A féléves rendszerességgel ismétlődő kutatássorozat első hullámának adatfelvétele 2014. februárjában zajlott. A „small screen” internetezőkre vonatkozó eredmények az NRC 500 fős, a kisképernyőn internetező 18-69 évesekre reprezentatív mintájából származnak, míg a penetrációs adatok ennek a mintának az alapjául szolgáló, teljes internetezői lakosságra vonatkozó kérdésblokkból.
A legtöbbekre jellemző szituáció az „ágyban, párnák közt” történő használat; a small screen internetezők 61%-ával fordult elő az elmúlt egy hónapban, hogy este, az ágyban használt valamilyen okoskészüléket közvetlenül az elalvás előtt internetezés céljából; míg a reggeli, közvetlen felkelés utáni használat 48%-ukra jellemző.
Nap mint nap belefutunk a tömegközlekedési eszközök megállóiban is okoskészülékeket nyomkodó emberekbe, akik néha annyira belemerülnek egy-egy játékba vagy a böngészésbe, hogy az utolsó pillanatban, már-már pánikszerűen kapaszkodnak fel a megállóba érkező járműre. Ez sem véletlen, sőt elég nagy a valószínűsége, hogy összeakadunk ilyen emberekkel, hiszen a kisképernyős eszközökön internetezők 57%-ával fordult elő az elmúlt hónapban az, hogy valamelyik közlekedési eszköz megállójában a kütyüjén internetezve ütötte el a várakozási időt.
A legtöbb „kütyün internetezőt” sorrendben az ágy és a megállók után munkahelyeken/iskolákban (56%) és a TV-k képernyői előtt (53%) találhatunk. Az utóbbi talán azért érdekes különösen, mert sokan azt gondolnák, hogy a tévéműsoroknak önmagukban is elégendőnek kellene lenniük a figyelem lekötésére. Ez sokak esetén nem így van – egyre jellemzőbb a multimédiás eszközök párhuzamos használata. Ilyen típusú párhuzamos használat inkább jellemző a nőkre, mint a férfiakra (60% vs. 47%), ami nem meglepő, sőt megerősíti azt a tudományos tényt, hogy a nők egyszerre több dologra is tudnak koncentrálni.
Mint látható, a kisképernyős eszközök egyre inkább részesei a mindennapjainknak. De hová fajulhat vajon még ez a jelenség? Eljöhet-e az az idő, amikor a többség már a házimunkát sem lesz képes elvégezni anélkül, hogy közben okoskészülékét nyomkodja? Ez jelenleg még „csak” 25%-ra, míg a sportolás közbeni használat 8%-ra – vagyis a testmozgás végzők alig ötödére – jellemző. Könnyen előfordulhat azonban, hogy pár év múlva már az edzőtermi gépek használata során vagy futás közben is evidencia lesz, hogy izzadságcseppjeink okoskészülékeinkre folynak.
Forrás: nrc