolsó egy hétre pedig csupán 4 százalék hagyja a vásárlást. Jellemzően a fiatal férfiak erősítik azok táborát, akik az ünnepeket megelőző hétre vagy napokra halasztják a vásárlást, vagy egyáltalán nem ajándékoznak.

Hány főnek ajándékozunk?

A felmérésben résztvevők idén is legkevesebb 4-6 főnek, de inkább több személynek vásárolnak ajándékot. Ha részletesebben megnézzük az eredményeket, kiderül, hogy a válaszadók 32 százaléka 7-10, 26 pedig 4-6 családtagnak-ismerősnek ajándékoz karácsonyra. A kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére ezek a számok megegyeznek a tavalyiakkal. A férfiak kevesebb ajándékozottal számolnak, mint a szebbik nem képviselői: a férfiak 27 százaléka 3-4 főnek, szintén 27 százalékuk 4-6 főnek, 28 százalékuk pedig 7-10 főnek tervez ajándékot venni, ugyanez a nők esetében 16%, 26% és 34%. Ennél is jelentősebb eltérés figyelhető meg a 10 főnél több megajándékozottal számolók esetében. A férfiaknál ez csak 7, a nőknél viszont 21 százalékot tesz ki, ami azzal a bevett szokással magyarázható, hogy a közös ismerősöknek, családtagoknak rendszerint a nők intézik az ajándékvásárlást. Korosztály szempontjából a fiatalabbak &8212; 16-29 évesek &8212; ajándékoznak a legnagyobb arányban 10 vagy annál több személynek.

Mit vásárolunk?

A karácsony slágertermékei között szerepelnek évről évre az illatszerek, könyvek, játékok, ruhák, és csak ezek után következnek a különböző elektronikai cikkek. Nincs ez másképp idén sem: a könyveket leszámítva minden slágerkategóriában csökkenés várható. Elektronikai termékeket 5 százalékponttal kevesebb válaszadó tervez ajándékozni a tavalyi 43 százalékhoz képest. A felmérésben 15 százalék jelölte meg a háztartási-, 14 a szórakoztatóelektronikai és számítástechnikai termékeket, és csak 9 tervez telekommunikációs készüléket venni &8212; ez utóbbi természetesen erős férfi dominancia mellett.

Részleteiben nézve a háztartási elektronikai készülékeket várhatóan a legfiatalabb korosztály &8212; 16-29 évesek &8212; képviselői választják majd a legnagyobb százalékban (22%), a nemek arányát tekintve pedig több férfi tervezi ezek vásárlását, feltehetően házastársuk számára.

Szórakoztatóelektronikai termékeket is sokkal több férfi (23%) szán karácsonyra, mint nő (9%), ami nem meglepő. Továbbá főként a 30 és 50 év közötti korosztály, és a megyeszékhelyen élők tervezik ilyen ajándékkal meglepni szeretteiket. 

A számítástechnikai és telekommunikációs cikkek beszerzése a válaszok alapján szintén a férfiakra, valamint a 40 és 50 év közötti korosztályra lesz jellemző.

Közelebbről megvizsgálva az egyes kategóriákat a háztartási elektronikai termékek vásárlásánál minden családtagot számba veszünk, míg a szórakoztatóelektronikai cikkek vásárlásánál elsősorban a gyerekekre, házastársakra gondolunk és csak ezután a szülőkre. Utóbbi kategóriában a gyereket 94 százalékban, a házastársat 84 százalékban, a szülőt pedig 56 százalékban mondták a válaszadók. Ugyanez az arány figyelhető meg a számítástechnikai és telekommunikációs eszközöknél is.

2011-hez képest nem változott a legkedveltebb háztartási elektronikai cikkek toplistája: a robotgép/botmixer, a kávéfőző és az elektromos fogkefe vezeti a rangsort. Ezekkel szemben a drágább, nagyobb háztartási gépeket csak kevesen választják karácsonyra. Mikrohullámú sütőt például 7, mosógépet és légkondicionálót mindössze 2-2 százalék. A legtöbbször ajándéknak választott termékek korcsoportok szerint változnak, míg a 16-29 és a 30-39 évesek kedvence az elektromos fogkefe, addig a 40-49 korosztály robotgépet/botmixert vásárol majd szeretteinek.

A szórakoztatóelektronikai termékeknél nem ilyen egyszerű a képlet. Itt is teret nyernek a kisebb értékű termékek és kiegészítők, mint fülhallgató, memóriakártya, mp3 lejátszó. Tavaly a megkérdezettek 36 százaléka tervezett ilyen készülékeket ajándékozni, idén viszont már 45 százalékuk. A nagyobb értékű termékeknél nagyobb csökkenést prognosztizálnak a válaszok, a tavalyi 25 százalékról 18 százalékra esett vissza azok aránya, akik karácsonyra időzítik ajándékként a tévévásárlást. A DVD lejátszó, a microhifi és a házimozi-rendszer a tavalyihoz hasonló mértékben szerepel a tervezett ajándékok között. A televíziókat, legyen az plazma, LCD, vagy LED-es, leginkább 50 évnél idősebb korosztály szerzi majd be (22%), akárcsak tavaly. Érdekesség, hogy ebben a tekintetben a különböző korosztályok egyre közelítenek egymáshoz. A 40-49-es korcsoport 18 százalékban adta meg a tévét, mint beszerzésre váró ajándéktárgyat, a 30 és 39 év közöttiek pedig 16%-ban számolnak ezzel a termékkel, mint lehetséges alternatívával. A kisebb elektronikai készülékek tervezett vásárlása minden korosztályra jellemző, de szembetűnő, hogy a 40-49 korcsoport 64 százaléka ezt jelölte meg.

Tervezett költések
Akárcsak az elmúlt évben, a kérdőív kitöltésekor a válaszadók jelentős része, közel fele idén sem tudta még megmondani, hogy milyen összeget fog elektronikai termékekre költeni. Azok között, akik viszont már tudták, szinte azonos arányban vannak (13, 14 és 14%), akik 10 és 25 között, 25 és 50 között, vagy 50 ezer forintnál többet terveznek költeni. A fentieknél valamivel kevesebben terveznek 10 ezer forintnál kevesebbet fordítani a karácsonyi ajándékozásra (11%). Átlagosan 53 ezer forint az elektronikai ajándékokra szánt összeg, ami 3 ezer forinttal elmarad a tavalyitól. Ez az adat összhangban van azzal, hogy az elmúlt évhez képest kevesebben (40%) terveznek nagyobb értékű vásárlást.

A korosztály tekintetében idén a 40-49 évesek a legbizonytalanabbak az elkölteni szándékozott összeget illetően, ami tavaly leginkább az 50-59 évesekre volt jellemző. Legtöbbet a fiatal, 16-29 éves korosztály tervez költeni az idén, 24 százalékuk 50 ezer forintnál többet. Ez összhangban van azzal, hogy 48%-uk azt nyilatkozta, sokkal többet tervez idén költeni, mint tavaly. Kevesebbet a férfiak fognak kiadni elektronikai termékekre idén (csupán 6 százalékuk 50 ezer forintnál többet), annak ellenére is, hogy legnagyobb részük (26%) szerint sokkal többet fog költeni, mint tavaly. Az elmúlt évben a férfiak a 40-49 évesekkel holtversenyben még a legtöbbet költő csoport volt.

"A karácsonyi kutatás eredményeit nézve várakozásokkal tekintünk a karácsony elé. Az idei évben a foci EB és az olimpia időszaka kiemelten eredményes volt számunkra televízió eladások szempontjából, bízom benne, hogy a készülékeink iránti érdeklődés a karácsonyi időszakban is töretlen marad" &8212; nyilatkozta Szili Krisztián, az LG Electronics Magyar Kft. regionális szórakoztatóelektronikai marketingmenedzsere.

Hol tájékozódunk, és hol vásárolunk?

Abban a tekintetben, hogy hol gyűjtjük be a vásárláshoz szükséges információkat az adott elektronikai készülékről, egyértelműen az internet a meghatározó. A listát az internetes szakoldalak vezetik (66%), majd a különböző fórumok, blogok (46%) és gyártói oldalak (40%) még mind megelőzik a boltban való tájékozódást (39%). A válaszadók fele ugyan még mindig hazai nagyobb elektronikai szaküzletben vásárol, de az előbbiekkel összhangban idén megnőtt az interneten ajándékot vásárlók száma, a tavalyi 28 százalékról 39 százalékra. Az interneten történő vásárlás egyre elterjedtebb. A megkérdezettek közel 70 százaléka mondta, hogy szokott elektronikai cikket az interneten vásárolni, ez a szám viszont karácsony idején 55 százalékra mérséklődik.

Készpénz vagy bankkártya
A 18-tól a 49-ig húzódó három korosztály közel ugyanolyan arányban (43%) választja a készpénzes fizetést. A 30-39 és a 40-49 évesek hasonló mértékben fizetnek majd bankkártyával (55%) és átutalással (1-3%), szemben a fiatalabb 18-29 évesekkel, akiknél ez az arány eltolódik az átutalásos fizetés javára (13%). Ez feltehetően azzal magyarázható, hogy a többi korosztálytól eltérően szívesebben vásárolnak az interneten.
A megkérdezettek fele még nem tudta pontosan, hogy miből fogja finanszírozni a karácsonyi ajándékokat. Azok közül viszont, akik már tudták, legtöbben saját forrásból gazdálkodnak (17%), vagy többen összeadják a vételárat (24%), és csak 10% alatti réteg szándékozik hitelt felvenni erre a célra. Ebben a tekintetben nem történt sok változás tavalyhoz képest.

Forrás: LG (sajtóközlemény)

KSH - Személyszállítás, 2012. III. negyedév

A  helyközi személyszállításban 2012. július–szeptemberi időszakban az utasforgalom 1%-os növekedése mellett az utaskilométerben mért teljesítmény 17%-kal mérséklődött 2011 harmadik negyedévéhez képest.

A belföldi távolsági személyszállítás terén – a szállított utasok számát tekintve – az autóbusz-forgalom súlya meghatározó: 77%. A nemzetközi szállításban a Malév kiesésével a légi közlekedés vezető szerepe megszűnt, a hiányzó teljesítmény nagy részét külföldi fuvarozók vették át.

A közlekedési módozatok súlya átrendeződött, így vasúton az utasok 43, repülőn 31, autóbuszon 26%-a utazott a tárgyidőszakban. (2011 harmadik negyedévében még az utasok 56%-a vette igénybe külföldi utazásakor a repülést.) A vasúton utazók száma 11, az autóbuszon utazóké 21%-kal nőtt. A légi személyszállításban az utasszám 61, a teljesítmény 59%-kal csökkent.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 47 országba irányuló utasforgalma 2,6 millió fő volt a III. negyedévben, ami 6%-kal volt kevesebb, mint a 2011. év azonos időszakában. Ezt az utasforgalmat összesen 24,5 ezer, az előző évinél 22%-kal kevesebb járattal realizálta. A legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaságok a Ryanair, a Wizz Air, a Lufthansa, az EasyJet, a Travel Service, a KLM és a British Airways. A legnagyobb súlyú országok a menetrend szerinti forgalomban – az utasok számát tekintve – Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Hollandia voltak.

A Malév megszűnésével a repülőtéri utasforgalom átrendeződött, a fapados légitársaságok szerepe megnőtt. A kiesett Malév helyére beállt új fapados járatok általában magasabb kapacitáskihasználtsága ugyan valamelyest visszaesett (87-ről 83%-ra), a hagyományos légitársaságoké viszont nőtt (74-ról 76%-ra).

A helyi személyszállításban az utasszám és az utaskilométerben mért teljesítmény is 3%-kal csökkent 2011 harmadik negyedévéhez viszonyítva.

A legmagasabb – az utasszámot tekintve 54%-os, az utaskilométert figyelembe véve 57%-os – részaránya az autóbusz-közlekedésnek volt. Az autóbuszon utazók 52%-a Budapesten közlekedett.

Forrás: KSH (kiadvány)